Wendy Suzuki TED-előadása: a mozgás nemcsak a testedet, hanem az agyadat is megváltoztatja
Mi lenne, ha létezne valami, amit már ma megtehetsz, szinte semmibe sem kerül, mégis javíthatja a hangulatodat, a koncentrációdat és a memóriádat – hosszú távon pedig segíthet megőrizni az agyad egészségét?
Wendy Suzuki idegtudós szerint létezik ilyen.
Ez pedig nem valamilyen új gyógyszer, étrend-kiegészítő vagy drága „brain hacking” technológia.
Hanem a mozgás.
Suzuki „The brain-changing benefits of exercise”, vagyis „A testmozgás agyat megváltoztató hatásai” című előadását a TEDWomen 2017 rendezvényen tartotta. A TED oldalán az előadás közel 20 millió lejátszásnál jár, ami jól mutatja, mennyire betalált az üzenete.
Wendy Suzuki teljes TED-előadása
Suzuki előadásának ereje azonban nem egyszerűen abban van, hogy azt mondja: „sportolj, mert egészséges.”
Ennél sokkal érdekesebbet állít.
A rendszeres fizikai aktivitás képes megváltoztatni az agy működését, és a hatás bizonyos esetekben már egyetlen edzés után érzékelhető.
Ki az a Wendy Suzuki?
Wendy Suzuki amerikai idegtudós, a New York University professzora, jelenleg az NYU College of Arts and Science dékánja. Kutatásainak egyik központi témája a neuroplaszticitás, vagyis az agy azon képessége, hogy tapasztalataink és viselkedésünk hatására változzon és alkalmazkodjon.
Két ismert könyve a Healthy Brain, Happy Life és a Good Anxiety.
TED-előadásának története ráadásul személyes élménnyel kezdődik.
Suzuki sikeres kutató volt, rengeteg időt töltött a laboratóriumban, és szakmai szempontból remekül alakult az élete. Közben azonban rájött, hogy fizikailag egyre rosszabb állapotba került.
Keveset mozgott, felszedett körülbelül 25 fontot – nagyjából 11 kilogrammot –, és gyakorlatilag a munkája köré szervezte az életét.
Egy rafting túrán aztán szembesült vele, mennyire gyenge lett fizikailag.
És ekkor változtatott.
A kísérleti alany saját maga lett
Suzuki elkezdett rendszeresen edzeni.
Kipróbált különböző mozgásformákat, többek között kick-box jellegű edzéseket, táncot és jógát. Eleinte nehéz volt, de hamarosan észrevett valamit.
Edzés után jobban érezte magát.
Több energiája lett.
Javult a hangulata.
Aztán körülbelül másfél év rendszeres mozgás után valami még érdekesebbet tapasztalt: könnyebben tudott dolgozni és hosszabb ideig koncentrálni.
Egy idegtudósnál ezen a ponton természetesen bekapcsol a szakmai kíváncsiság:
Mi van akkor, ha a mozgás nemcsak a testemet változtatta meg, hanem az agyamat is?
Ez a kérdés végül Suzuki kutatói pályájának irányát is jelentősen megváltoztatta.
Az agy két kulcsfontosságú területe
Suzuki előadásában két agyi területet emel ki.
Az egyik a prefrontális kéreg.
Ez többek között fontos szerepet játszik a döntéshozatalban, a figyelemben, a koncentrációban és számos összetett kognitív folyamatban.
A másik a hippokampusz.
Ez különösen fontos az emlékezet és az új hosszú távú emlékek kialakulása szempontjából.
Suzuki eredetileg éppen a hippokampusz és a memória működését kutatta, ezért különösen izgalmas volt számára felismerni a testmozgás és ezen agyterület működése közötti kapcsolatot.
Mi történik az agyaddal egyetlen edzés után?
Suzuki egyik legfontosabb üzenete, hogy a mozgás pozitív hatásaira nem feltétlenül kell hónapokat várni.
Már egyetlen edzésnek is lehetnek rövid távú hatásai.
A fizikai aktivitás befolyásolja többek között olyan neurotranszmitterek működését, amelyek kapcsolatban állnak a hangulattal és az éberséggel.
Suzuki előadásában a dopamint, a szerotonint és a noradrenalint emeli ki.
Ez segít megmagyarázni azt a sokak által ismert érzést, amikor egy séta, futás vagy intenzívebb edzés után egyszerűen tisztábbnak érezzük a fejünket.
Az edzés után javulhat:
- a hangulat,
- a koncentráció és a figyelem,
- a reakcióidő,
- az energiaszint.
Suzuki kutatásaira hivatkozva azt is elmondja, hogy egyetlen edzés után a koncentrációra gyakorolt kedvező hatás akár körülbelül két órán keresztül is fennmaradhat.
De ez még csak a történet eleje.
Az igazi változás a rendszerességgel kezdődik
Egyetlen edzés rövid távú hatásai természetesen elmúlnak.
