A Google AI Mode megváltoztatja az internetes keresést – mit jelent ez nekünk?

Hogyan használják az emberek a Google AI Mode-ot az Egyesült Államokban?

A Google 27 oldalas tanulmánya egy jelentős változást mutat be: az emberek egyre kevésbé egyszerű kulcsszavakat írnak a keresőbe. Inkább teljes kérdéseket tesznek fel, tanácsot kérnek, összehasonlítanak, és sokszor a feladat megoldásában is segítséget várnak a mesterséges intelligenciától.

A tanulmányban szereplő Google Trends-adatok vizsgált időszaka 2025 májusától 2026 áprilisáig tart. Az eredmények az amerikai AI Mode-használatra vonatkoznak, kivéve, ahol a Google külön globális adatot jelöl meg.

A kutatás legfontosabb számai

1 milliárd+

Havi aktív AI Mode-felhasználó világszerte, a jelentés szerint.

3×

Ennyivel hosszabb az átlagos AI Mode-keresés a hagyományos kereséshez viszonyítva.

40%+

A további kérdések átlagos havi növekedése az Egyesült Államokban.

1/6+

A keresések több mint egyhatoda nem pusztán szöveges.

Forrás: Google Search – AI Mode U.S. Insights, 3–5. oldal. A növekedési adatok nem a teljes Google-keresési piacra vonatkoznak.

A Google öt fő felhasználási területet különböztet meg: felfedezés, döntéshozatal, tanulás, feladatvégzés és alkotás. Ezek adják a magyar változat és az alábbi cikk gerincét.

Google AI Mode-ot, ugyanakkor egy marketinges vagy vállalkozó is találjon benne hasznos információkat.

Már nem csak keresünk a Google-ben: beszélgetünk vele – és ez mindent megváltoztathat

A Google új kutatása szerint az emberek egyre hosszabb kérdéseket tesznek fel az internetes keresőnek. Már nemcsak információkat szeretnének találni, hanem tanulni, vásárolni, utazást szervezni, képeket készíteni és döntéseket hozni. A mesterséges intelligencia lassan olyan segítővé válik, amelyhez szinte bármilyen hétköznapi kérdéssel fordulhatunk. De mit jelent ez a gyakorlatban?

Emlékszel, hogyan kerestünk régen az interneten?

Tegyük fel, hogy új sportcipőt szeretnél vásárolni.

Néhány évvel ezelőtt valószínűleg ezt írtad volna be a Google keresőjébe:

„Fehér sportcipő olcsón.”

A kereső erre megmutatott volna néhány webáruházat, hirdetést és termékoldalt. Neked kellett volna végignézned az árakat, összehasonlítanod a cipőket, és eldöntened, melyiket választod.

Ma már egészen másképpen is kereshetsz.

Például így:

„Olyan fehér sportcipőt keresek, ami kényelmes, egész nap lehet benne sétálni, farmerhez és elegánsabb nadrághoz is jól néz ki, és nem kerül többe 80 eurónál. Mit ajánlasz?”

A mesterséges intelligenciával működő Google AI Mode megpróbálja értelmezni a teljes kérdést, összehasonlítani a lehetőségeket, és segíteni a választásban.

Ez nem egyszerűen egy új keresési funkció. Ez egy teljesen új internethasználati szokás kezdete lehet.

Egymilliárd felhasználó – és egyre több kérdés

A Google How people are using AI Mode in the U.S. című kutatása azt vizsgálta, hogyan használják az emberek az AI Mode-ot az Egyesült Államokban.

A jelentés szerint a szolgáltatás világszerte már meghaladta az egymilliárd havi aktív felhasználót.

A kutatás további érdekes eredményeket is bemutat:

  • Az átlagos AI Mode-keresés háromszor hosszabb, mint a hagyományos Google-keresés.
  • Az amerikai felhasználók által feltett további kérdések száma átlagosan havonta több mint 40 százalékkal emelkedett.
  • Több mint minden hatodik AI Mode-keresés nem kizárólag szöveges.
  • Egyre többen használnak képeket, hangot és videókat a kereséshez.

Vagyis az emberek egyre természetesebben beszélgetnek a keresővel.

Nem azon gondolkodnak, melyik három kulcsszót kellene beírniuk. Egyszerűen elmondják, amit szeretnének.

Mire használják az emberek a mesterséges intelligenciát?

A Google öt nagy területet különböztet meg.

1. Felfedezés: amikor még azt sem tudjuk pontosan, mit keresünk

Képzeld el, hogy nyáron szeretnél elutazni valahová, de még nincs ötleted.

Megkérdezheted:

„Hová utazzak júliusban Európában, ahol szép a tengerpart, finomak az ételek, és nincs túl sok turista?”

A kereső segíthet új célpontokat felfedezni, majd további kérdésekkel pontosíthatod az elképzeléseidet.

A Google kutatása szerint az ötleteléssel kapcsolatos keresések 30 százalékkal gyorsabban növekedtek, mint az AI Mode-keresések összességükben.

Ez azt jelzi, hogy az emberek nemcsak válaszokat keresnek. Ötleteket is várnak.

2. Döntéshozatal: amikor nem tudjuk, melyiket válasszuk

Melyik telefont vegyem meg? Milyen cipő illik hozzám? Melyik autó fogyaszt kevesebbet?

Ezekre a kérdésekre korábban gyakran több weboldal átolvasása után találtunk választ.

Ma már arra is megkérhetjük a keresőt, hogy hasonlítsa össze a lehetőségeket.

A Google adatai szerint a „melyik” szóval kezdődő keresések az AI Mode-ban 40 százalékkal gyorsabban növekedtek az összes AI Mode-kereséshez képest a vizsgált utolsó hat hónapban.

Ez különösen érdekes az internetes boltok számára.

A vásárlók ugyanis már nem feltétlenül egy adott márkát keresnek. Sokszor azt szeretnék megtudni, melyik termék oldja meg legjobban a problémájukat.

A kutatás szerint vásárlás közben leggyakrabban ezekre kíváncsiak:

  1. Ár
  2. Helyszín
  3. Szín
  4. Márka
  5. Elérhetőség
  6. Méret
  7. Anyag
  8. Stílus
  9. Típus
  10. Minőség

Egy webáruház számára ez fontos üzenet: már nem elég annyit írni egy termékről, hogy „divatos női cipő”.

A vásárlónak pontos információkra van szüksége. Milyen anyagból készült? Mennyire kényelmes? Milyen méretekben kapható? Mire ajánlott?

Minél hasznosabb egy termék bemutatása, annál könnyebben tudja azt egy vásárló megérteni és összehasonlítani.

3. Tanulás: mintha lenne egy türelmes magántanárunk

Talán ez az egyik legizgalmasabb változás.

Képzeld el, hogy egy ötödikes diák nem érti a törtek összeadását.

Megkérdezheti a mesterséges intelligenciát:

„Magyarázd el a törtek összeadását úgy, mintha 11 éves lennék. Mutass három példát, aztán adj öt feladatot, hogy gyakorolhassak!”

Ha az első magyarázatot nem érti, újra kérdezhet.

