Frissítés 2026. augusztus 31-én: A ChatGPT‑hirdetések hirdetéskezelő segítségével való önkiszolgáló hozzáférése mostantól elérhető az alábbi 31 európai piacon.
A ChatGPT‑hirdetések funkció jövő héten 31 európai országban válik elérhetővé, köztük Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Svédországban, Norvégiában, Dániában, Hollandiában és Ausztriában.
A hirdetők kezdetben az OpenAI hirdetési megoldásokért felelős csapatán, valamint ügynökségi és technológiai partnereken keresztül férhetnek hozzá a ChatGPT‑hirdetésekhez. A hirdetéskezelőn keresztüli önkiszolgáló hozzáférés a nyár folyamán később lesz elérhető.
A hirdetések segítenek előmozdítani küldetésünket, hogy demokratizáljuk a legjobb mesterséges intelligenciához való hozzáférést azáltal, hogy ingyenes és alacsony költségű hozzáférést biztosítunk a ChatGPT‑hez. A meglévő piacainkhoz hasonlóan a hirdetések csak a Free és a Go csomagot használó felhasználóknak jelennek meg. A Plus, Pro és Enterprise előfizetések továbbra is hirdetésmentesek maradnak.
Ez a bővítés új módot kínál az európai marketingszakembereknek arra, hogy elérjék az embereket, miközben aktívan tájékozódnak, összehasonlításokat végeznek és döntéseket hoznak.
Ahol formát öltenek a döntések
Az emberek konkrét célokkal fordulnak a ChatGPT‑hez. Lehet, hogy éppen utazást terveznek, szoftvert választanak a vállalkozásuk számára, berendezik az otthonukat, tanulják, hogyan értsenek meg egy új fogalmat, vagy hogyan kezdjenek bele egy új hobbiba. Néhány kulcsszó megadása helyett az emberek elmagyarázhatják, mit szeretnének elérni, mi fontos számukra, és milyen korlátokkal szembesülnek.
A ChatGPT‑hirdetések lehetőséget adnak a marketingszakembereknek arra, hogy a teljes ügyfélút során elérjék az embereket, miközben azok aktívan tájékozódnak és mérlegelik a lehetőségeiket – és hasznosak bizonyuljanak azokban a pillanatokban, amelyek új felfedezésekre ösztönöznek, alakítják a döntéseket és vásárláshoz vezetnek.
Hirdetési alapelveink mentén
A hirdetésekkel kapcsolatos megközelítésünk alapja az emberek ChatGPT iránti bizalmának megőrzése.
Az OpenAI hirdetési alapelveinek megfelelően a beszélgetéseket bizalmasan kezeljük és elrejtjük hirdetők elől, az ügyféladatokat pedig soha nem értékesítjük. A ChatGPT‑ben megjelenő hirdetések mindig egyértelmű jelölést kapnak, és elkülönülnek a ChatGPT válaszaitól, a hirdetések pedig nem befolyásolják a ChatGPT válaszait. Az emberek a hirdetések személyre szabását is befolyásolhatják, a hirdetésmentes fizetős csomagok pedig azok számára érhetők el, akik nem szeretnének hirdetéseket látni.
A célunk egyértelmű: a hirdetéseknek hasznosnak kell lenniük az emberek számára, miközben céljaikat követik és döntéseket hoznak – a nálunk hirdető vállalkozások számára pedig hatékonynak kell bizonyulniuk.
Globális hirdetési platform építése
Februárban egy egyesült államokbeli kísérleti programmal kezdtük tesztelni a hirdetéseket a ChatGPT‑ben. Az elmúlt hat hónapban nyolc további piacra terjeszkedtünk. A 31 európai piaccal való bővítés az eddigi legnagyobb terjeszkedésünket jelenti.
Ezzel párhuzamosan az alapoktól tovább építettük a ChatGPT‑hirdetések platformját:
A CPM- és CPC-alapú ajánlattételen túl már a konverzióoptimalizálást is támogatjuk, így segítve a hirdetőket abban, hogy üzleti céljaiknak megfelelően optimalizálást végezhessenek.
Bevezettük a földrajzi célzást és az egyéni célközönségeket, hogy a hirdetők relevánsabb ügyfeleket érhessenek el.
A mérést kiterjesztettük a kattintásokon túlra az OpenAI Pixel, a Conversions API és a harmadik féltől származó mérési integrációk révén, így a hirdetők teljesebb képet kaphatnak arról, hogy a ChatGPT‑hirdetések hogyan járulnak hozzá az üzleti eredményekhez.
Mára több tízezer marketinges hirdetett a ChatGPT‑n, és az emberektől, illetve a vállalkozásoktól szerzett tapasztalataink alapján tovább fejlesztjük a platformot.
Hat hónap alatt jelentős előrelépést értünk el, de még mindig az elején járunk a ChatGPT‑hirdetések teljes potenciáljának kiaknázásában. Miközben új piacokra lépünk, valamint új formátumokat, optimalizálási eszközöket és mérési megoldásokat fejlesztünk, továbbra is arra összpontosítunk, hogy szélesebb körű hozzáférést biztosítsunk a nagy teljesítményű mesterséges intelligenciához, megőrizzük az emberek ChatGPT‑be vetett bizalmát, és segítsük a vállalkozásokat céljaik elérésében.
