Szenved a Facebook de miért ?


Minden idők egyik legrosszabbul sikerült elsődleges részvénykibocsátásaként vonul be a történelembe a Facebook tőzsdére lépése. A kibocsátási árhoz képest közel 30%-ot veszítettek értékükből a részvények, piaci kapitalizációja pedig 30 milliárd dollárral csökkent mindössze két hét leforgása alatt.

A részvények komoly esésben több szerencsétlen körülmény egybeesése játszott szerepet. Már az IPO előtt sokan megkérdőjelezték a vállalat üzleti modelljét és a növekedés fenntarthatóságát, ezt tetézték még a részvények kereskedésének megindulásával kapcsolatos technikai hibák, illetve a görög és spanyol adósságválság miatt kedvezőtlenre forduló befektetői hangulat.

Szenved a Facebook – magával rántotta a szektort

Rosszul sikerült az idei év legnagyobb érdeklődéssel övezett elsődleges részvénykibocsátása. Ahhoz képest, hogy a Facebookot már évek óta várták a tőzsdére és hatalmas eufória övezte a papírokat, a kibocsátási árhoz képest már közel 30%-ot veszített értékéből. Még a roadshow során is úgy tűnt, hogy hihetlenül nagy a lelkesedés a papírok iránt, a menedzsment közben megemelte a részvények kibocsátási árára megcélzott sávot. A Facebook árfolyama 26 dollár alatt is járt, jelenleg 27 dolláron tartózkodik, vagyis a piac már kevesebbre értékeli a céget, mint amit a vezetőség a legrosszabb esetben várt. Először 28-35 dolláros ársávot célzott meg a kibocsátásra a társaság, amit később 34-38 dollárra emelt.

Nemcsak a tőzsdei újoncnak számító Facebook részvényei szenvedtek komolyabb esést az elmúlt napokban, de a szektor többi szereplőjét is magával rántotta a Facebook gyengélkedése. A Facebook tőzsdére lépése óta a Zynga és a “kínai Facebook”-ként emlegetett Renren is több mint 20%-ot veszített értékéből. A szektortársak esése nem csak a Facebook rosszul sikerült részvénykibocsátása számlájára írható, de annak is betudható, hogy az európai adósságválság miatt negatívra forduló befektetői hangulat általában a sérülékenyebbnek gondolt vállalatok részvényeit érinti érzékenyebben.

Ha a kibocsátási árhoz viszonyítjuk az egyes részvények árfolyamteljesítményét, akkor messze nem a Facebook a legrosszabbul szereplő részvény. A társkereső szolgáltatásokat kínáló FriendFinder részvényei például 90%-ot veszítettek értékükből az egy évvel ezelőtti részvénykibocsátás óta. Már az első nap a felére esett a papírok árfolyama a 10 dolláros kibocsátási árhoz képest és a tavalyi év végén fél dolláron is járt az árfolyam. A tavalyi év nagy figyelemmel követett internetes részvénykibocsátásai között alig találunk olyat, amely emelkedésről számolhatott be, a Renren papírjai például 70%-ot veszítettek értékükből, a Grupon lefeleződött. Pozitív példa viszont a nagyobb cégek közül a LinkedIn, amely már első kereskedési napján hatalmasat emelkedett és azóta is a kibocsátási ár több mint kétszeresén forognak a részvények.

Esik a Facebook – mi áll a háttérben?

A Facebook esetén sokan az első kereskedési napra komoly emelkedést jósoltak annak fényében, hogy mekkora eufória övezte a papírokat a részvénykibocsátást megelőzően, ehhez képest nagy csalódást okozott a részvény, hiszen közel a kibocsátási árfolyamon fejezte be a napot. A kibocsátás óta pedig szinte folyamatosan esik az árfolyam, újra és újra új történelmi mélypontot ütnek a részvények. Az esés hétterében több ok is meghúzódik amellett, hogy a növekedés fenntarthatóságát már az IPO-t megelőzően sokan megkérdőjelezték.

1.) Időzítés

A Facebook tőzsdére lépésének időzítése nem volt túl szerencsés, ugyanis az elmúlt hetekben ismét fellángoltak az európai adósságválsággal kapcsolatos félelmek. A görög választások után kudarcba fulladt kormányalakítási kísérletek és a spanyol bankmentési tervek kapcsán felerősödtek az eurózóna szétesésével kapcsolatos kockázatok, ami negatív hatással volt a befektetői hangulatra és csökkentette a kockázatvállalási hajlandóságot a világban. Ezt pedig a részvénypiacok, azon belül is a sérülékenyebb részvények és szektorok szenvedték meg a leginkább. Az újonnan tőzsdére lépett közösségépítő vállalatok papírjai pedig ebbe a kategóriába tartoznak, miután sok társaság még veszteségesen működik.