Az AI más példával is elmagyarázhatja a feladatot, vagy készíthet egy rövid gyakorlótesztet.

A Google kutatása szerint a tanuláshoz kapcsolódó legnépszerűbb témák között szerepel a matematika, a spanyol nyelv, a történelem, az angol és a biológia.

A mesterséges intelligencia természetesen nem helyettesíti a jó tanárt. Ráadásul tévedhet is, ezért fontos a válaszok ellenőrzése.

Viszont nagyszerű lehetőség arra, hogy valaki a saját tempójában gyakoroljon.

4. Feladatvégzés: amikor nemcsak választ, hanem segítséget is kérünk

Képzeld el, hogy születésnapi bulit szervezel.

Régen külön kellett keresned a helyszínt, összeírnod a meghívottakat, kiszámolnod a költségeket, és elkészítened a bevásárlólistát.

Most megkérheted az AI-t:

„Szervezz nekem egy születésnapi partit 12 főre. Legyen egyszerű, ne kerüljön túl sokba, és készíts hozzá bevásárlólistát!”

A rendszer segíthet a tervezésben és az egyes feladatok rendszerezésében.

A Google jelentése szerint a tervezéssel kapcsolatos keresések 80 százalékkal gyorsabban növekedtek, mint az AI Mode-keresések összességükben a vizsgált utolsó hat hónapban.

Az emberek többek között utazások, edzéstervek, családi költségvetések és rendezvények összeállítására használják ezeket az eszközöket.

A kereső tehát egyre inkább személyes szervezővé is válik.

5. Alkotás: amikor bárkiből lehet tartalomkészítő

Szeretnél meghívót készíteni egy bulira? Logót tervezni egy új vállalkozáshoz? Verset írni valakinek?

Az AI ezekben is tud segíteni.

A Google jelentése szerint az év eleje óta több mint háromszorosára nőtt az AI Mode-on belüli képkészítési keresések száma.

A leggyakrabban készíttetett tartalmak között szerepelnek a fényképek, kvízek, logók, történetek, versek, programkódok és dokumentumok.

Ez azért különleges, mert olyan emberek is megvalósíthatják az ötleteiket, akik korábban nem tudtak képet szerkeszteni vagy programozni.

Egy jó ötletből sokkal könnyebben lehet kézzelfogható eredmény.

Mi lesz így a hagyományos Google-kereséssel?

Nem valószínű, hogy egyik napról a másikra eltűnik.

Ha tudni szeretnénk, mikor indul egy vonat, hol található egy üzlet, vagy milyen idő lesz holnap, továbbra is szükségünk lesz a gyors keresésre.

De ha összetettebb kérdésünk van, egyre vonzóbb lehet a beszélgetésre épülő megoldás.

A különbséget egy egyszerű példa mutatja meg.

Régi keresés:

„Barcelona látnivalók.”

Új keresés:

„Három napot töltök Barcelonában. Szeretem a művészetet, a jó éttermeket és a kevésbé turistás helyeket. Készíts olyan útitervet, amiben nem kell sokat utaznom a programok között.”

A második kérdésből a kereső sokkal többet tud meg arról, mit szeretnénk.

Ezért személyre szabottabb segítséget is adhat.

Mit jelent mindez a vállalkozásoknak és az online marketingnek?

A Google kutatása egy fontos üzenetet hordoz a cégek számára is.

Az internetes tartalmakat már nem csak azoknak érdemes készíteni, akik néhány kulcsszót írnak be a keresőbe.

Azoknak is segíteni kell, akik hosszú, részletes kérdéseket tesznek fel.

Vegyünk példának egy sportcipőket árusító webáruházat.

Egy egyszerű termékleírás így nézhet ki:

„Fehér női sneaker. Divatos modell. Kiváló minőség.”

Egy igazán hasznos leírás viszont megválaszolja a vásárló valódi kérdéseit:

  • Kényelmes-e egész napos sétához?
  • Milyen anyagból készült?
  • Milyen ruhákkal érdemes viselni?
  • Hogyan kell tisztítani?
  • Kinek ajánlott?
  • Miben különbözik a többi modelltől?

A különbség óriási.

Az első szöveg csupán megpróbál eladni valamit. A második segít a vásárlónak jó döntést hozni.

Ezt az újfajta gondolkodást kapcsolják sokan a GEO, vagyis a Generative Engine Optimization fogalmához. Magyarul ez nagyjából azt jelenti: úgy készítünk hasznos, jól értelmezhető tartalmat, hogy azt a mesterséges intelligenciával működő keresőrendszerek is könnyebben fel tudják használni.

Fontos azonban, hogy nincs varázsmódszer, amely garantálja, hogy egy weboldalt az AI ajánlani fog.

A pontos, hiteles, naprakész és valóban hasznos tartalom továbbra is alapvető.

Vége az egyszerű internetes keresés korszakának?

Nem. Inkább egy új korszak kezdődött.

Az emberek továbbra is információkat szeretnének találni, de egyre gyakrabban arra vágynak, hogy valaki segítsen megérteni azokat.

A Google kutatásának talán ez a legfontosabb tanulsága.

A kereső már nemcsak arra próbál választ adni, hogy hol található egy információ.

Arra is, hogy mit kezdhetünk vele.

A jövőben ezért nem feltétlenül az lesz a legfontosabb kérdésünk, hogy „Mit írjak be a Google-be?”

Hanem az, hogy:

„Hogyan tudom a legjobban elmondani, miben van szükségem segítségre?”

És ha a mesterséges intelligencia fejlődése ebben az irányban halad tovább, az internet használata egyre kevésbé fog hasonlítani egy könyvtári keresgélésre, és egyre inkább egy beszélgetésre egy digitális segítővel.


Forrás: Google Search – How People Are Using AI Mode in the U.S. A tanulmány amerikai Google Search-adatokra és a 2025. május – 2026. április közötti Google Trends-adatokra épül. A cikk példái a könnyebb megértést szolgálják, nem szó szerinti idézetek a kutatásból.

Már nem csak keresünk a Google-ben: beszélgetünk vele – és ez mindent megváltoztathat

Google nemcsak kereső

A Google új kutatása szerint az emberek egyre hosszabb kérdéseket tesznek fel az internetes keresőnek. Már nemcsak információkat szeretnének találni, hanem tanulni, vásárolni, utazást szervezni, képeket készíteni és döntéseket hozni. A mesterséges intelligencia lassan olyan segítővé válik, amelyhez szinte bármilyen hétköznapi kérdéssel fordulhatunk. De mit jelent ez a gyakorlatban?

Emlékszel, hogyan kerestünk régen az interneten?

Tegyük fel, hogy új sportcipőt szeretnél vásárolni.

Néhány évvel ezelőtt valószínűleg ezt írtad volna be a Google keresőjébe:

„Fehér sportcipő olcsón.”

A kereső erre megmutatott volna néhány webáruházat, hirdetést és termékoldalt. Neked kellett volna végignézned az árakat, összehasonlítanod a cipőket, és eldöntened, melyiket választod.

Ma már egészen másképpen is kereshetsz.