This infographic compares traditional SEO with GEO strategies
Az internetes keresés az elmúlt időszakban gyökeres változáson ment keresztül. Miközben éveken át azon dolgoztunk, hogy a Google találati listájának (SERP) első helyeire kerüljünk, megérkeztek a generatív mesterséges intelligencia-modellek (mint a ChatGPT, a Perplexity vagy a Google Gemini), amelyek teljesen átírták a játékszabályokat. Ezzel párhuzamosan a hagyományos SEO mellé felemelkedett a GEO, azaz a generatív keresőoptimalizálás.
Mi az a SEO és mi az a GEO?
SEO (Search Engine Optimization): A hagyományos keresőmotorokra (főként a Google-re és a Bingre) való optimalizálás. Célja, hogy a weboldalad minél előkelőbb helyen szerepeljen a kulcsszavas találati listákon, és ezáltal kattintásokat, közvetlen forgalmat generáljon az oldaladra.
GEO (Generative Engine Optimization): A generatív keresőmotorokra és AI-asszisztensekre való optimalizálás. Célja, hogy amikor egy felhasználó összetett kérdést tesz fel egy AI-nak, a mesterséges intelligencia a te oldalad tartalmát használja forrásként, beépítse azt a válaszába, és hivatkozzon (idézzen) rád.
A legfőbb különbségek egy pillantásra
A két megközelítés eltérő logikára és felhasználói szokásokra épít. Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb különbségeket:
Jellemző
SEO (Keresőoptimalizálás)
GEO (Generatív optimalizálás)
Elsődleges cél
Minél magasabb helyezés a találati listán (SERP).
Bekerülni az AI által generált válaszokba és források közé.
A fókusz alapja
Kulcsszavak, meta címek, technikai SEO, linképítés.
Felhasználói szándék (intent), entitások és kontextus.
AI hivatkozások (citations), márkaemlítések gyakorisága.
Felhasználói élmény
A látogató a weboldaladra kattintva olvassa el az információt.
„Zero-click” élmény: a felhasználó azonnali választ kap a chatablakban.
Mit optimalizál?
Magát a konkrét weboldalt és annak tekintélyét.
A márka online percepcióját és hitelességét az egész weben.
Miért nem létezhet a GEO a SEO nélkül?
Sokan hajlamosak azt hinni, hogy a GEO megjelenésével a hagyományos SEO halott. Ez óriási tévedés. Az AI-modellek (például a Perplexity vagy a Google AI Overviews) nem a semmiből veszik az információikat: a hagyományos keresőmotorok indexét és találatait pásztázzák végig valós időben.
Ha egy weboldal technikailag gyenge, lassú, nincsenek jó minőségű külső hivatkozásai (backlinkek), vagy a Google robotjai nem tudják megfelelően feltérképezni, akkor az AI rendszerek sem fogják megtalálni és forrásként használni. A klasszikus SEO biztosítja az alapvető láthatóságot és a technikai stabilitást, amire a GEO ráépül.
Hogyan változik a tartalomgyártás?
Míg a SEO-ban megszoktuk, hogy egy-egy erős kulcsszó köré építünk cikkeket, a GEO megköveteli a kontextusban és entitásokban való gondolkodást. Az AI nem szavakat számol, hanem összefüggéseket keres. A sikeres GEO-stratégia alapjai:
Közvetlen válaszok: Strukturált, világos megfogalmazások, amelyek azonnal megválaszolják a felhasználók specifikus (pl. “Hogyan…”, “Miért…”) kérdéseit.
E-E-A-T irányelvek: A tapasztalat, szakértelem, tekintély és megbízhatóság (E-E-A-T) jelei kulcsfontosságúak. Az AI azokat a forrásokat idézi szívesen, amelyeket az internet más pontjain (fórumokon, értékelésekben, szakmai oldalakon) is hitelesként említenek.
Strukturált adatok: A sémajelölések (Schema markup) használata segít a gépeknek pontosan megérteni, hogy az oldalon lévő adatok mit jelentenek (pl. termékár, értékelés, rendezvény időpontja).
Melyik a fontosabb?
Nem lehet választani a kettő között. A modern online marketingnek mindkettőt integrálnia kell. A hagyományos SEO hozza a közvetlen vásárlókat és látogatókat, akik mélyebben utána akarnak olvasni egy témának, míg a GEO gondoskodik arról, hogy a márkád ott legyen a jövő keresési felületein, az AI által generált személyre szabott válaszokban.
Szeretnéd, hogy átnézzük a meglévő stratégiádat? Ha megírod, megtehetjük az alábbiakat:
Mutass példákat, hogyan kell egy cikket egyszerre SEO-ra és GEO-ra optimalizálniSegíts kitalálni, milyen strukturált adatokat (Schema) érdemes használnomHogyan tudom ellenőrizni, hogy az AI modellek hivatkoznak-e már az oldalamra?
Óriási hír érkezett a divatrajongók számára: 2026-ban ismét megrendezik a Victoria’s Secret Fashion Show-t, ráadásul már a pontos dátumot is tudjuk. A világ egyik legismertebb divateseményére 2026. október 18-án, vasárnap kerül sor Los Angelesben, ahol újra modellek, sztárok, zenészek és természetesen látványos fehérnemű-kreációk veszik át a főszerepet.
