Minden idők egyik legrosszabbul sikerült elsődleges részvénykibocsátásaként vonul be a történelembe a Facebook tőzsdére lépése. A kibocsátási árhoz képest közel 30%-ot veszítettek értékükből a részvények, piaci kapitalizációja pedig 30 milliárd dollárral csökkent mindössze két hét leforgása alatt.

A részvények komoly esésben több szerencsétlen körülmény egybeesése játszott szerepet. Már az IPO előtt sokan megkérdőjelezték a vállalat üzleti modelljét és a növekedés fenntarthatóságát, ezt tetézték még a részvények kereskedésének megindulásával kapcsolatos technikai hibák, illetve a görög és spanyol adósságválság miatt kedvezőtlenre forduló befektetői hangulat.

Szenved a Facebook – magával rántotta a szektort

Rosszul sikerült az idei év legnagyobb érdeklődéssel övezett elsődleges részvénykibocsátása. Ahhoz képest, hogy a Facebookot már évek óta várták a tőzsdére és hatalmas eufória övezte a papírokat, a kibocsátási árhoz képest már közel 30%-ot veszített értékéből. Még a roadshow során is úgy tűnt, hogy hihetlenül nagy a lelkesedés a papírok iránt, a menedzsment közben megemelte a részvények kibocsátási árára megcélzott sávot. A Facebook árfolyama 26 dollár alatt is járt, jelenleg 27 dolláron tartózkodik, vagyis a piac már kevesebbre értékeli a céget, mint amit a vezetőség a legrosszabb esetben várt. Először 28-35 dolláros ársávot célzott meg a kibocsátásra a társaság, amit később 34-38 dollárra emelt.

Nemcsak a tőzsdei újoncnak számító Facebook részvényei szenvedtek komolyabb esést az elmúlt napokban, de a szektor többi szereplőjét is magával rántotta a Facebook gyengélkedése. A Facebook tőzsdére lépése óta a Zynga és a “kínai Facebook”-ként emlegetett Renren is több mint 20%-ot veszített értékéből. A szektortársak esése nem csak a Facebook rosszul sikerült részvénykibocsátása számlájára írható, de annak is betudható, hogy az európai adósságválság miatt negatívra forduló befektetői hangulat általában a sérülékenyebbnek gondolt vállalatok részvényeit érinti érzékenyebben.

Ha a kibocsátási árhoz viszonyítjuk az egyes részvények árfolyamteljesítményét, akkor messze nem a Facebook a legrosszabbul szereplő részvény. A társkereső szolgáltatásokat kínáló FriendFinder részvényei például 90%-ot veszítettek értékükből az egy évvel ezelőtti részvénykibocsátás óta. Már az első nap a felére esett a papírok árfolyama a 10 dolláros kibocsátási árhoz képest és a tavalyi év végén fél dolláron is járt az árfolyam. A tavalyi év nagy figyelemmel követett internetes részvénykibocsátásai között alig találunk olyat, amely emelkedésről számolhatott be, a Renren papírjai például 70%-ot veszítettek értékükből, a Grupon lefeleződött. Pozitív példa viszont a nagyobb cégek közül a LinkedIn, amely már első kereskedési napján hatalmasat emelkedett és azóta is a kibocsátási ár több mint kétszeresén forognak a részvények.

Esik a Facebook – mi áll a háttérben?

A Facebook esetén sokan az első kereskedési napra komoly emelkedést jósoltak annak fényében, hogy mekkora eufória övezte a papírokat a részvénykibocsátást megelőzően, ehhez képest nagy csalódást okozott a részvény, hiszen közel a kibocsátási árfolyamon fejezte be a napot. A kibocsátás óta pedig szinte folyamatosan esik az árfolyam, újra és újra új történelmi mélypontot ütnek a részvények. Az esés hétterében több ok is meghúzódik amellett, hogy a növekedés fenntarthatóságát már az IPO-t megelőzően sokan megkérdőjelezték.

1.) Időzítés

A Facebook tőzsdére lépésének időzítése nem volt túl szerencsés, ugyanis az elmúlt hetekben ismét fellángoltak az európai adósságválsággal kapcsolatos félelmek. A görög választások után kudarcba fulladt kormányalakítási kísérletek és a spanyol bankmentési tervek kapcsán felerősödtek az eurózóna szétesésével kapcsolatos kockázatok, ami negatív hatással volt a befektetői hangulatra és csökkentette a kockázatvállalási hajlandóságot a világban. Ezt pedig a részvénypiacok, azon belül is a sérülékenyebb részvények és szektorok szenvedték meg a leginkább. Az újonnan tőzsdére lépett közösségépítő vállalatok papírjai pedig ebbe a kategóriába tartoznak, miután sok társaság még veszteségesen működik.