Például így:

„Olyan fehér sportcipőt keresek, ami kényelmes, egész nap lehet benne sétálni, farmerhez és elegánsabb nadrághoz is jól néz ki, és nem kerül többe 80 eurónál. Mit ajánlasz?”

A mesterséges intelligenciával működő Google AI Mode megpróbálja értelmezni a teljes kérdést, összehasonlítani a lehetőségeket, és segíteni a választásban.

Ez nem egyszerűen egy új keresési funkció. Ez egy teljesen új internethasználati szokás kezdete lehet.

Egymilliárd felhasználó – és egyre több kérdés

A Google How people are using AI Mode in the U.S. című kutatása azt vizsgálta, hogyan használják az emberek az AI Mode-ot az Egyesült Államokban.

A jelentés szerint a szolgáltatás világszerte már meghaladta az egymilliárd havi aktív felhasználót.

A kutatás további érdekes eredményeket is bemutat:

  • Az átlagos AI Mode-keresés háromszor hosszabb, mint a hagyományos Google-keresés.
  • Az amerikai felhasználók által feltett további kérdések száma átlagosan havonta több mint 40 százalékkal emelkedett.
  • Több mint minden hatodik AI Mode-keresés nem kizárólag szöveges.
  • Egyre többen használnak képeket, hangot és videókat a kereséshez.

Vagyis az emberek egyre természetesebben beszélgetnek a keresővel.

Nem azon gondolkodnak, melyik három kulcsszót kellene beírniuk. Egyszerűen elmondják, amit szeretnének.

Mire használják az emberek a mesterséges intelligenciát?

A Google öt nagy területet különböztet meg.

1. Felfedezés: amikor még azt sem tudjuk pontosan, mit keresünk

Képzeld el, hogy nyáron szeretnél elutazni valahová, de még nincs ötleted.

Megkérdezheted:

„Hová utazzak júliusban Európában, ahol szép a tengerpart, finomak az ételek, és nincs túl sok turista?”

A kereső segíthet új célpontokat felfedezni, majd további kérdésekkel pontosíthatod az elképzeléseidet.

A Google kutatása szerint az ötleteléssel kapcsolatos keresések 30 százalékkal gyorsabban növekedtek, mint az AI Mode-keresések összességükben.

Ez azt jelzi, hogy az emberek nemcsak válaszokat keresnek. Ötleteket is várnak.

2. Döntéshozatal: amikor nem tudjuk, melyiket válasszuk

Melyik telefont vegyem meg? Milyen cipő illik hozzám? Melyik autó fogyaszt kevesebbet?

Ezekre a kérdésekre korábban gyakran több weboldal átolvasása után találtunk választ.

Ma már arra is megkérhetjük a keresőt, hogy hasonlítsa össze a lehetőségeket.

A Google adatai szerint a „melyik” szóval kezdődő keresések az AI Mode-ban 40 százalékkal gyorsabban növekedtek az összes AI Mode-kereséshez képest a vizsgált utolsó hat hónapban.

Ez különösen érdekes az internetes boltok számára.

A vásárlók ugyanis már nem feltétlenül egy adott márkát keresnek. Sokszor azt szeretnék megtudni, melyik termék oldja meg legjobban a problémájukat.

A kutatás szerint vásárlás közben leggyakrabban ezekre kíváncsiak:

  1. Ár
  2. Helyszín
  3. Szín
  4. Márka
  5. Elérhetőség
  6. Méret
  7. Anyag
  8. Stílus
  9. Típus
  10. Minőség

Egy webáruház számára ez fontos üzenet: már nem elég annyit írni egy termékről, hogy „divatos női cipő”.

A vásárlónak pontos információkra van szüksége. Milyen anyagból készült? Mennyire kényelmes? Milyen méretekben kapható? Mire ajánlott?

Minél hasznosabb egy termék bemutatása, annál könnyebben tudja azt egy vásárló megérteni és összehasonlítani.

3. Tanulás: mintha lenne egy türelmes magántanárunk

Talán ez az egyik legizgalmasabb változás.

Képzeld el, hogy egy ötödikes diák nem érti a törtek összeadását.

Megkérdezheti a mesterséges intelligenciát:

„Magyarázd el a törtek összeadását úgy, mintha 11 éves lennék. Mutass három példát, aztán adj öt feladatot, hogy gyakorolhassak!”

Ha az első magyarázatot nem érti, újra kérdezhet.

Az AI más példával is elmagyarázhatja a feladatot, vagy készíthet egy rövid gyakorlótesztet.

A Google kutatása szerint a tanuláshoz kapcsolódó legnépszerűbb témák között szerepel a matematika, a spanyol nyelv, a történelem, az angol és a biológia.

A mesterséges intelligencia természetesen nem helyettesíti a jó tanárt. Ráadásul tévedhet is, ezért fontos a válaszok ellenőrzése.

Viszont nagyszerű lehetőség arra, hogy valaki a saját tempójában gyakoroljon.

4. Feladatvégzés: amikor nemcsak választ, hanem segítséget is kérünk

Képzeld el, hogy születésnapi bulit szervezel.

Régen külön kellett keresned a helyszínt, összeírnod a meghívottakat, kiszámolnod a költségeket, és elkészítened a bevásárlólistát.

Most megkérheted az AI-t:

„Szervezz nekem egy születésnapi partit 12 főre. Legyen egyszerű, ne kerüljön túl sokba, és készíts hozzá bevásárlólistát!”

A rendszer segíthet a tervezésben és az egyes feladatok rendszerezésében.

A Google jelentése szerint a tervezéssel kapcsolatos keresések 80 százalékkal gyorsabban növekedtek, mint az AI Mode-keresések összességükben a vizsgált utolsó hat hónapban.

Az emberek többek között utazások, edzéstervek, családi költségvetések és rendezvények összeállítására használják ezeket az eszközöket.

A kereső tehát egyre inkább személyes szervezővé is válik.

5. Alkotás: amikor bárkiből lehet tartalomkészítő

Szeretnél meghívót készíteni egy bulira? Logót tervezni egy új vállalkozáshoz? Verset írni valakinek?

Az AI ezekben is tud segíteni.

A Google jelentése szerint az év eleje óta több mint háromszorosára nőtt az AI Mode-on belüli képkészítési keresések száma.

A leggyakrabban készíttetett tartalmak között szerepelnek a fényképek, kvízek, logók, történetek, versek, programkódok és dokumentumok.

Ez azért különleges, mert olyan emberek is megvalósíthatják az ötleteiket, akik korábban nem tudtak képet szerkeszteni vagy programozni.

Egy jó ötletből sokkal könnyebben lehet kézzelfogható eredmény.

Mi lesz így a hagyományos Google-kereséssel?

Nem valószínű, hogy egyik napról a másikra eltűnik.

Ha tudni szeretnénk, mikor indul egy vonat, hol található egy üzlet, vagy milyen idő lesz holnap, továbbra is szükségünk lesz a gyors keresésre.

De ha összetettebb kérdésünk van, egyre vonzóbb lehet a beszélgetésre épülő megoldás.

A különbséget egy egyszerű példa mutatja meg.

Régi keresés:

„Barcelona látnivalók.”

