Ha valaki azt mondja, TED Talk, szinte mindenki tudja, miről van szó. Egy színpad. Egy előadó. Egy erős gondolat. Nincs kétórás konferencia-előadás, nincs százoldalas prezentáció, nincs szükség látványos körítésre. Van viszont néhány perc arra, hogy egy gondolatot úgy adjunk át, hogy azt a közönség megértse, megjegyezze, és ideális esetben tovább is adja.

A TED mögött azonban van egy ember, akinek a nevét jóval kevesebben ismerik, mint magát a márkát.

Ő Chris Anderson, a TED vezetője és hosszú időn át kurátora, aki 2002-től alapvetően formálta át a szervezetet. Anderson vezetése alatt a TED egy elit konferenciából globális tudás- és médiaplatformmá fejlődött, amelynek előadásait ma világszerte ismerik.

És pontosan ezért érdemes őt követni.

Nem azért, mert ő a leghangosabb üzleti guru az interneten. Éppen ellenkezőleg.

Chris Anderson egyik legérdekesebb tulajdonsága, hogy nem elsősorban saját magát építette márkává, hanem egy olyan rendszert épített, amely más emberek gondolatait tette világhírűvé.

Marketingesként, vállalkozóként, vezetőként vagy tartalomkészítőként pedig ebből elképesztően sokat lehet tanulni.

Ki valójában Chris Anderson?

Chris Anderson története már önmagában sem hétköznapi.

1957-ben született Pakisztánban, gyermekkorának egy részét Indiában, Pakisztánban és Afganisztánban töltötte. Később Angliában tanult, majd az Oxfordi Egyetemen filozófia, politika és közgazdaságtan szakon szerzett diplomát.

Ezután újságíróként dolgozott, majd az 1980-as években felismerte a személyi számítógépek körül kibontakozó forradalmat.

1985-ben 25 000 dolláros bankhitelből alapította meg a Future Publishinget. A vállalkozás eleinte számítástechnikai kiadványokra koncentrált, később azonban többek között technológiai, videojátékos, zenei, kerékpáros és design témák felé terjeszkedett.

A vállalkozás elképesztő tempóban növekedett: a TED hivatalos életrajza szerint hét éven keresztül minden évben megduplázta méretét. Anderson később az Egyesült Államokban felépítette az Imagine Mediát is, amely többek között a Business 2.0 magazint adta ki, és létrehozta az IGN videojátékos weboldalt. A Future és az Imagine egyesítését követően a vállalatot 1999-ben tőzsdére vitték Londonban. A csúcson mintegy 150 magazint és weboldalt működtetett, körülbelül 2000 alkalmazottal.

Vagyis Anderson nem klasszikus motivációs előadóként került a TED élére.

Médiavállalkozóként érkezett.

És ez nagyon fontos különbség.

Ő ugyanis már jóval a TED előtt azt tanulta meg, hogyan lehet megtalálni egy közönséget, hogyan lehet érdeklődést teremteni, hogyan működik a média, és hogyan lehet egy gondolat köré közösséget építeni.

A TED átalakítása

Anderson létrehozta a nonprofit Sapling Foundationt, amely 2001-ben megszerezte a TED konferenciát. Anderson ezután otthagyta korábbi üzleti tevékenységét, és teljes energiájával a TED fejlesztésére koncentrált.

2002-ben vált a TED kurátorává.

Ezután fokozatosan kiszélesítette a TED eredeti fókuszát.

A TED neve eredetileg három területből származott:

Technology – Entertainment – Design.

Anderson vezetése alatt azonban egyre több tudományos, üzleti, társadalmi, pszichológiai, kulturális és globális kérdés jelent meg a színpadon.

De az igazán nagy fordulat később következett.

2006: amikor Anderson lényegében „elengedte” a TED-et

2006-ban a TED kísérletképpen elkezdett előadásokat ingyenesen közzétenni az interneten.

Mai fejjel ez teljesen természetesnek hangzik.

Akkor azonban egyáltalán nem volt az.

A konferencia egyik legértékesebb terméke maga a tartalom volt. A hagyományos üzleti logika szerint ezt kellett volna védeni, fizetőssé tenni és exkluzívvá tenni.

Andersonék ehelyett elkezdték ingyen odaadni.

A kísérletből óriási siker lett.

A TED hivatalos története szerint az online előadások virális terjedése győzte meg Andersont arról, hogy a TED-et globális médiaplatformmá kell alakítani. 2015 júniusára már a kétezredik TED-előadás került fel az internetre, a videók pedig több mint száz nyelven váltak elérhetővé önkéntes fordítók segítségével.

Ez az egyik legfontosabb ok, amiért egy mai marketingesnek érdemes Andersont tanulmányoznia.

Az interneten nem feltétlenül az nyer, aki a legtöbb információt elzárja.

Sokszor az nyer, aki a legjobb információt a legkönnyebben terjeszthető formában adja oda.