A Victoria’s Secret hivatalos bejelentése szerint az eseményt Los Angelesből közvetítik élőben, amerikai idő szerint 16:30-tól. A show a márka YouTube-csatornáján és közösségi felületein is követhető lesz. A kreatív igazgató, Adam Selman szerint az idei eseményt az előző évek New York-i show-inál is nagyobbra és merészebbre tervezik.
New York után irány Los Angeles
A helyszínváltás önmagában is jelzi, hogy a Victoria’s Secret 2026-ban komoly dobásra készül.
Az elmúlt két év show-it New Yorkban rendezték, most azonban Los Angeles kapja meg a lehetőséget. A márka szerint az idei koncepció olyan méretű produkciót igényelt, amelyhez megfelelőbb helyszínt találtak Kaliforniában.
Los Angeles ráadásul tökéletes választás egy olyan eseményhez, amely ma már messze nem egyszerű divatbemutató. A Victoria’s Secret Fashion Show egyszerre divat, popkultúra, zene, celebrity culture és entertainment.
És pontosan ettől lett legendás.
Gigi Hadid már biztosan ott lesz
A modellnévsor folyamatosan bővül, de néhány komoly nevet már hivatalosan is bejelentettek.
A Victoria’s Secret 2026-os kifutóján többek között Gigi Hadid, Alex Consani, Paloma Elsesser és Abby Champion is megjelenik. A márka várhatóan az eseményhez közeledve további neveket jelent majd be.
Ez pedig magyar szempontból felvet egy nagyon izgalmas kérdést:
A magyar divatrajongók számára természetesen Palvin Barbara szereplése lenne az egyik legizgalmasabb hír.
Fontos azonban, hogy 2026. augusztus végéig a Victoria’s Secret még nem jelentette be hivatalosan Palvin Barbarát az idei Fashion Show modelljei között.
Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne lenne esély a visszatérésére.
Sőt.
Palvin Barbara 2025-ben ott volt a Victoria’s Secret Fashion Show kifutóján, szereplését akkor maga a márka jelentette be néhány nappal az esemény előtt. Ez azért is érdekes, mert jól mutatja, hogy a teljes modellnévsort nem feltétlenül hónapokkal korábban hozzák nyilvánosságra.
Ráadásul Barbara kapcsolata a Victoria’s Secrettel 2026-ban sem szakadt meg: a márka 2026-os „VS Bras of Summer” kampányában Precious Lee mellett Palvin Barbara is szerepelt.
Vagyis van okunk figyelni a következő bejelentéseket.
Palvin Barbara és a Victoria’s Secret közös története
Palvin Barbara neve hosszú évek óta összeforrt a Victoria’s Secrettel.
A magyar modell 2012-ben lépett először a legendás Fashion Show kifutójára, amikor még pályafutása elején járt. A nemzetközi divatvilágban azonban gyorsan egyértelművé vált, hogy nem egy átlagos modellkarrier kezdődött el.
A következő években olyan divatházakkal és márkákkal dolgozott együtt, mint a Prada, Miu Miu, Louis Vuitton, Armani vagy éppen a Victoria’s Secret.
Karrierjének egyik legfontosabb pillanata 2019-ben következett be, amikor hivatalosan Victoria’s Secret Angel lett.
Ez magyar divattörténeti szempontból is komoly eredmény volt: egy Budapestről induló magyar modell került a világ legismertebb fehérneműmárkájának globális arcai közé.
Palvin Barbara mára jóval több, mint sikeres magyar modell. A nemzetközi divatipar egyik legismertebb magyar szereplője, aki hosszú időn keresztül képes volt a legmagasabb szinten maradni egy elképesztően gyorsan változó szakmában.
A Victoria’s Secret Fashion Show már nem ugyanaz, mint régen
A show története közben komoly átalakuláson ment keresztül.
A Victoria’s Secret Fashion Show fénykorában olyan szupermodellek tették legendássá a kifutót, mint Adriana Lima, Alessandra Ambrosio, Gisele Bündchen, Heidi Klum, Candice Swanepoel vagy Miranda Kerr.
A gigantikus angyalszárnyak, a Fantasy Bra, a világsztár fellépők és a látványos színpadkép miatt a bemutató sokáig sokkal inkább hasonlított egy popkulturális szuperprodukcióra, mint hagyományos divatbemutatóra.
A márka azonban egyre több kritikát kapott az általa közvetített szépségideál miatt, és a Fashion Show végül hosszabb időre eltűnt.
2024-ben tért vissza, de már egy jóval szélesebb és modernebb nőképet képviselő koncepcióval. A kifutón különböző testalkatú, életkorú és hátterű modellek jelentek meg, és ez az irány azóta is meghatározó maradt.
A Victoria’s Secret tehát próbálja megtartani azt a glamour-faktort, amely miatt egykor milliók nézték a show-t, miközben alkalmazkodik a 2020-as évek divatkultúrájához.
2026-ban még közelebb kerülnek a rajongók a show-hoz
Az idei esemény egyik újdonsága éppen a közönség nagyobb bevonása.
A Victoria’s Secret elindította a „Weekly Ticket Drop” programot, amelyen keresztül a rajongók különböző lehetőségeket kaphatnak arra, hogy jegyet nyerjenek a Los Angeles-i bemutatóra.