A rendszeres mozgás azonban egészen más kategória.
Suzuki szerint hosszabb távon a fizikai aktivitás nemcsak az agy pillanatnyi működésére hathat, hanem annak fiziológiájára, működésére és bizonyos strukturális jellemzőire is.
Különösen fontos ebből a szempontból a hippokampusz.
Ez azért érdekes, mert a hippokampusz alapvető szerepet játszik a tanulásban és a hosszú távú emlékezetben.
Vagyis amikor rendszeresen mozogsz, nem egyszerűen kalóriákat égetsz.
Az agyadat is edzed.
A mozgás mint „nyugdíj-megtakarítás” az agynak
Suzuki előadásának talán legerősebb hasonlata az, amikor a rendszeres mozgást egyfajta „szuperfeltöltött 401(k)”, vagyis amerikai nyugdíj-megtakarítási programhoz hasonlítja.
A gondolat egyszerű.
A prefrontális kéreg és a hippokampusz azok közé az agyi területek közé tartoznak, amelyek különösen fontosak a kognitív működés szempontjából, és amelyek az öregedés, illetve bizonyos neurodegeneratív folyamatok során sérülékenyek lehetnek.
A testmozgás nem jelenti azt, hogy valaki biztosan elkerüli az Alzheimer-kórt vagy más demenciát.
Suzuki sem állít ilyet.
A TED összefoglalója is óvatosan úgy fogalmaz, hogy a rendszeres mozgás segíthet az agy védelmében a neurodegeneratív betegségekkel szemben.
A lényeg tehát nem az, hogy:
„Ha sportolsz, nem leszel beteg.”
Hanem inkább az:
„Építs minél erősebb és ellenállóbb agyat arra az időre, amikor idősebb leszel.”
Ez teljesen más megközelítés.
Nem akkor kezdünk foglalkozni az agyunkkal, amikor már problémák jelentkeznek.
Hanem évtizedekkel korábban.
Mennyi mozgás kell ehhez?
Ez természetesen az a kérdés, amit Suzuki is feltesz:
Mennyi az a minimum, amit érdemes csinálni?
Az előadásában egy egyszerű, könnyen megjegyezhető kiindulópontot javasol:
heti 3–4 alkalom, alkalmanként legalább körülbelül 30 perc mozgás, lehetőleg olyan aktivitással, amely megemeli a pulzust.
És itt jön a jó hír.
Nem kell maratont futni.
Nem kell Ironman-versenyzőnek lenni.
És még csak drága kondibérlet sem feltétlenül szükséges.
A tempós séta, lépcsőzés, kerékpározás, tánc vagy más aerob aktivitás is számít.
Suzuki üzenete ezért különösen erős: nem a tökéletes edzésprogram megtalálása az első feladat, hanem az, hogy elkezdjünk mozogni.
A mozgás és a memória
Az egyik legizgalmasabb terület a fizikai aktivitás és az emlékezet kapcsolata.
A hippokampusz kulcsfontosságú az új emlékek létrehozásában.
Gondolj bele, mennyi mindent jelent ez.
Egy arc.
Egy beszélgetés.
Egy utazás.
Az első csók.
Egy fontos találkozás.
Egy hely, ahol évekkel korábban jártál.
Az életünk jelentős részben emlékekből áll. Ha pedig a fizikai aktivitással olyan folyamatokat támogathatunk, amelyek összefüggnek az emlékezettel és a tanulással, akkor a sport értelmét már egészen más perspektívából látjuk.
Nem azért mozogsz csupán, hogy jobban nézz ki.
Azért is mozogsz, hogy jobban működj.
És mi történik a hangulatunkkal?
A másik nagy terület a mentális közérzet.
Szinte mindenki tapasztalta már, hogy egy nehéz nap után egy hosszabb séta, futás vagy edzés képes megváltoztatni a lelkiállapotát.
Ennek biológiai háttere is van.
A mozgás hatással van az agy kémiai folyamataira, és több olyan neurotranszmitter rendszer működését befolyásolja, amelyek kapcsolatban állnak a hangulattal, motivációval és éberséggel.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a testmozgás minden mentális problémára gyógymód.
Viszont azt igen, hogy a fizikai aktivitást hiba lenne kizárólag fogyókúrás vagy esztétikai eszközként kezelni.
A mozgás az agy működését befolyásoló viselkedésünk egyik fontos eleme.
Az egyik legnagyobb tévedésünk a sportról
A modern kultúrában a testmozgást gyakran a külsőhöz kötjük.
Fogyás.
Izom.
Lapos has.
Nyári forma.
Kilók.
Kalóriák.
Suzuki TED-előadása azért felszabadító, mert gyakorlatilag átírja ezt a gondolkodásmódot.
Mi lenne, ha nem azért mennél el ma sétálni, hogy lefogyj, hanem azért, hogy az agyad jobban működjön?