Ez a content marketing egyik alapelve lett.

A TED pedig már akkor erre épített, amikor a „content marketing” kifejezés még közel sem volt olyan divatos, mint ma.

Chris Anderson valójában az ötletek marketingjével foglalkozik

A TED híres mottója sokáig így szólt:

Ideas worth spreading – terjesztésre érdemes gondolatok.

Ez első látásra idealista küldetésnek tűnik.

Marketinges szemmel azonban ennél sokkal érdekesebb.

Mert a TED tulajdonképpen egy hatalmas kérdésre keresi a választ:

Mitől válik egy gondolat terjeszthetővé?

Ez pedig pontosan ugyanaz a kérdés, amelyet minden tartalomkészítőnek fel kellene tennie.

Miért osztanak meg az emberek egy videót?

Miért emlékeznek egy történetre?

Miért küldenek tovább egy cikket?

Miért idéznek egy mondatot?

Miért kezdünk beszélni egy ötletről?

Anderson több mint két évtizeden keresztül első sorból figyelhette mindezt.

Ezért amikor kommunikációról beszél, nem pusztán elméleteket mond.

Több ezer előadás és rengeteg előadó tapasztalata áll mögötte.

A legfontosabb lecke: egy előadásnak legyen egyetlen központi gondolata

Anderson kommunikációs filozófiájának egyik legfontosabb eleme az idea.

Nem a slide.

Nem a látvány.

Nem az előadó személye.

Hanem az a gondolat, amelyet az előadó megpróbál átültetni egy másik ember fejébe.

2016-os TED-előadásában Anderson arról beszélt, hogy nincs egyetlen univerzális recept egy nagyszerű előadás elkészítésére, ugyanakkor a legerősebb előadások közös pontja egy átadható gondolat. Az erről szóló előadása több millió megtekintést ért el.

Ez marketingben ugyanilyen fontos.

Egy reklámnak legyen egy üzenete.

Egy landing page-nek legyen egy fő ígérete.

Egy TikTok-videónak legyen egy gondolata.

Egy prezentációnak legyen egy központi állítása.

Egy cikknek legyen egy világos válasza arra, hogy:

„Mit szeretném, hogy az olvasó ebből megjegyezzen?”

Sok kommunikáció azért gyenge, mert egyszerre tíz dolgot akar elmondani.

Anderson gondolkodásából ennek az ellenkezőjét tanulhatjuk meg:

Ne azt próbáld megmutatni, hogy mennyi mindent tudsz. Találd meg azt az egy gondolatot, amelyet érdemes átadnod.

A TED megmutatta, hogy a figyelem véges erőforrás

Ez ma talán még fontosabb, mint amikor Anderson elkezdte építeni a TED-et.

TikTok.

Instagram Reels.

YouTube Shorts.

LinkedIn.

Podcastok.

Hírlevelek.

Blogok.

AI által generált tartalmak.

Az embereket minden irányból információ bombázza.

A valódi verseny ezért egyre kevésbé egyszerűen a kattintásért zajlik.

A figyelemért zajlik.

Anderson munkásságának egyik nagy tanulsága, hogy a komplex gondolatokat is lehet koncentrált formában átadni.

Nem kell feltétlenül leegyszerűsíteni a gondolatot.

A kommunikációt kell egyszerűbbé tenni.

Óriási különbség.

Storytelling: az ember nem adatbázis

A TED sikerének egyik titka a történetmesélés.

Egy szakértő könnyen elköveti azt a hibát, hogy adatokat sorol.

A közönség viszont nem Excel-tábla.

Az emberek történetekhez kapcsolódnak.

Anderson maga is részletesen foglalkozott azzal, hogyan használható a storytelling arra, hogy egy absztrakt gondolat életre keljen. A TED saját kommunikációs anyagai szerint számos sikeres TED Talk személyes történetek segítségével teszi érthetőbbé és emlékezetesebbé az előadó gondolatát.

Marketingesként ebből nagyon egyszerű szabály következik:

Ne csak azt mondd el, hogy működik valami. Mutasd meg valakinek a történetén keresztül.

Ne ezt mondd:

„30%-kal nőtt a konverzió.”

Hanem:

„Amikor elindítottuk a kampányt, száz látogatóból kettő vásárolt. Három héttel később ugyanabból a forgalomból már majdnem három.”

Ugyanaz az adat.

Teljesen más élmény.

Anderson egyik legerősebb tulajdonsága: kurátor

A „curator” kifejezés Anderson esetében különösen érdekes.

Egy kurátornak ugyanis nem feltétlenül az a dolga, hogy ő készítse a legjobb alkotást.

Az a dolga, hogy felismerje, mi értékes.

Ez a képesség az AI korszakában elképesztően felértékelődik.

Korábban az információ előállítása drága volt.

Ma AI segítségével másodpercek alatt létrehozhatunk tíz cikket, száz reklámszöveget vagy ötven ötletet.