Emellett „Angels Among Us” címmel dokumentumsorozat is készül, amely a kifutóig vezető utat, illetve a modellválogatás világát mutatja be.
A Victoria’s Secret ugyanis nyílt castingot is szervezett több amerikai városban, új arcokat keresve a Fashion Show-hoz.
Ez komoly változás a klasszikus VS-korszakhoz képest: a márka ma már nemcsak azt akarja megmutatni, mi történik a kifutón, hanem magát a kiválasztás és felkészülés folyamatát is tartalommá alakítja.
A zenei fellépők még titkosak
A Victoria’s Secret Fashion Show egyik védjegye mindig is az volt, hogy a világ legnagyobb popsztárjai léptek fel a modellek mellett.
Korábban többek között Taylor Swift, Rihanna, The Weeknd, Bruno Mars, Justin Timberlake, Ariana Grande és Lady Gaga is megfordult a VS színpadán.
A 2026-os előadók teljes listáját egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Ez vélhetően tudatos: a Victoria’s Secret láthatóan fokozatosan adagolja az információkat, így a következő hetekben újabb modellek és előadók bejelentésére számíthatunk.
Október 18-án Los Angeles lesz a divatvilág egyik központja
Egy dolog már biztos: 2026. október 18-án érdemes lesz Los Angelesre figyelni.
A Victoria’s Secret ígérete szerint az idei bemutató nagyobb és látványosabb lehet az elmúlt évek produkcióinál. Gigi Hadid már biztosan visszatér, a modellnévsor folyamatosan bővül, és még a zenei fellépők körül is rengeteg a titok.
Magyarországon pedig különösen érdekes lesz figyelni a következő heteket.
Vajon Palvin Barbara neve is felkerül a 2026-os Victoria’s Secret Fashion Show hivatalos modelllistájára?
A magyar szupermodell 2025-ben visszatért a VS kifutójára, 2026-ban pedig ismét dolgozott a márkával, így egy újabb szereplés egyáltalán nem lenne meglepetés.
Egyelőre azonban várnunk kell a hivatalos bejelentésre.
Ha pedig megtörténik, október 18-án ismét lehet magyar modellért szurkolni a világ egyik legismertebb divatshow-ján.
Palvin Barbara a hazai divatszakma legrangosabb elismerését, a Fashion Awards Hungary (Magyar Divat Díjkiosztó Gála) díját nyerte el többször is.
A SEO-szakma az elmúlt két évben alig győzte követni az új rövidítéseket. SEO, AEO, GEO, LLMO – lassan több három- és négybetűs mozaikszavunk van, mint egy informatikai konferenciának.
Most pedig jött a Google, és lényegében azt mondta:
nyugi, nem kell újra feltalálni a keresőoptimalizálást.
John Mueller és a Google Search csapata szerint nincs szükség valamiféle teljesen különleges optimalizálási technikára ahhoz, hogy egy weboldal megjelenhessen a Google generatív AI-funkcióiban.
A Google 2026-os hivatalos útmutatása egyenesen kimondja: a generatív AI-keresés optimalizálása továbbra is SEO.
Ezzel akár le is zárhatnánk a GEO-korszakot.
Csakhogy van egy apró probléma.
A Microsoft nem egészen így látja.
És ennél is fontosabb:
a Google-ben való jó helyezés és az AI-válaszokban való idézettség nem feltétlenül ugyanaz a dolog.
Ez pedig alapjaiban változtathatja meg azt, ahogyan 2026 után a keresőoptimalizálásról gondolkodunk.
A GEO – Generative Engine Optimization, magyarul nagyjából generatív keresőoptimalizálás – célja, hogy egy weboldal tartalmát ne csak a hagyományos keresők találják relevánsnak, hanem a generatív AI-rendszerek is felhasználják és lehetőleg forrásként idézzék.
Ide tartozhat többek között:
Google AI Overviews,
Google AI Mode,
Microsoft Copilot,
Bing AI-alapú találatok,
ChatGPT Search,
Perplexity,
illetve más AI-alapú keresési és válaszadó rendszerek.
A hagyományos SEO egyik klasszikus célja:
kerülj minél előrébb a találati listán.
A GEO célja inkább:
legyél az egyik forrás, amelyből az AI összeállítja a válaszát.
És pontosan itt kezd érdekessé válni a Google álláspontja.
Mit mond a Google?
A Google 2026 májusában új hivatalos útmutatót publikált a generatív AI-keresésre történő optimalizálásról.
A lényeg meglepően egyszerű:
a SEO továbbra is releváns.
A Google szerint a generatív AI-funkciók a vállalat meglévő keresési, rangsorolási és minőségértékelési rendszereire épülnek.
Vagyis nincs szükség egy teljesen új „AI SEO” technikai infrastruktúrára.
A Google szerint például nincs szükség speciális AI-markupra vagy különleges Schema.org-jelölésre csak azért, hogy egy oldal bekerüljön az AI Overviews vagy AI Mode találatai közé.
Sőt, a Google 2026-os útmutatója konkrétan megemlíti a GEO-t és az AEO-t is, és lényegében azt mondja:
a Google szemszögéből a generatív AI-keresésre történő optimalizálás továbbra is keresőoptimalizálás.
Ez első hallásra úgy hangzik, mintha a Google éppen most temette volna el az egész GEO-iparágat.