Új keresés:

„Három napot töltök Barcelonában. Szeretem a művészetet, a jó éttermeket és a kevésbé turistás helyeket. Készíts olyan útitervet, amiben nem kell sokat utaznom a programok között.”

A második kérdésből a kereső sokkal többet tud meg arról, mit szeretnénk.

Ezért személyre szabottabb segítséget is adhat.

Mit jelent mindez a vállalkozásoknak és az online marketingnek?

A Google kutatása egy fontos üzenetet hordoz a cégek számára is.

Az internetes tartalmakat már nem csak azoknak érdemes készíteni, akik néhány kulcsszót írnak be a keresőbe.

Azoknak is segíteni kell, akik hosszú, részletes kérdéseket tesznek fel.

Vegyünk példának egy sportcipőket árusító webáruházat.

Egy egyszerű termékleírás így nézhet ki:

„Fehér női sneaker. Divatos modell. Kiváló minőség.”

Egy igazán hasznos leírás viszont megválaszolja a vásárló valódi kérdéseit:

  • Kényelmes-e egész napos sétához?
  • Milyen anyagból készült?
  • Milyen ruhákkal érdemes viselni?
  • Hogyan kell tisztítani?
  • Kinek ajánlott?
  • Miben különbözik a többi modelltől?

A különbség óriási.

Az első szöveg csupán megpróbál eladni valamit. A második segít a vásárlónak jó döntést hozni.

Ezt az újfajta gondolkodást kapcsolják sokan a GEO, vagyis a Generative Engine Optimization fogalmához. Magyarul ez nagyjából azt jelenti: úgy készítünk hasznos, jól értelmezhető tartalmat, hogy azt a mesterséges intelligenciával működő keresőrendszerek is könnyebben fel tudják használni.

Fontos azonban, hogy nincs varázsmódszer, amely garantálja, hogy egy weboldalt az AI ajánlani fog.

A pontos, hiteles, naprakész és valóban hasznos tartalom továbbra is alapvető.

Vége az egyszerű internetes keresés korszakának?

Nem. Inkább egy új korszak kezdődött.

Az emberek továbbra is információkat szeretnének találni, de egyre gyakrabban arra vágynak, hogy valaki segítsen megérteni azokat.

A Google kutatásának talán ez a legfontosabb tanulsága.

A kereső már nemcsak arra próbál választ adni, hogy hol található egy információ.

Arra is, hogy mit kezdhetünk vele.

A jövőben ezért nem feltétlenül az lesz a legfontosabb kérdésünk, hogy „Mit írjak be a Google-be?”

Hanem az, hogy:

„Hogyan tudom a legjobban elmondani, miben van szükségem segítségre?”

És ha a mesterséges intelligencia fejlődése ebben az irányban halad tovább, az internet használata egyre kevésbé fog hasonlítani egy könyvtári keresgélésre, és egyre inkább egy beszélgetésre egy digitális segítővel.


Forrás: Google Search – How People Are Using AI Mode in the U.S. A tanulmány amerikai Google Search-adatokra és a 2025. május – 2026. április közötti Google Trends-adatokra épül. A cikk példái a könnyebb megértést szolgálják, nem szó szerinti idézetek a kutatásból.

2026 Európa E-kereskedelmi növekedése

E-kereskedelem

Az e-kereskedelem lehetőséget kínál a vállalatoknak arra, hogy áruikat vagy szolgáltatásaikat az interneten keresztül értékesítsék, online vásárlókat érjenek el, és így kiegészítsék vagy helyettesítsék a hagyományos értékesítési csatornákat, például az üzletben történő értékesítést.

2025-ben az uniós vállalkozások 24%-a számolt be arról, hogy az előző évben folytatott e-értékesítést, szemben a 2015-ös 19%-kal.

Az e-értékesítés módjait vizsgálva az uniós vállalkozások 21%-a használt weboldalakat vagy alkalmazásokat áruinak vagy szolgáltatásainak értékesítésére, más néven webes értékesítés, míg egy kis részük (6%) használt elektronikus adatcsere(EDI). Ugyanakkor a vállalkozások 8%-a értékesített árukat és szolgáltatásokat online saját weboldalán vagy alkalmazásán keresztül, míg 9%-uk e-kereskedelmi piacteret használt.

Az e-értékesítéssel foglalkozó nagyvállalatok aránya jelentősen magasabb volt (48%), mint a kkv-ké (23%). Az uniós országok közül Litvániában volt a legnagyobb az online értékesítést végző vállalkozások aránya (43%), megelőzve Dániát (39%), Svédországot és Írországot (mindkettő 37%), míg Romániában, Luxemburgban (mindkettő 15%) és Bulgáriában (16%) volt a legkisebb az arány.

Az e-értékesítés az uniós vállalkozások forgalmának 19%-át teszi ki

Az e-értékesítésből származó forgalmat tekintve 2025-ben az uniós vállalkozások arról számoltak be, hogy ez a teljes forgalmuk 19%-át tette ki, ami növekedést jelent a 2015-ös 16%-hoz képest. Ez az arány magasabb volt a nagyvállalkozások esetében (24%), mint a kkv-knál (12%).

Írországban volt a legmagasabb az e-értékesítésből származó forgalom aránya (38%), megelőzve Dániát (33%), Finnországot és Belgiumot (mindkettő 30%), míg a legalacsonyabb arányt Bulgáriában (8%), Görögországban (9%) és Lettországban (12%) figyelték meg.

A 10 leghírhedtebb román hacker és cyberbűnöző története – a NASA-tól az FBI körözési listájáig

Hogyan vált Románia az internetes bűnözés egyik legismertebb európai helyszínévé, és kik voltak azok az emberek, akiknek a nevét Washingtonban is megtanulták?

A kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején különös jelenség bontakozott ki Romániában.

Egyes fiatalok számára az internet nem pusztán kommunikációs eszköz volt, hanem lehetőség arra, hogy megmutassák technikai tudásukat, pénzt szerezzenek, vagy olyan rendszerekbe jussanak be, amelyekhez egyébként semmi közük nem lett volna.

A Râmnicu Vâlcea-i online csalóhálózatok mellett megjelentek a klasszikus hackerek, a nemzetközi banki csalások specialistái és a különböző hackerfórumokon működő szereplők.

Néhányan világhírűek lettek.

Mások börtönbe kerültek.

Voltak, akik később legális cybersecurity-karriert építettek.

És olyanok is akadtak, akiknek a története egészen az FBI legkeresettebb kiberbűnözőinek listájáig vezetett.


1. TinKode – a román hacker, aki a NASA és a Pentagon rendszereit is célba vette

Valódi neve: Răzvan Manole Cernăianu
Származása: Temesvár, Románia
Ismert hackerneve: TinKode
Legismertebb célpontjai: NASA, Pentagon, Royal Navy, Európai Űrügynökség

TinKode története az egyik legjobb példa arra, milyen messzire juthatott egy autodidakta román hacker.

Miközben kortársai egyetemre jártak vagy első munkahelyüket keresték, ő már nemzetközi intézmények informatikai rendszereinek biztonsági hibáival foglalkozott.