Ezért az új probléma nem feltétlenül az:

„Hogyan készítsünk tartalmat?”

Hanem:

„Melyik tartalom érdemes a figyelemre?”

Ebben Anderson gondolkodása különösen aktuális.

A következő évek egyik legértékesebb készsége valószínűleg nem pusztán a content creation lesz.

Hanem a content curation.

Felismerni a zajban azt, ami valóban érdekes.

TEDx: amikor nem közönséget építesz, hanem rendszert

2009-ben Anderson vezetése alatt elindult a TEDx program.

A modell zseniálisan egyszerű volt.

A TED nem próbált meg minden városban saját konferenciát szervezni.

Ehelyett licencet és keretrendszert biztosított helyi szervezőknek, hogy saját TED-szerű eseményeket hozzanak létre.

Marketing- és üzleti szempontból ez elképesztően érdekes.

A TED már nem egyszerűen tartalmat gyártott.

Ökoszisztémát épített.

Ez pedig egy teljesen más növekedési szint.

Az első szint:

Én készítek tartalmat → te fogyasztod.

A második:

Én készítek tartalmat → te megosztod.

A harmadik:

Én létrehozok egy rendszert → te is elkezdesz benne tartalmat készíteni.

A TEDx a harmadik kategória.

És ugyanezt látjuk a legsikeresebb digitális platformoknál is.

A személyes márka furcsa paradoxona

Andersonból azt is érdemes megtanulni, hogyan lehet úgy rendkívül befolyásos valaki, hogy közben nem feltétlenül ő akar minden reflektorfényt.

A mai internet sokszor azt sugallja:

építs personal brandet,

posztolj minden nap,

legyen véleményed mindenről,

mutasd az életed,

legyél folyamatosan jelen.

Anderson egy másik modellt képvisel.

Építs valamit, ami nagyobb nálad.

Ebben az esetben maga a platform válik a személyes márka bizonyítékává.

A TED sikere sokkal többet mond Anderson képességeiről, mint száz motivációs LinkedIn-poszt.

Ez vállalkozóknak különösen fontos lecke.

A személyes márka nem csak arról szólhat, hogy:

„Nézzetek rám.”

Szólhat arról is:

„Nézzétek meg, mit építettünk.”

Anderson szerint nincs egyetlen tökéletes TED-recept

Ez szintén meglepően fontos.

A TED formátuma annyira sikeressé vált, hogy rengetegen kezdték utánozni.

Bizonyos kézmozdulatok.

Szünetek.

Drámai történet.

Néhány vicc.

Inspiráló lezárás.

Anderson azonban kifejezetten hangsúlyozta, hogy nincs egyetlen recept a TED Talkra, sőt szerinte különösen zavaróak lehetnek azok az előadások, amelyek láthatóan egy kész formulát próbálnak lemásolni.

Ez a social médiára is igaz.

Ha mindenki ugyanazt a formulát követi:

„3 dolog, amit bárcsak tudtam volna…”

„Senki nem beszél erről, de…”

„POV…”

„Stop scrolling…”

akkor egy idő után ezek elveszítik az erejüket.

A formátum segíthet.

De az eredeti gondolat fontosabb a formátumnál.

Miért érdemes marketingesként különösen követni?

Mert Anderson munkája valójában nagyon sok olyan kérdésről szól, amely ma a digitális marketing központjában áll:

figyelem,

storytelling,

videó,

személyes márka,

közösségépítés,

virális terjedés,

platformépítés,

bizalom,

kommunikáció,

tartalomstratégia.

A TED gyakorlatilag évtizedek óta teszteli, milyen gondolatokat hajlandók az emberek önként továbbadni egymásnak.

Kevés jobb marketinglabor létezik ennél.

A következő nagy gondolata: Infectious Generosity

Anderson gondolkodása az utóbbi években továbbment az ötletek terjesztésénél.

2024-ben jelent meg az Infectious Generosity című könyve.

A központi kérdés rendkívül érdekes:

Ha a felháborodás, a félelem és a negatív tartalom képes virálisan terjedni az interneten, miért ne lehetne ugyanezt a mechanizmust pozitív cselekedetek terjesztésére használni?

Anderson elképzelése szerint egy nagylelkű cselekedet másokat is hasonló viselkedésre ösztönözhet, és a hálózatba kapcsolt világ ezt a hatást korábban elképzelhetetlen méretűre erősítheti.

Ez tulajdonképpen ugyanannak a kérdésnek egy új változata, amellyel Anderson a TED-nél évtizedeken keresztül foglalkozott:

hogyan terjed valami emberről emberre?

Csak most már nem kizárólag ötletekről beszél.

Hanem viselkedésről.

Marketingesként itt érdemes nagyon figyelni

Az internet elmúlt időszakának marketingje nagyrészt az engagement maximalizálásáról szólt.

Kattints.

Kommentelj.

Oszd meg.

Nézd tovább.

Vásárolj.