2.) Technikai problémák

Már a Facebook részvényeinek második kereskedési napján komoly zuhanás bontakozott ki a papírok piacán. Ennek kiváltó oka lehetett, hogy a tőzsdei debütálás napján nem tudott a tervezett időpontban megindulni a kereskedés technikai problémák miatt. A tőzsdét üzemeltető Nasdaq OMX Group a következő hétfőn közölte, hogy emiatt a csúszás miatt sok ajánlatot nem tudtak teljesíteni a nyitásban, ezért sokan nem tudtak eladni, akik jegyeztek. Azok a befektetők, akik emiatt veszítettek, kompenzációra nyújthatták be az igényüket aznap délig. Ezért egy eladási hullám vette kezdetét hétfőn a Facebook részvényeinek piacán, a pénteken az eladással sikertelenül próbálkozó befektetetők ugyanis abban reménykedtek, hogy a Nasdaq kifizeti a különbözetet a nyitóárhoz képest.

3.) Elveszett a bizalom

A Nasdaq technikai problémái a befektetők bizalmát is megrendíthették.

4.) Félelem egy újabb technológiai buboréktól

Tavaly, amikor sorozatban léptek tőzsdére a fiatal, gyakran még nyereséget sem termelő internetes cégek, fellángoltak az újabb technológiai lufi kialakulásával kapcsolatos félelmek, a befektetőkben pedig élénken élnek még az internetes lufi kidurranásának hatásai a 2000-es években.

5.) Vizsgálat a Facebooknál és a Morgan Stanley-nél

Nem sokkal a tőzsdei kereskedés megindulását követően vizsgálat kezdődött a Facebook és az elsődleges részvénykibocsátásban egyik főszerepet játszó bank, a Morgan Stanley körül. A hírek szerint egyik elemzője néhány intézményi befektető figyelmét nem hivatalosan felhívta arra, hogy a Facebook növekedési kilátásai nem kifejezetten erőteljesek.

6.) Hiányzó elemzői vélemények

A Facebook részvénykibocsátásában részt vevő bankok az IPO-tól számítva 40 napig nem tehetnek közzé elemzést és ajánlást a vállalatról a céggel kötött megállapodás értelmében. Emiatt a befektetők információhiánnyal küszködnek, nem kapnak megerősítést befektetési döntéseikben “szakértőktől”, ezért könnyen elbizonytalanodhatnak.

7.) Negatív felhangok

Azok az elemzők viszont, akik hallathatták hangjukat, meglehetősen negatív véleményeket fogalmaztak meg. A Business Insider publicistája például 18-24 dolláros fair árfolyamot határozott meg a Facebook részvényeire, egy kevéssé ismert elemzőház, a Pivotal Research Group elemzője pedig eladási ajánlást fogalmazott meg a papírokra.

8.) A bankok a hibások?

Egyes vélemények szerint a tanácsadó bankok egyszerűen hibáztak, túl nagy volt az IPO mérete, túl sok részvény került a piacra. Túlbecsülték a papírok iránti keresletet, látva az eufóriát, ami a céget övezte a részvénykibocsátást megelőzően. A piacra vitt 421 millió darab részvény mellé ráadásul hamarosan még több kerülhet a piacra, a bennfentesek eladására vonatkozó tiltás ugyanis az IPO-tól számítva legfeljebb fél évig lesz érvényben a prospektus szerint. Ezt követően pedig további 1,8 milliárd részvénnyel bővülhet a kínálat.

9.) Kisbefektetők vették a részvényeket

A roadshow során kiszivárgott információk szerint az intézményi befektetők kevésbé voltak érdeklődőek a részvényjegyzés iránt, inkább a kisbefektetők kereslete volt erős. Az árfolyam szempontjából azért is fontos, hogy kik vesznek részt a jegyzésben, mivel az intézményi befektetők általában hosszabb távra vásárolnak, ez pedig csökkenti az árfolyam volatilitását.