2.) Technikai problémák

Már a Facebook részvényeinek második kereskedési napján komoly zuhanás bontakozott ki a papírok piacán. Ennek kiváltó oka lehetett, hogy a tőzsdei debütálás napján nem tudott a tervezett időpontban megindulni a kereskedés technikai problémák miatt. A tőzsdét üzemeltető Nasdaq OMX Group a következő hétfőn közölte, hogy emiatt a csúszás miatt sok ajánlatot nem tudtak teljesíteni a nyitásban, ezért sokan nem tudtak eladni, akik jegyeztek. Azok a befektetők, akik emiatt veszítettek, kompenzációra nyújthatták be az igényüket aznap délig. Ezért egy eladási hullám vette kezdetét hétfőn a Facebook részvényeinek piacán, a pénteken az eladással sikertelenül próbálkozó befektetetők ugyanis abban reménykedtek, hogy a Nasdaq kifizeti a különbözetet a nyitóárhoz képest.

3.) Elveszett a bizalom

A Nasdaq technikai problémái a befektetők bizalmát is megrendíthették.

4.) Félelem egy újabb technológiai buboréktól

Tavaly, amikor sorozatban léptek tőzsdére a fiatal, gyakran még nyereséget sem termelő internetes cégek, fellángoltak az újabb technológiai lufi kialakulásával kapcsolatos félelmek, a befektetőkben pedig élénken élnek még az internetes lufi kidurranásának hatásai a 2000-es években.

5.) Vizsgálat a Facebooknál és a Morgan Stanley-nél

Nem sokkal a tőzsdei kereskedés megindulását követően vizsgálat kezdődött a Facebook és az elsődleges részvénykibocsátásban egyik főszerepet játszó bank, a Morgan Stanley körül. A hírek szerint egyik elemzője néhány intézményi befektető figyelmét nem hivatalosan felhívta arra, hogy a Facebook növekedési kilátásai nem kifejezetten erőteljesek.

6.) Hiányzó elemzői vélemények

A Facebook részvénykibocsátásában részt vevő bankok az IPO-tól számítva 40 napig nem tehetnek közzé elemzést és ajánlást a vállalatról a céggel kötött megállapodás értelmében. Emiatt a befektetők információhiánnyal küszködnek, nem kapnak megerősítést befektetési döntéseikben “szakértőktől”, ezért könnyen elbizonytalanodhatnak.

7.) Negatív felhangok

Azok az elemzők viszont, akik hallathatták hangjukat, meglehetősen negatív véleményeket fogalmaztak meg. A Business Insider publicistája például 18-24 dolláros fair árfolyamot határozott meg a Facebook részvényeire, egy kevéssé ismert elemzőház, a Pivotal Research Group elemzője pedig eladási ajánlást fogalmazott meg a papírokra.

8.) A bankok a hibások?

Egyes vélemények szerint a tanácsadó bankok egyszerűen hibáztak, túl nagy volt az IPO mérete, túl sok részvény került a piacra. Túlbecsülték a papírok iránti keresletet, látva az eufóriát, ami a céget övezte a részvénykibocsátást megelőzően. A piacra vitt 421 millió darab részvény mellé ráadásul hamarosan még több kerülhet a piacra, a bennfentesek eladására vonatkozó tiltás ugyanis az IPO-tól számítva legfeljebb fél évig lesz érvényben a prospektus szerint. Ezt követően pedig további 1,8 milliárd részvénnyel bővülhet a kínálat.

9.) Kisbefektetők vették a részvényeket

A roadshow során kiszivárgott információk szerint az intézményi befektetők kevésbé voltak érdeklődőek a részvényjegyzés iránt, inkább a kisbefektetők kereslete volt erős. Az árfolyam szempontjából azért is fontos, hogy kik vesznek részt a jegyzésben, mivel az intézményi befektetők általában hosszabb távra vásárolnak, ez pedig csökkenti az árfolyam volatilitását.