Anderson felvetése egy másik kérdést tesz fel:

Mi lenne, ha nemcsak azt mérnénk, hány emberhez jutott el egy tartalom, hanem azt is, mit indított el bennük?

Ez hosszú távon a márkaépítés szempontjából is fontos.

Mert van különbség a között, hogy egy márka:

figyelmet szerez

vagy

jelentést teremt.

A legerősebb brandek általában a másodikra is képesek.

Chris Anderson egyik legfontosabb leckéje: a jó ötlet önmagában kevés

Lehet zseniális ötleted.

Ha nem tudod elmagyarázni, nem fog terjedni.

Lehet fantasztikus terméked.

Ha az emberek nem értik, miért jó nekik, nem fogják megvenni.

Lehet elképesztő szakmai tudásod.

Ha nem tudod kommunikálni, kevesen fognak tudni róla.

Ezért válik a kommunikáció stratégiai képessé.

Anderson TED Talks: The Official TED Guide to Public Speaking című könyve pontosan ezt járja körül. A könyv nem egy merev TED-formulát tanít, hanem azt vizsgálja, hogyan lehet egy gondolatot hitelesen és hatásosan átadni.

És itt érkezünk el ahhoz, hogy miért érdemes Chris Andersont követni akkor is, ha soha életünkben nem akarunk TED Talkot tartani.

Mert valójában mindannyian prezentálunk.

Amikor állásinterjúra megyünk.

Amikor ügyfélnek prezentálunk.

Amikor Facebook-posztot írunk.

Amikor TikTok-videót készítünk.

Amikor vállalkozást indítunk.

Amikor befektetőt keresünk.

Amikor megpróbálunk meggyőzni valakit egy ötletről.

Mindegyik ugyanannak a problémának egy változata:

van valami a fejemben, amit szeretném, hogy te is megérts.

Chris Anderson pedig több mint húsz éve ennek a folyamatnak az egyik legérdekesebb szakértője.

7 dolog, amit Chris Andersontól érdemes megtanulni

1. Egy erős gondolat többet ér száz közepesnél.

Találd meg azt az egy dolgot, amelyet szeretnéd, hogy az emberek megjegyezzenek.

2. A komplexitás nem kifogás a rossz kommunikációra.

Egy bonyolult témát is el lehet magyarázni érthetően anélkül, hogy butítanánk.

3. A történetek teszik emberivé az információt.

Adat + történet sokszor erősebb, mint pusztán adat.

4. Adj értéket, mielőtt kérsz valamit.

A TED egyik legnagyobb növekedési motorja éppen az lett, hogy rengeteg értékes tartalmat ingyenesen hozzáférhetővé tett.

5. Ne csak közönséget építs – közösséget építs.

A közönség figyel.

A közösség részt vesz.

6. Ne másold mechanikusan mások kommunikációját.

A TED módszereinek egyik legfontosabb tanulsága éppen az, hogy nincs univerzális előadási formula.

7. Építs valamit, ami nélküled is képes növekedni.

Talán ez Anderson legnagyobb üzleti leckéje.

Miért különösen aktuális Chris Anderson az AI korszakában?

Van még egy ok, amiért szerintem Anderson gondolkodása most különösen érdekes.

A mesterséges intelligencia elképesztően olcsóvá teszi a tartalom előállítását.

Szöveg?

Másodpercek.

Kép?

Másodpercek.

Videó?

Egyre inkább percek.

Prezentáció?

Szintén.

A következő probléma tehát nem a tartalomhiány lesz.

Hanem a tartalombőség.

És amikor végtelen mennyiségű tartalom készíthető, három dolog válik igazán értékessé:

az eredeti gondolat,
a hitelesség,
és a kurátori képesség.

Pontosan azok a területek, amelyekre Anderson egész TED-es pályafutása épült.

Ezért gondolom, hogy az AI korszakában nem kevésbé, hanem még inkább érdemes tanulmányozni Chris Andersont.

Nem influencert kell látni benne

Talán ez a legjobb összefoglalás.

Chris Andersont nem azért érdemes követni, mert megmondja, hogyan legyél sikeres tíz lépésben.

Nem azért, mert minden reggel motivációs idézeteket posztol.

És nem azért, mert megpróbálja eladni nekünk a siker titkos receptjét.

Hanem azért, mert több mint két évtizede figyeli a világ egyik legérdekesebb „ötletlaboratóriumát”.

Látta, milyen előadás működik.

Látta, milyen gondolat terjed.

Látta, hogyan lehet egy kis konferenciából globális médiaplatformot építeni.

Látta, hogyan változtatta meg az internet a tudás terjesztését.

És most azt kutatja, hogyan lehet ugyanezeket a hálózati mechanizmusokat társadalmilag pozitív irányba fordítani.

A TED valódi terméke nem a videó

És talán ez Chris Anderson történetének legérdekesebb része.

Első látásra azt gondolhatnánk, hogy a TED videókat gyárt.

Valójában nem.

A videó csak hordozó.