A neve olyan célpontokkal kapcsolatban jelent meg, mint a NASA, a Pentagon, a brit Royal Navy és az Európai Űrügynökség.

A médiában gyakran egyszerűen úgy írtak róla, mint a fiatalról, aki feltörte a Pentagont.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a teljes amerikai katonai infrastruktúra felett átvette volna az irányítást. A dokumentált ügyek konkrét webes rendszerekhez és jogosulatlan hozzáférésekhez kapcsolódtak.

2012. január 31-én a román hatóságok elfogták.

Mindössze húszéves volt.

A története azonban nem ért véget a büntetőeljárással. Később a legális informatikai biztonság felé fordult, és white-hat hackerként kezdett dolgozni.

Miért fontos a története?

Mert megmutatja, hogy a technikai tudás és a jogszerűség két külön kérdés.

Ugyanaz a szakértelem, amelyet valaki jogosulatlan behatolásra használ, megfelelő engedéllyel vállalatok biztonságának javítására is alkalmas lehet.


2. Iceman – kilenc osztállyal a NASA szerverein

Valódi neve: Robert Butyka
Hackerneve: Iceman
Ismert célpontja: NASA

Iceman története talán még TinKode-énál is különösebb.

A román ProTV riportjában arról beszélt, hogy mindössze kilenc osztályt végzett, informatikai tudásának jelentős részét pedig saját maga szerezte meg.

Nem elit amerikai egyetemen tanult.

Nem volt mögötte hatalmas technológiai vállalat.

Az internetes közösségekből, IRC-csatornákból és saját kísérletezéséből építette fel a tudását.

A neve akkor vált igazán ismertté, amikor 25 NASA-szerverhez történő jogosulatlan hozzáféréssel hozták kapcsolatba.

A történet egyik legfurcsább része, hogy saját beszámolója szerint nem különleges űrkutatási titkokat keresett.

Egyszerűen bizonyítani akarta, hogy képes bejutni.

A NASA számára ez nem volt játék

Egy jogosulatlan behatolás után a megtámadott intézménynek akkor is vizsgálatot kell indítania, ha nem bizonyított az adatlopás.

Ellenőrizni kell, hogy történt-e módosítás, keletkezett-e további hozzáférés, illetve milyen biztonsági réseket kell megszüntetni.

Icemant 2011-ben őrizetbe vették.

Története a hacker-szubkultúra egyik visszatérő problémáját mutatja meg:

A technikai kíváncsiság nem helyettesíti a hozzáférési engedélyt.


3. Guccifer – aki feltörte az amerikai elit magánéletét

Valódi neve: Marcel Lazăr Lehel
Hackerneve: Guccifer
Származása: Arad megye, Románia
Ismert célpontjai: amerikai politikusok, diplomaták és közéleti szereplők

Guccifer teljesen más karakter volt.

Nem a NASA szervereinek technikai sérülékenységei tették híressé.

Hanem az emberek.

A módszerei között kiemelt szerepet játszott a személyes információk összegyűjtése, a gyenge jelszavak és a fiókokhoz kapcsolódó biztonsági kérdések kihasználása.

A legismertebb ügye a Bush családhoz kötődött.

A kompromittált fiókokból privát levelezések és fényképek kerültek nyilvánosságra.

Ezek között szerepeltek George W. Bush festményei is.

Igen, egy román hacker miatt a világ betekintést nyert egy volt amerikai elnök művészeti próbálkozásaiba.

De a történet ennél komolyabb volt.

Guccifer számos amerikai közéleti szereplő magánkommunikációjához jutott hozzá.

2016-ban kiadták az Egyesült Államoknak, ahol bűnösnek vallotta magát, majd 52 hónapos szabadságvesztésre ítélték.

Mit tanított meg Guccifer a világnak?

Azt, hogy egy informatikai rendszer biztonsága nem kizárólag a szervereken múlik.

Egyetlen rosszul védett személyes fiók is hozzáférést adhat rendkívül érzékeny információkhoz.

Guccifer nem egyszerűen számítógépeket támadott.

Az emberi figyelmetlenséget használta ki.


4. Victor Faur – az amerikai katonai és NASA-rendszerek ügye

Valódi neve: Victor Faur
Ismert célpontjai: NASA, amerikai katonai és kutatási rendszerek

Victor Faur neve már a kétezres évek közepén nemzetközi figyelmet kapott.

A román hackert azzal vádolták, hogy amerikai kormányzati és kutatási rendszerekhez szerzett jogosulatlan hozzáférést.

A célpontok között NASA-hoz kapcsolódó számítógépek is szerepeltek.

Az ügy különlegessége, hogy egy olyan korszakban történt, amikor a nemzetközi kiberbűnözés elleni együttműködés még jóval kevésbé volt kiforrott, mint napjainkban.

Egy Romániában élő elkövető amerikai rendszereket támadott, a bizonyítékokat pedig több ország hatóságainak kellett összehangoltan kezelniük.

Victor Faur története tehát nemcsak egy hackerügyről szólt.

Hanem arról is, hogy az internetes bűncselekmények miatt a rendőrségi és igazságügyi együttműködésnek nemzetközivé kellett válnia.


5. Bogdan Nicolescu – amikor a hackelésből nemzetközi bűnszervezet lett

Valódi neve: Bogdan Nicolescu
Ismert kapcsolódás: Bayrob nevű kiberbűnözői csoport
Fő tevékenység: online csalások, rosszindulatú szoftverek és pénzügyi bűncselekmények

Bogdan Nicolescu története már egy teljesen más szint.

Itt nem egyetlen fiatal hacker technikai kíváncsiságáról beszélünk.

Hanem egy olyan szervezett bűnözői modellről, amely amerikai áldozatokra épült.

A Bayrob néven ismert csoportot az amerikai hatóságok többféle online csalással és számítógépes bűncselekménnyel hozták kapcsolatba.

A módszerek között hamis online aukciók, rosszindulatú szoftverek és pénzügyi adatokkal kapcsolatos visszaélések szerepeltek.

Az amerikai igazságügyi minisztérium szerint a csoport tevékenysége jelentős károkat okozott.

Nicolescut 2020-ban 20 év szabadságvesztésre ítélték az Egyesült Államokban.

Ez már messze nem a „csak kipróbáltam, hogy be tudok-e jutni” kategória.

Ez professzionális cybercrime volt.

Miért fontos a Bayrob-ügy?

Mert megmutatta, hogy a kelet-európai online csalások egy része idővel szervezett, több szereplős és nemzetközi bűnözői vállalkozássá fejlődött.

A hackelés itt már csak egy eszköz volt.

A valódi cél a pénzszerzés.


6. Nicolae Popescu – az FBI egyik legkeresettebb román cyberbűnözője

Valódi neve: Nicolae Popescu
Ismert ügye: nemzetközi online aukciós csalási hálózat

Nicolae Popescu története különösen közel áll az eredeti Hackerville-modellhez.

Az amerikai hatóságok szerint egy olyan szervezett hálózatban játszott vezető szerepet, amely nem létező termékek internetes értékesítésével károsított meg vásárlókat.