10.) Meggondolatlan felvásárlások veszélye

A Facebook már bizonyította, hogy hajlamos viszonylag nagy felvásárlásokat véghez vinni anélkül, hogy bevételi célkitűzéseket fűzne hozzá. Az Instagram 1 milliárd dolláros felvásárlását sokan kritizálták és a hírek szerint Zuckerberg nem igazán vette figyelembe az igazgatóság többi tagjának a véleményét a felvásárlással kapcsolatban. Kérdés, hogy hány olyan cég drágának tűnő felvásárlásával lepi még meg a Facebook a befektetőket, amelyik nem tud bevételt felmutatni. Legutóbb arról szóltak a piaci pletykák, hogy a mobil böngészőjéről ismert Opera Software nevű cégért fizethet 1 milliárd dollárt a társaság.

11.) Hirdetők elvesztése

A közelmúltbeli felmérések azt mutatják, hogy a Facebook valószínűleg kevésbé hatékony hirdetési platform, a felhasználók kevésbé hajlamosak rákattintani a hirdetésekre, mint például a Google esetén. A hirdetők elfordulásától tarthatnak a befektetők, amit megerősített, hogy nemrég a GM jelentette be, hogy már nem hirdet a Facebookon keresztül.

12.) Már beárazták a növekedést a piacok

A növekedési várakozások már beépülhettek az árba, ha a kibocsátáskori árszint alapján adódó árazást vesszük figyelembe.

13.) Bizonytalan az irány

Tény, hogy a vállalatnak új irányba kell mozdulnia, ha fenn akarja tartani a bevételek gyors növekedését és diverzifikálni kívánja tevékenységeit. Legutóbb olyan hírek röppentek fel miszerint betörne az okostelefonok piacára a társaság. A cég viszont több sikertelen projekten van túl, részben a rossz kommunikációs stratégia miatt, mint például a saját e-mail-rendszer elterjesztése. Ezért a piacok aggódhatnak amiatt, hogy a vállalat rossz irányt választ a bevételek diverzifikálására, különösen annak fényében, hogy milyen erős a verseny az okostelefonok piacán.

Árazás

A kedvezőtlen fordulatot vett események és a bizonytalan kilátások mellett a magas árazási szintek is elriaszthatják a befektetőket. Előretekintő P/S alapon a Facebook számít az egyik legdrágábbnak a közelmúltban tőzsdére lépett internetes vállalatok részvényei között. Sok részvény még nem termel nyereséget, így a szélesebb körű peer grouppal csak bevétel alapú mutatószámok alapján lehet összehasonlítani a Facebookot, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezt óvatosan kell kezelni, hiszen a profittermelő képességgel nem számol.

Egy elemző szerint a magas árazási szintet indokolja az erős növekedési várakozás és végül igazolni is fogja a növekedés, hiszen ez egy olyan vállalat, amelyik nagyon gyorsan növekszik és változik. Párhuzamot volt a Google-lal, amit nagyon sokáig drága részvénynek tartottak. Az internetes keresőóriás évente átlagosan 73%-os profitnövekedést mutatott fel 2004 óta. 8 évvel ezelőtti tőzsdei debütálása óta több mint 70%-kal csökkent a papírok előretekintő P/E rátája, eközben az árfolyam közel 600%-kal emelkedett. “Ez történik, amikor egy vállalat megváltoztat és felkavar egy iparágat” – nyilatkozta az elemző.

Piaci hatások

Nemcsak a Facebook kilátásai miatt volt fontos ez az elsődleges részvénykibocsátás, de nem szabad lebecsülni annak globális hatásait. A Facebook IPO-ja egy teszt is volt a piacok számára, hogy milyen a hangulat a világban, mennyire vevők a befektetők egy ilyen hatalmas volumenű részvénykibocsátásra. Miután nem kifejezetten hordoz pozitív üzenetet a Facebook árfolyamteljesítménye az elmúlt két hétben, így több vállalat is elhalasztotta tőzsdére lépését, a hírek szerint csúszhat a Forma-1 júniusra tervezett IPO-ja is. További hatásként említhető, hogy a Facebook rosszul sikerült részvénykibocsátása megrendíthette a részvénypiacokba vetett bizalmat. A Reuters által készített friss felmérés során a megkérdezettek 46%-a válaszolt úgy, hogy a Facebook IPO-ja valamilyen mértékbe elvette a kedvét a részvénypiacoktól. Sőt, egyes vélemények szerint egyenesen a Facebook számlájára írható, hogy 2012 májusa az elmúlt két év legrosszabb hónapja volt az európai tőzsdéken, ami az indexek teljesítményét illeti.

forrás porfolio.hu