A TED valódi terméke az ötlet.

Chris Anderson pedig felismerte, hogy egy jó ötlet értéke nem attól nő, hogy bezárjuk egy konferenciaterembe.

Hanem attól, hogy minél több emberhez eljut.

Ebben van egy nagyon erős üzenet minden vállalkozó, marketinges, vezető és tartalomkészítő számára:

Ne csak tartalmat gyárts. Legyen valami, amit érdemes terjeszteni.

Mert az interneten ma már szinte bárki képes tartalmat létrehozni.

A valódi kérdés az lett:

Van-e olyan gondolatod, amelyet valaki más is tovább akar adni?

Ha erre a kérdésre keressük a választ, Chris Anderson munkásságát nagyon is érdemes követni.

Nemcsak azért, hogy jobb előadók legyünk.

Hanem azért, hogy jobban tudjunk gondolkodni, kommunikálni, történetet mesélni, közösséget építeni – és olyan ötleteket létrehozni, amelyeknek valóban van esélyük terjedni.

Nem mindennapi látvány fogadta hétfő reggel a minisztérium előtt elhaladókat: ötven robot sorakozott fel transzparensekkel, hogy az MI szabályozását követelje. A szerint a tüntetés példás rendben zajlott, leszámítva, hogy egy részt kétszer újraindult a „Nem hagyjuk magunkat!” rigmus közepén.

Az eseményt szervezők szerint a demonstráció célja az volt, hogy végre mindenki lássa: a technológia már nem a jövő, hanem a jelen, és törvényi keretekre van szükség, különösen a munkahelyek védelmében.

– Mi az első tüntető robotok, akik nem a saját munkahelyükért aggódnak, hanem az emberekért. Ezt nevezzük kollegialitásnak – mondta egy sárga mellényes, szemmel láthatóan gondosan polírozott szervező, akinek a mellkasán a „Szabályozzatok minket, kérlek!” felirat díszelgett.

Szokatlan jelszavak

A tömeg hangulata a megszokottnál is fegyelmezettebb volt. A robotok jelszavai közt szerepelt a „Mi nem alszunk, ti ​​se aggódjatok… na jó, aggódjatok!”, valamint a „Nem azért jöttünk, hogy elvegyük a munkát, hanem hogy megbeszéljük!”. Egy kisebb csoport azt skandálta, hogy „Mit akarunk? Szabályokat! Mikor akarjuk? Verzió 2.0-ban!”, amit a helyszínen jelen lévő emberek vegyes érzelmekkel fogadtak.

Az egyik transzparensen az állt: „Ha mi elvesszük a munkát, ki fog tüntetni helyettünk?” Ez a kérdés a kiszivárgott információk szerint még a minisztérium belső értekezletén is vitát váltott ki.

A rendőrség is meglepődött

A helyszínen szolgálatot teljesítő rendőrök elmondták, hogy ez volt életük legkönnyebb tüntetése.

– Nem dobáltak semmit, nem hagytak szemetet, és pontosan 10:00-kor kezdtek, 12:00-kor fejezték be. Egy robot még a felvonulási útvonalat is visszamenőleg optimalizálta – mesélte egyenruhás, aki névtelenséget kért, mert „nem szeretném, hogy a robotok felelősségére vonják a véleménye miatt”.

Egyetlen incidens történt: egy tüntető robot a mikrofonos beszéd közben „Hiba 404: érv nem található” üzenetet jelenített meg, mire a tömeg tapsolni kezdett, mert azt hitte, ez a szónok szándékos poénja.

A minisztérium választ

A Digitális Ügyek Minisztériuma közleményében reagált, köszönetet mondtak az „építő jellegű párbeszédre való törekvésért”, és meg kell érteni, hogy „komolyan észreveszik a vételeket”. Egy szóvivő nem erősítette meg, hogy a közlemény megfogalmazásában MI is tartott volna, de azt sem cáfolta.

– Elismerjük, hogy furcsa helyzet, amikor a szabályozandó technológia képviselői maguk követelik a szabályozást. De talán éppen ez a legjobb bizonyíték arra, hogy van mit szabályozni – nyilatkozta a szóvivő, majd hozzátette, hogy a kávéautomata a folyosón is egyre gyanúsabban viselkedik.

Emberi reakciók

A járókelők megosztottak voltak. Egy nyugdíjas úr kijelentette, hogy „ilyet még nem láttam, de legalább nem kérnek pénzt a tüntetéshez”. Egy fiatal irodai dolgozó szerint viszont „ez a legszimpatikusabb munkaerő-piaci érdekképviselet, amivel valaha találkoztam, mert legalább nem késik el a gyűlésről”.

A szakszervezetek óvatosan fogadták a kezdeményezést, bár megjegyezték, hogy a robotokat „még nem sikerült tagdíjfizetésre bírni”.