A jó GEO-stratégia alapjai ugyanis kísértetiesen hasonlítanak a jó SEO alapjaihoz.
Továbbra is szükség van:
technikai indexelhetőségre, erős weboldalstruktúrára, belső linkelésre, releváns tartalomra, hitelességre, eredeti információkra, megfelelő strukturált adatokra és jó felhasználói élményre.
Ha a keresőmotor nem tudja megfelelően feltérképezni vagy értelmezni az oldaladat, akkor az AI-rendszer számára sem leszel különösebben vonzó forrás.
A Google ráadásul egy nagyon fontos dolgot hangsúlyoz:
unique, non-commodity content.
Magyarul: ne ugyanazt írd le százegyedik alkalommal, amit már száz másik weboldal is leírt.
Ez szerintem az AI-korszak egyik legfontosabb SEO-szabálya.
Az AI-nak nincs szüksége a 847. ugyanolyan cikkre
Gondoljunk bele.
Ha 500 weboldalon található egy cikk arról, hogy:
„10 tipp a jobb Google-helyezéshez”
és mind az 500 cikk nagyjából ugyanazt mondja, miért lenne szüksége egy AI-rendszernek az 501. változatra?
Semmi új információt nem kap.
Sokkal érdekesebb számára egy olyan oldal, amely például saját:
kutatást,
adatot,
tesztet,
esettanulmányt,
szakértői véleményt,
mérési eredményt,
tapasztalatot
tartalmaz.
Ez már nem egyszerűen „SEO content”.
Ez forrásanyag.
És szerintem itt található a modern GEO valódi lényege.
Ranking ≠ Citation
Ez az a különbség, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni.
A ranking nem feltétlenül ugyanaz, mint a citation.
A hagyományos Google-keresésben viszonylag egyszerű volt a logika:
lekérdezés → találati lista → kattintás → weboldal.
Az AI-keresésben azonban a folyamat inkább így nézhet ki:
lekérdezés → több kapcsolódó keresés → információ-visszakeresés → források kiválasztása → AI-válasz generálása → hivatkozások megjelenítése.
A Google maga is beszél az úgynevezett query fan-out technikáról.
Ez azt jelenti, hogy az AI Mode vagy AI Overviews egyetlen felhasználói kérdésből több kapcsolódó lekérdezést generálhat.
Ha például valaki azt kérdezi:
„Melyik a legjobb elektromos autó egy háromgyerekes családnak 40 000 euró alatt?”
az AI a háttérben több részproblémát vizsgálhat:
elektromos autók 40 000 euró alatt,
legjobb családi EV,
elektromos autók csomagtartó mérete,
három gyerekülés elhelyezése,
hatótáv,
töltési sebesség,
biztonsági tesztek,
fenntartási költségek.
Majd ezekből állít össze egy választ.
Ez már egészen más információ-visszakeresési környezet, mint a klasszikus „egy kulcsszó – tíz találat” SEO.
Ezért nem halt meg a GEO
Szerintem inkább az történik, hogy a GEO beolvad a SEO-ba.
Ahogy korábban a mobil SEO sem maradt külön szakág.
Amikor megjelentek az okostelefonok, mindenki „mobile SEO-ról” beszélt.
Ma már furcsán hangzana azt mondani:
„Én mobile SEO szakértő vagyok.”
A mobiloptimalizálás egyszerűen a SEO része lett.
Ugyanez történt a technikai SEO számos elemével, a strukturált adatokkal, a videós kereséssel és részben a lokális kereséssel is.
Valószínűleg ugyanez történik most a GEO-val.
Nem leváltja a SEO-t. Kibővíti azt.
Csakhogy a Microsoft mást mond
És itt válik igazán érdekessé a történet.
Miközben a Google azt hangsúlyozza, hogy a GEO lényegében továbbra is SEO, a Microsoft 2026 februárjában bemutatta a Bing Webmaster Tools AI Performance funkcióját.
Ez már kifejezetten azt mutatja meg a webmestereknek, hogy tartalmaik milyen gyakran jelennek meg forrásként AI-generált válaszokban.
A Microsoft többek között méri:
Total Citations
vagyis hogy hányszor hivatkoztak a weboldalra AI-válaszok forrásaként.
Valamint:
Average Cited Pages
vagyis átlagosan hány különböző oldalt idéznek az adott domainről.
És a Microsoft saját kommunikációjában ezt már a Generative Engine Optimization – GEO – tooling fejlődésének egyik lépéseként írja le.
Ez azért elég beszédes.
Google:
„GEO? Ez lényegében SEO.”
Microsoft:
„Mutatjuk, hányszor idézett az AI.”
Mindketten ugyanazt a változást látják.
Csak másképpen nevezik.
Akkor most kinek van igaza?
Szerintem mindkettőjüknek.
A Google-nak igaza van abban, hogy nem kell kidobni húsz év SEO-tudását az ablakon.
A keresőmotorok továbbra is:
crawlolnak,
indexelnek,
entitásokat értelmeznek,
relevanciát számolnak,
minőséget értékelnek,
forrásokat rangsorolnak.
Az AI-keresők nem egy teljesen új internetet építenek.
Nagyrészt a már létező webes információs ökoszisztémára támaszkodnak.
Ebben az értelemben:
GEO = SEO 2.0.