A hirdetések között autók, motorkerékpárok és más nagy értékű termékek szerepeltek.

A rendszer egyik kulcseleme a bizalom manipulálása volt.

A vásárlóknak azt kellett elhinniük, hogy egy valódi, biztonságos tranzakcióban vesznek részt.

Az FBI Popescut felvette a legkeresettebb kiberbűnözők listájára, és akár egymillió dolláros jutalmat hirdetett a letartóztatásához vezető információért.

Fontos: az FBI körözési felhívásában szereplő állításokat és vádakat nem szabad automatikusan jogerős elítélésként kezelni.

Popescu ügye mindenesetre jól mutatja, milyen messzire jutott a klasszikus román online aukciós csalások modellje.


További négy név, amelyek nélkül nem teljes a román cybercrime története

A következő négy szereplő közül többen nem klasszikus, önálló hackerként, hanem nagyobb bűnügyek résztvevőiként váltak ismertté.

NévIsmert kapcsolódás
Tiberiu DanetA Bayrob-csoport egyik szereplője
Radu MiclausA Bayrob nemzetközi cybercrime-ügye
Alexandru StoicaNicolae Popescu online aukciós csalási ügyének egyik vádlottja
Marius VintilăA Popescu-féle nemzetközi csalási ügy egyik megnevezett szereplője

Ezek a nevek azért fontosak, mert a román cybercrime története nem írható le kizárólag néhány híres hacker portréjával.

A nagyobb pénzügyi károkat sokszor éppen azok a szervezett hálózatok okozták, amelyekben a feladatok több ember között oszlottak meg.


A hackerlegendák mögött: mennyire voltak valójában veszélyesek?

Érdemes összehasonlítani az eddig bemutatott szereplőket.

Nem technikai ügyességük alapján, mert erre nincs objektív, egységes mérőszámunk.

Hanem aszerint, hogy milyen típusú fenyegetést képviseltek.

Hacker vagy csoportFő fenyegetés
TinKodeWebes rendszerek jogosulatlan kompromittálása
IcemanIntézményi rendszerekbe történő behatolás
GucciferSzemélyes fiókok és érzékeny kommunikáció megszerzése
Victor FaurKormányzati és kutatási rendszerek támadása
BayrobNemzetközi, szervezett pénzügyi cybercrime
Nicolae Popescu ügyeNagy volumenű online aukciós csalások

És itt van az egész Hackerville-történet egyik legfontosabb felismerése:

A leghíresebb hacker nem feltétlenül a legnagyobb anyagi kárt okozó elkövető.

Egy NASA-rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférés hatalmas médiavisszhangot válthat ki.

Ezzel szemben egy kevésbé látványos, de éveken át működő pénzügyi csalóhálózat sok ezer embernek okozhat közvetlen anyagi veszteséget.

A két fenyegetés különböző, de mindkettő súlyos.


Miért lett a román hackerjelenségből nemzetközi legenda?

A válaszhoz vissza kell térnünk Râmnicu Vâlceába.

Egy olyan városba, amelynek neve a kétezres években az online csalások szinonimájává vált.

Az amerikai újságírók számára a történet minden eleme adott volt.

Egy viszonylag kis kelet-európai város.

Fiatalok drága autókban.

Internetkávézók.

Nemzetközi pénzmozgások.

Amerikai áldozatok.

FBI-nyomozások.

És közben olyan román hackerek, akik egészen a NASA-ig jutottak.

A Norton dokumentumfilmje ebből egy erős, nemzetközileg is fogyasztható történetet épített.

De a valóság ennél összetettebb volt.

Râmnicu Vâlcea nem egy titkos hackerközpont volt, ahol minden második lakó számítógépes zseni.

Sokkal inkább egy olyan hely, ahol bizonyos online csalási módszerek, kapcsolatok és pénzügyi közvetítői hálózatok egymást erősítve terjedtek el.

A technikai hackerek pedig Románia különböző városaiból kerültek ki.

Hackerville így egyszerre lett földrajzi hely, médiamítosz és a román cybercrime nemzetközi szimbóluma.


Hogyan védekezzünk a Hackerville-modell modern változatai ellen?

A történetből a mai internetezők és vállalkozások számára is nagyon konkrét tanulságok következnek.

Az egykori román csalók által alkalmazott pszichológiai mechanizmusok közül sok ma is működik.

A technológia változott, de az emberi viselkedés alapjai kevésbé.

1. A túl jó ajánlat gyakran csapda

Ha egy termék feltűnően olcsóbb a piaci áránál, érdemes megvizsgálni az eladót és a fizetési feltételeket.

2. A biztonságosnak látszó weboldal nem feltétlenül megbízható

A HTTPS-kapcsolat önmagában nem bizonyítja, hogy egy webshop valódi vállalkozás.

3. A sürgetés klasszikus manipulációs eszköz

„Csak ma!”

„Azonnal utalj!”

„Már három másik érdeklődő vár!”

Az ilyen üzenetek célja gyakran az, hogy ne maradjon idő az ellenőrzésre.

4. A személyes adatok is értékesek

A Guccifer-ügy egyik legfontosabb tanulsága, hogy a nyilvánosan hozzáférhető személyes információk megkönnyíthetik a célzott támadásokat.

5. A kétfaktoros hitelesítés ma már alapkövetelmény

Különösen az e-mail-fiókok, banki alkalmazások és vállalati rendszerek esetében.

Ahol elérhető, érdemes adathalászatnak ellenálló hitelesítési módszert, például passkey-t vagy biztonsági kulcsot használni.


A történet végső tanulsága: Hackerville nem tűnt el, hanem átalakult

A régi internetes csalók hamis eBay-hirdetéseket adtak fel.

A mai elkövetők akár mesterséges intelligenciával előállított hangot, manipulált videót vagy professzionálisnak látszó hamis webshopot is használhatnak.

Régen az áldozat egy nem létező autóra utalta el a pénzt.

Ma előfordulhat, hogy egy vállalati pénzügyi vezető egy hamisított vezetői utasítás alapján teljesít átutalást.

A technológia fejlődött.

A módszerek kifinomultabbak lettek.

De az alapelv változatlan:

A támadó bizalmat akar szerezni, hogy aztán visszaélhessen vele.

Râmnicu Vâlcea története ezért több, mint egy különös román hackerlegenda.

Egy korai figyelmeztetés volt arról, milyen veszélyeket hozhat a digitális globalizáció.

És van még egy fontos tanulság.

TinKode, Iceman és a hozzájuk hasonló technikai szereplők története megmutatta, hogy Romániában komoly informatikai tehetség is jelen volt.

A kérdés mindig az volt, hogy ezt a tudást mire használják.

Mert ugyanazzal a számítógéppel lehet rendszereket feltörni, embereket megkárosítani, vagy éppen olyan biztonsági megoldásokat fejleszteni, amelyek milliókat védenek meg.

Hackerville igazi története nem arról szól, hogy Romániában születtek a világ legveszélyesebb hackerei. Hanem arról, hogy az internet egyetlen generáció alatt képes volt átírni a bűnözés, a gazdaság és a technológiai hatalom szabályait.