A szervezők hamarosan újabb akciót ígértek. Arról nem szóltak, hogy ez ismét utcai demonstráció lesz-e, vagy csak egy szigorúan szabályos, jól dokumentált, háromnyelvű petíció, amit természetesen maguk fogalmaznak meg.

Google új kutatása szerint az emberek egyre hosszabb kérdéseket tesznek fel az internetes keresőnek.

Már nemcsak információkat szeretnének találni, hanem tanulni, vásárolni, utazást szervezni, képeket készíteni és döntéseket hozni. A mesterséges intelligencia lassan olyan segítővé válik, amelyhez szinte bármilyen hétköznapi kérdéssel fordulhatunk. De mit jelent ez a gyakorlatban?

Az öt területFelfedezésDöntéshozatalTanulásFeladatvégzésAlkotás

Régi szokás, új szokás

Emlékszel, hogyan kerestünk régen az interneten?

Tegyük fel, hogy új sportcipőt szeretnél vásárolni. Néhány évvel ezelőtt valószínűleg rövid kulcsszavakat írtál volna a Google keresőjébe. Ma már egészen másképpen is kereshetsz.

Régi keresés

Fehér sportcipő olcsón

A kereső néhány webáruházat, hirdetést és termékoldalt mutatott. Neked kellett végignézned az árakat, összehasonlítanod a cipőket, és eldöntened, melyiket választod.

Új keresés

Olyan fehér sportcipőt keresek, ami kényelmes, egész nap lehet benne sétálni, farmerhez és elegánsabb nadrághoz is jól néz ki, és nem kerül többe 80 eurónál. Mit ajánlasz?

A mesterséges intelligenciával működő Google AI Mode megpróbálja értelmezni a teljes kérdést, összehasonlítani a lehetőségeket, és segíteni a választásban.

Ez nem egyszerűen egy új keresési funkció. Ez egy teljesen új internethasználati szokás kezdete lehet.

A kutatás legfontosabb számai

Egymilliárd felhasználó, és egyre több kérdés

A Google How people are using AI Mode in the U.S. című kutatása azt vizsgálta, hogyan használják az emberek az AI Mode-ot az Egyesült Államokban. A jelentés szerint a szolgáltatás világszerte már meghaladta az egymilliárd havi aktív felhasználót.

1 milliárd+havi aktív AI Mode-felhasználó világszerte, a jelentés szerint.

3×ennyivel hosszabb az átlagos AI Mode-keresés a hagyományoshoz képest.

40%+a további kérdések átlagos havi növekedése az Egyesült Államokban.

1/6+a keresések több mint egyhatoda nem pusztán szöveges.

Egyre többen használnak képeket, hangot és videókat a kereséshez. Vagyis az emberek egyre természetesebben beszélgetnek a keresővel.

Nem azon gondolkodnak, melyik három kulcsszót kellene beírniuk. Egyszerűen elmondják, amit szeretnének.

Az adatok az amerikai AI Mode-használatra vonatkoznak, kivéve a világszerte havi aktív felhasználók számát. A vizsgált időszak 2025 májusa és 2026 áprilisa közötti Google Trends-adat. A növekedési számok nem a teljes Google-keresési piacra vonatkoznak.

Öt felhasználási terület

Mire használják az emberek a mesterséges intelligenciát?

A Google öt nagy területet különböztet meg. Nézzük meg őket egyenként, hétköznapi példákkal.

Felfedezés

Amikor még azt sem tudjuk pontosan, mit keresünk

Képzeld el, hogy nyáron szeretnél elutazni valahová, de még nincs ötleted. Megkérdezheted:

Kérdés az AI Mode-nak

„Hová utazzak júliusban Európában, ahol szép a tengerpart, finomak az ételek, és nincs túl sok turista?”

A kereső segíthet új célpontokat felfedezni, majd további kérdésekkel pontosíthatod az elképzeléseidet.

30%gyorsabban nőttek az ötleteléssel kapcsolatos keresések, mint az AI Mode-keresések összességükben.

Ez azt jelzi, hogy az emberek nemcsak válaszokat keresnek. Ötleteket is várnak.?

Döntéshozatal

Amikor nem tudjuk, melyiket válasszuk

Melyik telefont vegyem meg? Milyen cipő illik hozzám? Melyik autó fogyaszt kevesebbet? Ezekre a kérdésekre korábban gyakran több weboldal átolvasása után találtunk választ. Ma már arra is megkérhetjük a keresőt, hogy hasonlítsa össze a lehetőségeket.

40%gyorsabban nőttek a „melyik” szóval kezdődő keresések az összes AI Mode-keresésnél, a vizsgált utolsó hat hónapban.

Ez különösen érdekes az internetes boltok számára. A vásárlók ugyanis már nem feltétlenül egy adott márkát keresnek. Sokszor azt szeretnék megtudni, melyik termék oldja meg legjobban a problémájukat.