Mi lenne, ha a napi 30–40 perc mozgás nem egy büntetés lenne a tegnapi pizza miatt, hanem befektetés a jövőbeli önmagadba?
Ez már egészen más motiváció.
Nem kell sportemberré válnod
Talán ez Suzuki üzenetének egyik legpraktikusabb része.
Sokan azért nem kezdenek mozogni, mert túl magasra teszik a lécet.
„Nincs időm edzőterembe járni.”
„Nem szeretek futni.”
„Nem vagyok sportos.”
„Ehhez már öreg vagyok.”
Pedig nem kell egyik napról a másikra sportolóvá válni.
Lehet egyszerűen:
gyorsabban sétálni,
lépcsőt választani a lift helyett,
kerékpározni,
úszni,
táncolni,
kirándulni,
vagy fél órát mozogni otthon.
A kulcsszó nem az, hogy tökéletes.
Hanem az, hogy rendszeres.
Wendy Suzuki saját élete lett a bizonyíték arra, hogy érdemes kérdezni
Suzuki történetében van még valami különösen érdekes.
Nem azért kezdett sportolni, mert kutatást akart végezni a mozgásról.
Egyszerűen elégedetlen volt a saját fizikai állapotával.
Aztán észrevette, hogy a változás nem áll meg a testénél.
Jobban érezte magát.
Jobban koncentrált.
Több energiája lett.
Úgy érezte, a memóriája is javult.
Idegtudósként pedig feltette a logikus kérdést:
Mi történik az agyamban?
Ez a személyes tapasztalat végül egy új kutatási irány felé terelte.
Talán ezért is működik olyan jól az előadása. Nem pusztán grafikonokat és laboreredményeket sorol.
Egy ember történetét meséli el arról, hogyan fedezte fel saját életében azt, amit később tudományos kérdésként kezdett vizsgálni.
Az agy nem egy kész termék
A neuroplaszticitás egyik legizgalmasabb felismerése, hogy az agyunk nem egyszerűen egy változatlan szerkezet, amelyet születéskor megkapunk, majd lassan elhasználunk.
Az agy folyamatosan reagál arra, amit csinálunk.
Arra, amit tanulunk.
Arra, amit gyakorlunk.
Arra, hogyan élünk.
És többek között arra is, hogy mennyit mozgunk.
Suzuki TED-előadásának mélyebb üzenete ezért túlmutat a sporton.
Arról szól, hogy bizonyos mértékig aktív résztvevői vagyunk saját agyunk jövőjének.
A legjobb befektetés lehet az, ami ingyen van
Rengeteg pénzt költünk arra, hogy tovább maradjunk fiatalok.
Krémekre.
Vitaminokra.
Táplálékkiegészítőkre.
Kezelésekre.
Technológiára.
Különféle „anti-aging” megoldásokra.
Közben az egyik legegyszerűbb lehetőség szó szerint ott van az ajtónk előtt:
felállni és elindulni.
A TED is úgy foglalja össze Suzuki mondanivalóját, hogy a testmozgás javíthatja a hangulatot és a memóriát, miközben hosszabb távon az agy egészségének megőrzésében is szerepet játszhat.
És talán pont ez az előadás legfontosabb gondolata.
A sportot hajlamosak vagyunk úgy kezelni, mint valamit, amit a testünkért csinálunk.
Wendy Suzuki szerint azonban érdemes másképp gondolkodnunk róla.
Mozogj a szívedért.
Mozogj az izmaidért.
Mozogj azért, hogy jobban érezd magad.
De mindenekelőtt:
mozogj az agyadért.
Mert amikor ma elmész harminc percet sétálni, futni, úszni vagy biciklizni, nem egyszerűen a mai testedbe fektetsz.
Abba az emberbe fektetsz, aki 10, 20 vagy 30 év múlva leszel.
Wendy Suzuki TED-előadása alapján talán éppen ez az egyik legjobb hosszú távú befektetés, amit saját magunkért megtehetünk.
Wendy Suzuki a fizikai aktivitás legfontosabb szervünkre, az agyunkra gyakorolt rendkívüli, életet megváltoztató hatásainak tudományos hátterét kutatja. A New York-i Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, valamint az idegtudományok és a pszichológia professzora. A neuroplaszticitás elismert nemzetközi szakértője, és a
Good Housekeeping nemrégiben a 10 legfontosabb nő közé sorolta, akik megváltoztatják a világról alkotott képünket . Rendszeresen szerepel keresett szakértőként olyan kiadványokban, mint
a The Wall Street Journal ,
a Shape és a
Health . Népszerű előadó és két nemzetközileg bestseller könyv,
a Healthy Brain, Happy Life: A Personal Program to Activate Your Brain and Do Everything Better (2015) és
a Good Anxiety: Harnessing the Power of the Most Understood Emotion (2021) szerzője
.
Szinte SEO | Online Marketing | SEO Szakértő Blog | Keresőoptimalizálás 