A Microsoftnak viszont abban van igaza, hogy megváltozott a siker mérőszáma.
Korábban ezt néztük:
Ranking → CTR → Traffic → Conversion.
Most ehhez hozzá kell adnunk:
Citation → AI Visibility → Brand Mention → Traffic/Conversion.
És ez nagyon nem ugyanaz.
A következő SEO KPI lehet az AI Citation Share
Képzeljük el, hogy van öt nagy weboldal ugyanabban az iparágban.
A klasszikus SEO-rendszerben azt vizsgáljuk:
ki hány TOP3 helyezéssel rendelkezik?
Mekkora az organikus forgalma?
Mekkora a Search Visibility?
Az AI-korszakban viszont egyre fontosabb kérdés lesz:
az adott témában generált AI-válaszok hány százalékában szerepel a márkám forrásként?
Ezt nevezhetjük akár:
AI Citation Share-nek.
Például:
Brand A – 34%
Brand B – 27%
Brand C – 18%
Brand D – 12%
Brand E – 9%.
Ez marketing szempontból brutálisan fontos mutató lehet.
Mert lehet, hogy egy weboldal nincs minden kulcsszóra az első három organikus találat között, mégis rendszeresen megjelenik AI-forrásként.
És itt jön a valódi GEO
A GEO szerintem nem egy külön SEO-trükkgyűjtemény.
Nem arról szól, hogy minden oldal tetejére írjunk három mondatos TL;DR-t, létrehozzunk egy llms.txt fájlt, majd várjuk a csodát.
A Google egyébként kifejezetten azt állítja, hogy a Google Search számára nincs szükség speciális llms.txt fájlra vagy AI-markupra.
A valódi GEO sokkal inkább arról szól:
hogyan válhat a weboldalad megbízható, könnyen értelmezhető és idézhető információforrássá?
Ez már stratégiai kérdés.
Mit csinálnék GEO-stratégiaként 2026-ban?
Nem hoznék létre külön „SEO-csapatot” és „GEO-csapatot”.
Ehelyett a SEO-stratégiát alakítanám át.
Az első lépés továbbra is a technikai SEO.
Az oldal legyen crawlolható, indexelhető, gyors és logikusan felépített.
Utána következik az entitásalapú tartalomstratégia.
A Skool egyik legérdekesebb jelensége nem az, hogy vannak rajta sikeres online oktatók. Ilyen platformból és sikertörténetből már rengeteget láttunk.
Az igazán érdekes az, hogyan építenek üzletet a legsikeresebb Skool-alkotók a saját tudásuk, közönségük és közösségük köré.
A platform által bemutatott alkotói példák között találunk mesterséges intelligenciával, kereskedéssel, kiberbiztonsággal, ingatlannal, karrierépítéssel, kerékpározással, vállalkozással és még looksmaxxinggal foglalkozó szereplőket is.
Első pillantásra ezeknek a témáknak szinte semmi közük egymáshoz.
Mégis ugyanaz a modell működik mögöttük:
tartalom → közönség → bizalom → közösség → fizető tagság.
Ez pedig fontos tanulság mindenkinek, aki azon gondolkodik, hogy saját tudásából, tapasztalatából vagy szakértelméből online közösséget építsen.
Fontos ugyanakkor: az alábbi havi bevételi összegek a Skool által kommunikált alkotói példákból származnak. Ezeket érdemes esettanulmányként, nem pedig garantált eredményként kezelni.
Nick Saraev – amikor az AI-tudásból közösségi üzlet lesz
Nick Saraev az AI-oktatás egyik látványos példája.
A megadott adatok szerint több mint 437 ezer YouTube-követővel rendelkezik, Skool-közösségének pedig körülbelül 222 000 dolláros havi bevételt tulajdonítanak.
Miért érdekes?
Mert tökéletesen ráült az elmúlt évek egyik legerősebb technológiai trendjére: a mesterséges intelligenciára.
De önmagában az, hogy valaki AI-ról beszél, ma már kevés.
Saraev modelljének erőssége, hogy az ingyenes tartalom nem feltétlenül a végtermék. A YouTube sokkal inkább ügyfélszerző csatornaként működik.
Az emberek videókon keresztül megismerik.
Ha hasznosnak találják, amit mond, követni kezdik.
Kialakul a bizalom.
A közönség egy részének pedig egy idő után már nem újabb ingyenes videókra van szüksége, hanem rendszerre, segítségre és közösségre.
Itt lép be a Skool.
A tanulság:
ne csak tartalmat gyárts – építs következő lépést is a tartalom mögé.
YM Babie – még egy nehéz piacon is működhet a közösség
YM Babie területe a trading.
A megadott adatok szerint körülbelül 306 ezer Instagram-követővel rendelkezik, Skool-közössége pedig 124 000 dollár körüli havi bevételt ér el.
A trading különösen érdekes példa, mert elképesztően nagy a zaj.
YouTube, TikTok és Instagram tele van kereskedési tippekkel.
Miért fizetne valaki olyan információért, amelyből rengeteg ingyen is megtalálható?
Pontosan itt jelenik meg a közösségi modell ereje.
Az emberek sok esetben nem pusztán információért fizetnek.
Fizethetnek:
struktúráért,
közösségért,
visszajelzésért,
rendszerességért,
számonkérhetőségért,
más tagok tapasztalataiért,
közvetlenebb hozzáférésért az oktatóhoz.