10.) Meggondolatlan felvásárlások veszélye

A Facebook már bizonyította, hogy hajlamos viszonylag nagy felvásárlásokat véghez vinni anélkül, hogy bevételi célkitűzéseket fűzne hozzá. Az Instagram 1 milliárd dolláros felvásárlását sokan kritizálták és a hírek szerint Zuckerberg nem igazán vette figyelembe az igazgatóság többi tagjának a véleményét a felvásárlással kapcsolatban. Kérdés, hogy hány olyan cég drágának tűnő felvásárlásával lepi még meg a Facebook a befektetőket, amelyik nem tud bevételt felmutatni. Legutóbb arról szóltak a piaci pletykák, hogy a mobil böngészőjéről ismert Opera Software nevű cégért fizethet 1 milliárd dollárt a társaság.

11.) Hirdetők elvesztése

A közelmúltbeli felmérések azt mutatják, hogy a Facebook valószínűleg kevésbé hatékony hirdetési platform, a felhasználók kevésbé hajlamosak rákattintani a hirdetésekre, mint például a Google esetén. A hirdetők elfordulásától tarthatnak a befektetők, amit megerősített, hogy nemrég a GM jelentette be, hogy már nem hirdet a Facebookon keresztül.

12.) Már beárazták a növekedést a piacok

A növekedési várakozások már beépülhettek az árba, ha a kibocsátáskori árszint alapján adódó árazást vesszük figyelembe.

13.) Bizonytalan az irány

Tény, hogy a vállalatnak új irányba kell mozdulnia, ha fenn akarja tartani a bevételek gyors növekedését és diverzifikálni kívánja tevékenységeit. Legutóbb olyan hírek röppentek fel miszerint betörne az okostelefonok piacára a társaság. A cég viszont több sikertelen projekten van túl, részben a rossz kommunikációs stratégia miatt, mint például a saját e-mail-rendszer elterjesztése. Ezért a piacok aggódhatnak amiatt, hogy a vállalat rossz irányt választ a bevételek diverzifikálására, különösen annak fényében, hogy milyen erős a verseny az okostelefonok piacán.

Árazás

A kedvezőtlen fordulatot vett események és a bizonytalan kilátások mellett a magas árazási szintek is elriaszthatják a befektetőket. Előretekintő P/S alapon a Facebook számít az egyik legdrágábbnak a közelmúltban tőzsdére lépett internetes vállalatok részvényei között. Sok részvény még nem termel nyereséget, így a szélesebb körű peer grouppal csak bevétel alapú mutatószámok alapján lehet összehasonlítani a Facebookot, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezt óvatosan kell kezelni, hiszen a profittermelő képességgel nem számol.

Egy elemző szerint a magas árazási szintet indokolja az erős növekedési várakozás és végül igazolni is fogja a növekedés, hiszen ez egy olyan vállalat, amelyik nagyon gyorsan növekszik és változik. Párhuzamot volt a Google-lal, amit nagyon sokáig drága részvénynek tartottak. Az internetes keresőóriás évente átlagosan 73%-os profitnövekedést mutatott fel 2004 óta. 8 évvel ezelőtti tőzsdei debütálása óta több mint 70%-kal csökkent a papírok előretekintő P/E rátája, eközben az árfolyam közel 600%-kal emelkedett. “Ez történik, amikor egy vállalat megváltoztat és felkavar egy iparágat” – nyilatkozta az elemző.

Piaci hatások

Nemcsak a Facebook kilátásai miatt volt fontos ez az elsődleges részvénykibocsátás, de nem szabad lebecsülni annak globális hatásait. A Facebook IPO-ja egy teszt is volt a piacok számára, hogy milyen a hangulat a világban, mennyire vevők a befektetők egy ilyen hatalmas volumenű részvénykibocsátásra. Miután nem kifejezetten hordoz pozitív üzenetet a Facebook árfolyamteljesítménye az elmúlt két hétben, így több vállalat is elhalasztotta tőzsdére lépését, a hírek szerint csúszhat a Forma-1 júniusra tervezett IPO-ja is. További hatásként említhető, hogy a Facebook rosszul sikerült részvénykibocsátása megrendíthette a részvénypiacokba vetett bizalmat. A Reuters által készített friss felmérés során a megkérdezettek 46%-a válaszolt úgy, hogy a Facebook IPO-ja valamilyen mértékbe elvette a kedvét a részvénypiacoktól. Sőt, egyes vélemények szerint egyenesen a Facebook számlájára írható, hogy 2012 májusa az elmúlt két év legrosszabb hónapja volt az európai tőzsdéken, ami az indexek teljesítményét illeti.

forrás porfolio.hu

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s