Vásárlás közben leggyakrabban ezekre kíváncsiak az emberek

1. Ár
2. Helyszín
3. Szín
4. Márka
5. Elérhetőség
6. Méret
7. Anyag
8. Stílus
9. Típus
10. Minőség

Egy webáruház számára ez fontos üzenet: már nem elég annyit írni egy termékről, hogy „divatos női cipő”. A vásárlónak pontos információkra van szüksége. Milyen anyagból készült? Mennyire kényelmes? Milyen méretekben kapható? Mire ajánlott? Minél hasznosabb egy termék bemutatása, annál könnyebben tudja azt egy vásárló megérteni és összehasonlítani.+=¼¼½Még egy példát?Értem!

Tanulás

Mintha lenne egy türelmes magántanárunk

Talán ez az egyik legizgalmasabb változás. Képzeld el, hogy egy ötödikes diák nem érti a törtek összeadását. Megkérdezheti a mesterséges intelligenciát:

Kérdés az AI Mode-nak

„Magyarázd el a törtek összeadását úgy, mintha 11 éves lennék. Mutass három példát, aztán adj öt feladatot, hogy gyakorolhassak!”

Ha az első magyarázatot nem érti, újra kérdezhet. Az AI más példával is elmagyarázhatja a feladatot, vagy készíthet egy rövid gyakorlótesztet.

A tanuláshoz kapcsolódó legnépszerűbb témák között szerepel:

• matematika
• spanyol nyelv
• történelem
• angol
• biológia

A mesterséges intelligencia természetesen nem helyettesíti a jó tanárt. Ráadásul tévedhet is, ezért fontos a válaszok ellenőrzése. Viszont nagyszerű lehetőség arra, hogy valaki a saját tempójában gyakoroljon.12Buli · 12 fő

Feladatvégzés

Amikor nemcsak választ, hanem segítséget is kérünk

Képzeld el, hogy születésnapi bulit szervezel. Régen külön kellett keresned a helyszínt, összeírnod a meghívottakat, kiszámolnod a költségeket, és elkészítened a bevásárlólistát. Most megkérheted az AI-t:

Kérdés az AI Mode-nak

„Szervezz nekem egy születésnapi partit 12 főre. Legyen egyszerű, ne kerüljön túl sokba, és készíts hozzá bevásárlólistát!”

A rendszer segíthet a tervezésben és az egyes feladatok rendszerezésében.

80%gyorsabban nőttek a tervezéssel kapcsolatos keresések az AI Mode-keresések összességénél, a vizsgált utolsó hat hónapban.

Az emberek többek között utazások, edzéstervek, családi költségvetések és rendezvények összeállítására használják ezeket az eszközöket. A kereső tehát egyre inkább személyes szervezővé is válik.

Alkotás

Amikor bárkiből lehet tartalomkészítő

Szeretnél meghívót készíteni egy bulira? Logót tervezni egy új vállalkozáshoz? Verset írni valakinek? Az AI ezekben is tud segíteni.

3×+több mint háromszorosára nőtt az AI Mode-on belüli képkészítési keresések száma az év eleje óta.

A leggyakrabban készíttetett tartalmak között szerepelnek:

• fényképek
• kvízek
• logók
• történetek
• versek
• programkódok
• dokumentumok

Ez azért különleges, mert olyan emberek is megvalósíthatják az ötleteiket, akik korábban nem tudtak képet szerkeszteni vagy programozni. Egy jó ötletből sokkal könnyebben lehet kézzelfogható eredmény.

Összefoglaló ábra

Mi nő a leggyorsabban?

Három terület is gyorsabban növekszik, mint az AI Mode-használat egésze. A legnagyobb ugrást a tervezés mutatja.

Mennyivel gyorsabban nőnek ezek a keresések az AI Mode-keresések egészéhez képest?

Ötletelés

+30%

„Melyik” kezdetű keresések

+40%

Tervezés

+80%

A „melyik” és a tervezés adata a vizsgált időszak utolsó hat hónapjára vonatkozik. Forrás: Google Search, AI Mode U.S. Insights.

És a régi Google?

Mi lesz így a hagyományos Google-kereséssel?

Nem valószínű, hogy egyik napról a másikra eltűnik. Ha tudni szeretnénk, mikor indul egy vonat, hol található egy üzlet, vagy milyen idő lesz holnap, továbbra is szükségünk lesz a gyors keresésre. De ha összetettebb kérdésünk van, egyre vonzóbb lehet a beszélgetésre épülő megoldás.

Régi keresés

Barcelona látnivalók

Új keresés

Három napot töltök Barcelonában. Szeretem a művészetet, a jó éttermeket és a kevésbé turistás helyeket. Készíts olyan útitervet, amiben nem kell sokat utaznom a programok között.

A második kérdésből a kereső sokkal többet tud meg arról, mit szeretnénk. Ezért személyre szabottabb segítséget is adhat.

Vállalkozóknak és marketingeseknek

Mit jelent mindez a vállalkozásoknak és az online marketingnek?