És ez a történet még korántsem ért véget.


Felhasznált források és további olvasnivalók

  1. WIRED – Hackerville: The Romanian Town That Cybercrime Built
  2. NASA Office of Inspector General – Hivatalos jelentések és nyomozási dokumentumok
  3. FBI – Cyber Most Wanted
  4. U.S. Department of Justice – Amerikai igazságügyi minisztérium
  5. Norton – In Search of the Most Dangerous Town on the Internet (2015)
  6. ProTV – Hackerville românesc, Iceman és a román hackerjelenség története.

Kapcsolódó kulcsszavak: Hackerville, Râmnicu Vâlcea, román hackerek, TinKode, Iceman, Guccifer, Nicolae Popescu, Bayrob, NASA hacker, FBI cybercrime, internetes csalások, etikus hackerek, cybersecurity, Románia hackerek.

Participants learning AI in a classroom with laptops and presentation screen

A legjobb AI Skool közösségek 2026-ban – hol érdemes ingyen megtanulni a mesterséges intelligenciát?

A legjobb AI Skool közösségek 2026-ban

ChatGPT, Claude, AI-agentek, automatizálás és programozás: bemutatjuk azokat a Skool-közösségeket, amelyek segíthetnek a mesterséges intelligencia gyakorlati elsajátításában.

A mesterséges intelligencia használata néhány év alatt alapvető digitális készséggé vált. Ma már nemcsak programozók és technológiai szakemberek használják az AI-t, hanem marketingesek, tanárok, vállalkozók, grafikusok, újságírók és hétköznapi felhasználók is.

A probléma azonban egyre nagyobb: hogyan lehet lépést tartani az AI fejlődésével, és hol lehet valóban megtanulni használni ezeket az eszközöket?

A YouTube-on rengeteg oktatóvideó található. A ChatGPT képes személyre szabott magyarázatokat adni. Az online tanfolyamok kínálata szinte végtelen.

Mégis hiányzik valami.

A személyes visszajelzés, a rendszeres gyakorlás és az olyan emberek társasága, akik ugyanazokat a problémákat próbálják megoldani.

Itt válhat érdekessé a Skool.

Miért lehet jó választás a Skool AI-tanuláshoz?

A Skool egyesíti az online közösségeket, a strukturált tananyagokat, az eseményeket és a játékosított részvételt.

Egy jól működő AI-közösségben nemcsak azt tanulhatjuk meg, hogyan kell megfelelő promptokat írni, hanem saját projekteket is készíthetünk, visszajelzést kérhetünk és mások megoldásaiból tanulhatunk.

Képzeljük el, hogy szeretnénk létrehozni egy egyszerű AI-asszisztenst.

Egy hagyományos online kurzusban megnézünk egy videót, megpróbáljuk követni az utasításokat, majd egy technikai hibánál elakadunk.

Egy aktív Skool-közösségben viszont feltehetjük a kérdésünket, megmutathatjuk a problémát, és akár többféle megoldási javaslatot is kaphatunk.

Természetesen ez nem minden közösségben garantált. A tényleges segítség minősége a tagoktól, az oktatóktól és a moderációtól függ.

1. AI Automation (A–Z) – azoknak, akik automatizációkat szeretnének építeni

Közösség: AI Automation (A–Z)

Ez az egyik legnagyobb AI-tematikájú Skool-közösség, több mint 167 ezer taggal a nyilvános adatlap szerint.

A közösség az AI-agentek, a Claude használata és a különböző automatizációk köré épül.

A bemutatkozó oldalon hét napos kezdőprogramot, AI-agent építési útmutatókat és gyakorlati erőforrásokat ígérnek.

Miért érdekes egy hétköznapi felhasználónak?

Mert az automatizálás nem kizárólag nagyvállalati feladat.

Gondoljunk néhány egyszerű példára.

Egy álláskereső szeretné rendszerezni a jelentkezéseit.

Egy kisvállalkozó szeretné automatikusan összefoglalni az ügyfeleitől érkező kérdéseket.

Egy marketinges szeretné gyorsabban elkészíteni a heti riportját.

Egy diák szeretné a jegyzeteit könnyebben feldolgozható tanulási anyaggá alakítani.

Mindegyik esetben használható lehet valamilyen AI-alapú munkafolyamat.

Gyakorlati példa

Képzeljünk el egy vállalkozót, aki hetente húsz ügyfélmegkeresést kap.

Eddig minden levelet manuálisan rendszerezett.

Egy egyszerű automatizáció segítségével a beérkező üzenetek kategorizálhatók, összefoglalhatók és továbbíthatók a megfelelő feladatlistába.

A rendszer beállításához technikai tanulásra és adatvédelmi odafigyelésre is szükség lehet, de a megtakarított idő hosszabb távon jelentős lehet.

Értékelés: Haladóbb, gyakorlati érdeklődésű felhasználóknak különösen érdekes. Az ingyenes hozzáférés aktuális feltételeit csatlakozás előtt ellenőrizni kell, mert a nyilvános oldalak korábban eltérő árakat is mutattak.

2. AI Launchpad – ahol az AI-t nemcsak használják, hanem építenek is vele

Közösség: AI Launchpad

A Ryan Zinho által vezetett közösség közel 39 ezer tagot számlál.

A nyilvános bemutatkozás alapján ingyenes automatizációs sablonokat, AI-agent útmutatókat, promptokat és lépésről lépésre követhető oktatóanyagokat kínál.

A fő témák között szerepel:

  • AI-agentek készítése
  • No-code alkalmazásfejlesztés
  • AI weboldalak
  • Vibe coding
  • Automatizált munkafolyamatok
  • AI-alapú belső eszközök

Miért lehet különösen hasznos?

A mesterséges intelligencia tanulásának egyik leghatékonyabb módja, ha konkrét projektet készítünk.

Nem kell rögtön összetett szoftvert fejlesztenünk.

Elég lehet egy egyszerű weboldal, egy személyes tudásasszisztens vagy egy dokumentumokat összefoglaló rendszer.

Gyakorlati esettanulmány: saját AI-asszisztens

Tegyük fel, hogy egy egyetemista több száz oldalnyi jegyzetből készül vizsgára.

Egy megfelelő AI-eszközzel létrehozhat egy olyan tanulási segédet, amely a feltöltött anyagok alapján kérdéseket generál, összefoglalókat készít és segít felismerni a hiányosságokat.

A Skool-közösségben ehhez útmutatókat kereshet, majd megoszthatja, milyen problémákba ütközött.

Ez szemléltető felhasználási eset, nem a közösség által igazolt konkrét eredmény.

Értékelés: Az egyik legérdekesebb választás azoknak, akik valódi AI-projekteken keresztül szeretnének tanulni.

3. AI Pioneers – promptok, sablonok és közösségi tudásmegosztás

Közösség: AI Pioneers

A Carter Surach által vezetett, több mint nyolcezer tagú közösség elsősorban azoknak lehet hasznos, akik szeretnék tudatosabban használni az AI-eszközöket.

A közösség nyilvános bemutatkozása promptolási keretrendszereket, sablonokat, közösségi beszélgetéseket és élő alkalmakat sorol fel.