Az interneten az információ egyre olcsóbb. A megfelelően szervezett segítség és közösség viszont továbbra is értékes.
Oscar Patel – 303 000 dollár havonta egy olyan témából, amit sokan komolytalannak gondolnának
Oscar Patel körülbelül 1,1 millió Instagram-követővel rendelkezik, közösségéhez pedig a bemutatott adatok 303 000 dolláros havi bevételt kapcsolnak.
A témája: looksmaxxing, vagyis leegyszerűsítve a külső megjelenés tudatos fejlesztése.
Ez azért különösen érdekes példa, mert megmutatja:
nem kell klasszikus üzleti témát választani ahhoz, hogy fizetős közösséget lehessen építeni.
Nem feltétlenül kell SEO-t, marketinget, befektetést vagy programozást tanítani.
Ha van egy jól meghatározható probléma és elegendő ember szeretné megoldani, kialakulhat körülötte piac.
Oscar Patel esetében a niche rendkívül erős.
A követő pontosan tudja, miért van ott.
Ez az egyik legfontosabb Skool-lecke:
a konkrét niche gyakran erősebb, mint az általános témaválasztás.
Samuel Lee – a közösség nem csak üzletről szólhat
Samuel Lee példája azért érdekes, mert teljesen más irányba viszi a modellt.
Több mint 264 ezer YouTube-követő, a megadott adatok szerint pedig körülbelül 155 000 dolláros havi Skool-bevétel.
A terület: spiritualitás.
Ez jól mutatja, hogy az emberek nem kizárólag azért lépnek be egy közösségbe, hogy több pénzt keressenek.
Sokan azért keresnek közösséget, mert:
valahová tartozni szeretnének.
És ez az online közösségek egyik legerősebb mozgatórugója.
Josh Madakor – a szakmai karrierből is lehet közösségi termék
Josh Madakor kiberbiztonsággal foglalkozik.
A bemutatott számok szerint 223 ezer YouTube-követő mellett körülbelül 138 000 dollár/hó bevételt kapcsolnak Skool-közösségéhez.
Itt már nagyon világos a felhasználói motiváció.
A tag nem egyszerűen „kiberbiztonságot akar tanulni”.
Jobb munkát szeretne.
Magasabb fizetést szeretne.
Karriert akar váltani.
Vagy szeretne bekerülni egy gyorsan fejlődő iparágba.
Ez óriási különbség.
A sikeres oktató ugyanis nem feltétlenül tudást értékesít.
Eredményt értékesít.
Nem azt mondja:
„Megtanítalak a cybersecurity alapjaira.”
Hanem a felhasználó fejében az ajánlat inkább így jelenik meg:
„Segítek közelebb kerülni ahhoz a karrierhez, amit szeretnél.”
Logan Sendle – 702 000 dollár havonta
A felsorolt példák közül Logan Sendle az egyik legdurvább.
Körülbelül 79 ezer Instagram-követő mellett a közölt adatok szerint Skool-közössége akár 702 000 dollár havi bevételt is generál.
Ez különösen fontos, mert teljesen szétver egy gyakori tévhitet:
„Először kell egymillió követő, és csak utána lehet komoly online üzletet építeni.”
Nem feltétlenül.
A követők száma önmagában vanity metric.
Sokkal fontosabb lehet:
kik követnek?
Logan Sendle közönsége blue-collar vállalkozásokból, szolgáltatókból és üzlettulajdonosokból áll.
Ha egy közösség képes segíteni nekik abban, hogy jobb vállalkozást építsenek, több ügyfelet szerezzenek vagy hatékonyabban működjenek, annak komoly gazdasági értéke lehet.
79 000 releváns követő ezért üzleti szempontból akár sokkal értékesebb lehet, mint egymillió véletlenszerű TikTok-követő.
Nem feltétlenül nagy közönség kell. Jó közönség kell.
Nate Herk – AI + automatizáció
Nate Herk szintén az AI-hullám egyik nyertese.
A bemutatott számok szerint 783 ezer YouTube-követő és körülbelül 238 000 dollár/hó Skool-bevétel kapcsolódik hozzá.
Az AI Automation Society ötlete azért erős, mert nem egyszerűen azt tanítja:
„Mi az AI?”
Hanem sokkal közelebb viszi az embereket egy konkrét felhasználási területhez:
hogyan lehet AI segítségével automatizálni feladatokat és üzleti folyamatokat?
Ez fontos különbség.
A legsikeresebb oktatási termékek általában nem egy hatalmas témát próbálnak megtanítani.
Ehelyett egy konkrét problémát oldanak meg.
AI helyett:
AI automatizáció.
Marketing helyett:
Google Ads helyi vállalkozásoknak.
Fitness helyett:
izomépítés 40 felett.
Minél pontosabb a probléma, annál könnyebb megérteni az ajánlat értékét.
Zach Ginn – ingatlanból közösségi tudás
Zach Ginn több mint 370 ezer Instagram-követővel rendelkezik, a közölt adatok pedig körülbelül 81 000 dollár/hó Skool-bevételt társítanak hozzá.
A téma: ingatlan.
Az ingatlan azért kiváló közösségi niche, mert folyamatosan új kérdések keletkeznek.
Hol érdemes vásárolni?
Hogyan találjak jó üzletet?