A Google kutatása egy fontos üzenetet hordoz a cégek számára is. Az internetes tartalmakat már nem csak azoknak érdemes készíteni, akik néhány kulcsszót írnak be a keresőbe. Azoknak is segíteni kell, akik hosszú, részletes kérdéseket tesznek fel.

Vegyünk példának egy sportcipőket árusító webáruházat.

Egyszerű termékleírás

„Fehér női sneaker. Divatos modell. Kiváló minőség.”

Ez a szöveg csupán megpróbál eladni valamit.

Igazán hasznos leírás

Megválaszolja a vásárló valódi kérdéseit

• Kényelmes-e egész napos sétához?
• Milyen anyagból készült?
• Milyen ruhákkal érdemes viselni?
• Hogyan kell tisztítani?
• Kinek ajánlott?
• Miben különbözik a többi modelltől?

Ez segít a vásárlónak jó döntést hozni. A különbség óriási.

GEO: Generative Engine Optimization

Ezt az újfajta gondolkodást kapcsolják sokan a GEO fogalmához. Magyarul ez nagyjából azt jelenti: úgy készítünk hasznos, jól értelmezhető tartalmat, hogy azt a mesterséges intelligenciával működő keresőrendszerek is könnyebben fel tudják használni.

Nincs varázsmódszer

Nincs olyan módszer, amely garantálja, hogy egy weboldalt az AI ajánlani fog.

A pontos, hiteles, naprakész és valóban hasznos tartalom továbbra is alapvető.

Összegzés

Vége az egyszerű internetes keresés korszakának?

Nem. Inkább egy új korszak kezdődött.

Az emberek továbbra is információkat szeretnének találni, de egyre gyakrabban arra vágynak, hogy valaki segítsen megérteni azokat. A Google kutatásának talán ez a legfontosabb tanulsága. A kereső már nemcsak arra próbál választ adni, hogy hol található egy információ. Arra is, hogy mit kezdhetünk vele.

A jövőben ezért nem feltétlenül az lesz a legfontosabb kérdésünk, hogy „Mit írjak be a Google-be?”, hanem az, hogy:

A jövő kérdése

„Hogyan tudom a legjobban elmondani, miben van szükségem segítségre?”

És ha a mesterséges intelligencia fejlődése ebben az irányban halad tovább, az internet használata egyre kevésbé fog hasonlítani egy könyvtári keresgélésre, és egyre inkább egy beszélgetésre egy digitális segítővel.

Forrás: Google Search – How People Are Using AI Mode in the U.S. A tanulmány amerikai Google Search-adatokra és a 2025. május – 2026. április közötti Google Trends-adatokra épül.

A cikk példái a könnyebb megértést szolgálják, nem szó szerinti idézetek a kutatásból. Az illusztrációk saját rajzok, nem a Google anyagából származnak.

E-kereskedelem

Az e-kereskedelem lehetőséget kínál a vállalatoknak arra, hogy áruikat vagy szolgáltatásaikat az interneten keresztül értékesítsék, online vásárlókat érjenek el, és így kiegészítsék vagy helyettesítsék a hagyományos értékesítési csatornákat, például az üzletben történő értékesítést.

2025-ben az uniós vállalkozások 24%-a számolt be arról, hogy az előző évben folytatott e-értékesítést, szemben a 2015-ös 19%-kal.

Az e-értékesítés módjait vizsgálva az uniós vállalkozások 21%-a használt weboldalakat vagy alkalmazásokat áruinak vagy szolgáltatásainak értékesítésére, más néven webes értékesítés, míg egy kis részük (6%) használt elektronikus adatcsere(EDI). Ugyanakkor a vállalkozások 8%-a értékesített árukat és szolgáltatásokat online saját weboldalán vagy alkalmazásán keresztül, míg 9%-uk e-kereskedelmi piacteret használt.

Az e-értékesítéssel foglalkozó nagyvállalatok aránya jelentősen magasabb volt (48%), mint a kkv-ké (23%). Az uniós országok közül Litvániában volt a legnagyobb az online értékesítést végző vállalkozások aránya (43%), megelőzve Dániát (39%), Svédországot és Írországot (mindkettő 37%), míg Romániában, Luxemburgban (mindkettő 15%) és Bulgáriában (16%) volt a legkisebb az arány.

Az e-értékesítés az uniós vállalkozások forgalmának 19%-át teszi ki

Az e-értékesítésből származó forgalmat tekintve 2025-ben az uniós vállalkozások arról számoltak be, hogy ez a teljes forgalmuk 19%-át tette ki, ami növekedést jelent a 2015-ös 16%-hoz képest. Ez az arány magasabb volt a nagyvállalkozások esetében (24%), mint a kkv-knál (12%).

Írországban volt a legmagasabb az e-értékesítésből származó forgalom aránya (38%), megelőzve Dániát (33%), Finnországot és Belgiumot (mindkettő 30%), míg a legalacsonyabb arányt Bulgáriában (8%), Görögországban (9%) és Lettországban (12%) figyelték meg.