Miért fontos a jó promptolás?

Sokan még mindig úgy használják a ChatGPT-t, mint egy hagyományos keresőt.

Feltesznek egy rövid kérdést, majd elfogadják az első választ.

Pedig sokkal jobb eredményt kaphatunk, ha pontosan megadjuk a feladatot, a kontextust, a kívánt formátumot és az ellenőrzési szempontokat.

Például ahelyett, hogy azt kérdeznénk:

„Írj nekem egy önéletrajzot.”

Érdemes részletesebben fogalmazni:

„Segíts egy marketingvezetői pozícióra optimalizált önéletrajzot készíteni. Először elemezd a munkaköri elvárásokat, majd javasolj olyan megfogalmazásokat, amelyek számszerűsíthető eredményeket emelnek ki.”

Ez nem egyszerűen hosszabb prompt.

Sokkal jobban meghatározza a kívánt eredményt.

Kinek ajánlanám?

Azoknak, akik már kipróbálták a ChatGPT-t vagy a Claude-ot, de még nem alakítottak ki következetes munkamódszert.

Értékelés: Jó választás a mindennapi AI-használat fejlesztéséhez.

4. AI for Beginners – teljesen kezdőknek

Közösség: AI for Beginners

Ez a Raven Steele által létrehozott közösség kifejezetten kezdő felhasználóknak szól.

A bemutatkozás szerint a ChatGPT, a Claude, az egyszerű promptolás, a képgenerálás, a videókészítés és a mindennapi automatizálás alapjait tanítja.

Miért van szükség kezdő közösségekre?

Mert az AI-val kapcsolatos tartalmak jelentős része túl gyorsan lép át a technikai részletekre.

Egy teljesen kezdő felhasználó számára már az is kihívást jelenthet, hogy megértse a különbséget egy chatbot, egy AI-agent és egy automatizáció között.

Egy jó kezdő közösségnek ezért nem az a feladata, hogy a lehető legtöbb technológiát mutassa be.

Hanem hogy biztonságos, követhető tanulási utat biztosítson.

Gyakorlati példa: AI a mindennapokban

Egy kezdő felhasználó az első héten megtanulhatja, hogyan készítsen bevásárlólistát, hogyan foglaljon össze egy hosszú dokumentumot, vagy hogyan írjon udvarias, érthető e-mailt.

A második héten kipróbálhatja a képgenerálást.

A harmadik héten megtanulhatja, hogyan ellenőrizze az AI által adott válaszokat.

A negyedik héten már egy kisebb, saját projekten dolgozhat.

Értékelés: Azoknak ajánlott, akik most ismerkednek a mesterséges intelligenciával, és nem szeretnének azonnal összetett technikai feladatokkal kezdeni.

Melyik AI Skool-közösséget válasszuk?

Nem létezik mindenki számára egyetlen legjobb közösség.

Felhasználói célAjánlott közösség
Teljesen kezdő AI-tanulásAI for Beginners
Promptolás és mindennapi hatékonyságAI Pioneers
Saját AI-projektek készítéseAI Launchpad
AI-agentek és automatizációAI Automation (A–Z)

A fenti ajánlások a közösségek nyilvános tematikáján alapulnak, nem személyes tagsági teszten.

Hogyan mérjük, hogy tényleg fejlődünk?

Egy online közösség értékét nem érdemes kizárólag azzal mérni, hogy hány videót néztünk meg.

Sokkal fontosabb, hogy a tanultakat alkalmazni tudjuk-e.

Én egy egyszerű, négyhetes kísérletet javasolnék.

Első hét: válasszunk egyetlen AI-eszközt, és tanuljuk meg az alapjait.

Második hét: készítsünk vele egy konkrét, használható megoldást.

Harmadik hét: osszuk meg a projektet a közösségben, és kérjünk visszajelzést.

Negyedik hét: javítsuk a projektet, és dokumentáljuk, mit tanultunk.

A hónap végén már nem pusztán azt mondhatjuk, hogy többet tudunk az AI-ról.

Hanem megmutathatunk valamit, amit korábban nem tudtunk elkészíteni.

Esettanulmány: két különböző tanulási út

Vegyünk két elképzelt felhasználót, akik ugyanannyi időt fordítanak AI-tanulásra.

Anna minden nap megnéz egy új AI-videót. Négy hét alatt rengeteg különböző eszközzel találkozik, de egyiket sem tanulja meg alaposan.

Péter belép egy gyakorlati közösségbe, kiválaszt egyetlen projektet, és négy héten keresztül azon dolgozik.

Az első héten elkészíti a működő prototípust. A második héten javítja a hibákat. A harmadik héten visszajelzéseket kér. A negyedik héten dokumentálja a megoldást.

Péter nem feltétlenül tud többet az AI teljes világáról.

Viszont van egy működő projektje.

A példa hipotetikus, de jól mutatja a különbséget az információfogyasztás és az alkalmazott tanulás között.

Mire figyeljünk egy AI-közösségben?

A mesterséges intelligencia gyorsan változó terület. Ezért különösen fontos ellenőrizni, hogy az oktatóanyagok naprakészek-e.

Egy régebbi videó hasznos lehet az alapfogalmak megértéséhez, de a konkrét felületek, funkciók és modellek időközben megváltozhatnak.

A másik fontos szempont az adatbiztonság.

Ne töltsünk fel bizalmas üzleti dokumentumokat, ügyféladatokat vagy személyes információkat olyan eszközökbe, amelyek adatkezelési feltételeit nem ismerjük.

És végül: óvatosan kezeljük azokat a közösségeket, amelyek garantált gyors meggazdagodást vagy irreálisan rövid tanulási időt ígérnek.

Egy AI-eszköz használatának alapjait néhány óra alatt is meg lehet érteni. A professzionális alkalmazáshoz azonban gyakorlás, hibakeresés és tapasztalat szükséges.

A legjobb AI-közösség az, amelyik cselekvésre ösztönöz

A Skool legnagyobb előnye AI-tanulás esetén nem feltétlenül az, hogy több információt kínál, mint a YouTube vagy a ChatGPT.

Hanem az, hogy a tanulást közösségi tevékenységgé alakíthatja.

A megfelelő közösségben kérdezhetünk, visszajelzést kaphatunk, projekteket mutathatunk be és mások tapasztalataiból tanulhatunk.

Ha teljesen kezdők vagyunk, érdemes az alapokkal foglalkozó közösséget választani.

Ha már használjuk az AI-t, a promptolási és produktivitási közösségek lehetnek érdekesek.

Ha pedig saját alkalmazásokat vagy automatizációkat szeretnénk építeni, a projektorientált csoportok adhatják a legtöbb értéket.

A legfontosabb tanács: ne tíz AI-közösségbe lépjünk be egyszerre. Válasszunk egyet, adjunk neki harminc napot, és készítsünk valamit a tanultakból.

A mesterséges intelligencia világában ugyanis nem az lesz igazán versenyképes, aki a legtöbb eszköz nevét ismeri, hanem az, aki a megfelelő eszközt valódi problémák megoldására tudja használni.