Hogyan finanszírozzam?
Hogyan tárgyaljak?
Mit csinálnak más befektetők?
Ez pedig rámutat a közösségi modell egyik fontos tulajdonságára:
a jó közösség soha nincs teljesen „kész”.
Mindig történik valami.
Ez ösztönözheti a tagokat arra, hogy hónapokon vagy akár éveken keresztül maradjanak.
Scott Maclean – kerékpározásból 46 000 dollár havonta
Scott Maclean példája talán még érdekesebb azok számára, akik azt gondolják:
„Az én témám túl kicsi ehhez.”
A Bulletproof Cycling körülbelül 115 ezer YouTube-követőből épített közösséget, amelyhez a bemutatott adatok 46 000 dollár körüli havi bevételt kapcsolnak.
Nem AI.
Nem kripto.
Nem „hogyan legyél milliomos”.
Kerékpározás.
Ez tökéletes példája annak, hogy egy szenvedélyalapú niche is monetizálható.
A közösségi gazdaságban sokszor nem az számít, hogy mekkora a teljes piac.
Hanem az:
mennyire elkötelezett az a kisebb csoport, amelyet el tudsz érni.
Mischa van den Burg – szakmai fejlődésből közösség
Mischa van den Burg közel 98 ezer YouTube-követővel rendelkezik, a közölt adatok szerint pedig 116 000 dollár körüli havi bevételt ér el közösségével.
Ez megint érdekes arány.
Kevesebb mint 100 000 követőből hatszámjegyű havi dollárbevétel.
Miért?
Mert a karrierfejlődésnek könnyen meghatározható gazdasági értéke van.
Ha valaki egy képzés vagy közösség segítségével jobb állást talál, annak az értéke akár több tízezer dollár lehet hosszabb távon.
Ezért a felhasználó fizetési hajlandósága is magasabb lehet.
Keitron Rankin – hiteljavítás mint problémamegoldó közösség
Keitron Rankin körülbelül 348 ezer Instagram-követővel rendelkezik, közösségéhez pedig a megadott adatok 79 000 dollár havi bevételt kapcsolnak.
A hiteljavítás tipikus „painkiller” niche.
Az embereknek konkrét problémájuk van.
Nem szórakozásból keresnek megoldást.
Meg akarják oldani.
Ez marketing szempontból óriási előny.
Az egyik legfontosabb kérdés ezért egy saját Skool-közösség tervezésénél:
Milyen problémával ébred fel reggel a potenciális tagom?
Ha erre pontos választ tudsz adni, máris közelebb kerültél egy működő közösségi koncepcióhoz.
School of Hard Knocks – amikor a média közösséggé válik
A School of Hard Knocks Instagramon elképesztően nagy, körülbelül 9,4 milliós követőtábort épített fel.
A hozzá kapcsolódó School of Mentors közösségnek a bemutatott adatok szerint körülbelül 190 000 dolláros havi bevételt tulajdonítanak.
Itt egy másik stratégia jelenik meg:
media first → community second.
Először hatalmas tartalmi brand épül.
Utána ennek egy részét át lehet vezetni egy sokkal intimebb közösségi térbe.
Ez azért izgalmas, mert megmutatja, hogy a social media követőtábor önmagában nem feltétlenül a végcél.
A Facebook-, Instagram-, TikTok- vagy YouTube-közönségből idővel saját közösség építhető.
Jack Roberts – AI-automatizációból 170 000 dollár havonta
Jack Roberts szintén AI-automatizációval foglalkozik.
Körülbelül 220 ezer YouTube-követővel rendelkezik, a megadott Skool-adatok pedig 170 000 dollár körüli havi bevételt mutatnak.
Megint ugyanazt látjuk.
Nem pusztán AI-ról beszél.
Egy konkrét felhasználási területet választ.
Ez nagyon fontos azoknak, akik ma saját közösséget szeretnének indítani.
Ne próbálj mindenkinek mindent tanítani.
Minél konkrétabb az ígéret, annál könnyebben tudja a potenciális tag eldönteni:
Az elmúlt 15 év online üzleti modellje nagyjából így fejlődött:
blog → social media → online kurzus → creator economy → fizetős közösség.
A következő lépés könnyen lehet a kettő kombinációja:
creator + education + community + recurring revenue.
Nick Saraev, Nate Herk, Josh Madakor, Logan Sendle és a többiek példái azért érdekesek, mert már nem egyszerű influencerekről beszélünk.
Ők közönségből üzleti ökoszisztémát építenek.
A YouTube vagy Instagram megszerzi a figyelmet.
Az ingyenes tartalom felépíti a bizalmat.
A Skool pedig helyet ad annak a közönségnek, amelyik ennél többet akar.
És talán ez a legfontosabb felismerés az egészből:
A jövő sikeres tartalomkészítője nem feltétlenül az lesz, akinek a legtöbb követője van.
Hanem az, aki a követőiből valódi közösséget képes építeni.
Mert 100 000 passzív követő lehet egy szép szám az Instagram-profil tetején.
De néhány ezer olyan ember, aki rendszeresen visszatér, tanul, kapcsolatokat épít, segít másoknak és hajlandó fizetni azért, hogy a közösség része legyen?
Szinte SEO | Online Marketing | SEO Szakértő Blog | Keresőoptimalizálás 