Egy kedves ismerősöm Danilo Venturi

megállapítása igaz, amely legújabb könyvének a  „The Four- Step Method Brand Persona”   F’Olitique Kindle Edition gondozásában jelent meg.

“A divat nem légüres térben jön létre. A történelem, a politika, a kultúra mozgatja. A történelmet, a politikát és a kultúrát pedig néha a divat mozgatja. Mindannyian annak az időnek a termékei vagyunk, amelyben élünk, és a divat nincs másképp.” Teljes mértékben egyetértek. A” Brand Persona” nemcsak divatmárkákkal működik együtt, hanem minden olyan entitással, amely az etikát és az esztétikát keresi.

Azzedine Alaia a 70-es évek ideológiailag, posztfeminista idejében olyan ruhákat alkotott, amelyek nem a szexualitás ivartalanításával, hanem annak befogadásával és ünneplésével adtak hatalmat a nőknek. Minden korabeli trendet felrúgott. Azzedine hatása ennél sokkal távolabbra tekint. A divatot a képzőművészettel és az irodalommal keverte, nem volt hajlandó elismerni a határokat a különböző művészeti formák között, elkerülve a hierarchia fogalmát. Bár Azzedine nem beszélt idegen nyelveket, valahogy sikerült mindenkivel megértetnie magát.

Alaia az aktuális divattrendek szilárd megtagadása – ezen nemcsak azt kell érteni, hogy a divatvilág gyakran idézett szabályai, elcsépelt konvenciók, miszerint mikor és mit mutassunk, – hanem mindenféle szabályt elvetett.

 A XX: században a legmerészebb anyagtársitásokkal dolgozott. Azzedine ruhái a selymet bőrrel vagy kötött csíkokkal keverte, így az utóbbi lágyan olvadt a testre, az előbbi pedig merev lett mint egy fűző, megzavarva az aktuális divat mondandóját.

Azzedine Alaia 1935-ben született Tunéziában, még a százéves francia gyarmat idején.

Ikertestvére hatására kezdett foglalkozni divattal. Édesmama divat iránti rajongása szövődött az otthoni légkörben, ahol rendszeresen haza cipelték a VOGUE magazint. Tanulmányait a Tuniszi Iparművészeti Főiskolán folytatta és párhuzamosan varrással kereste meg az iskolai tandíjat.1956-ban, kikiáltották Tunézia függetlenségét, elhatározta, hogy Párizsban próbál munkát szerezni.

Előszőr Christian Dior-nál kapott szabász munkakörben állást, de a mérész életű együttműködést követően Guy Laroche-nál  ,majd Thierry Mugler-nél dolgozhatott. Első lakás-szalonját a 70-es évek elejétől húsz éven át működtette. Itt öltöztette a világ „AA plusz kategóriás nagyasszonyait”. Ügyfelei között volt Gréta Garbo, Marie de Rothschildt vagy Tina Turner illetve a korszak másik nagyágyúja a jamaicai Grace Jonest. Számos nemzetközi díjat besöpörve mégis 1990-ben felhagyott az ALAIA ruhák forgalmazásával világszerte, csak a magánügyfeleket tartotta meg.

1996-ban Firenzében a „Time and Fashion „ biennálén Julian Schnabel képzőművész filmrendező  barátja képei közé tervezett és installált egy ruhát Azzedine Alaia. A kiállítás kurátorának az volt a célja, hogy egy divattervezőt és egy képzőművészt párosítsanak össze. Hogyan tudják közös munkával megjeleníteni a divat világának kölcsönös hatásait más társművészetekkel?

A teljes cikket itt találod:https://fashionawards.hu/ujra-elesztett-francia-szalonok-vilagahttps://fashionawards.hu/ujra-elesztett-francia-szalonok-vilaga

Az én nagy ötletem egy ici-pici kis ötlet, amely kaput nyithat nagy ötletek milliárdjaihoz, melyek most még bennük szunnyadnak. Ez az én kis ötletem pedig az alvás.

Ez itt az A-típusú személyiségű nők terme. Ez a terem az alváshiányos nők terme. Én a saját káromon tanultam meg, hogy milyen fontos az alvás. Két és fél évvel ezelőtt elájultam a kimerültségtől. Bevertem a fejem az asztalba, és eltörött az arccsontom. Öt öltés van a bal szememnél. Így hát elindultam, hogy újra felfedezzem az alvás fontosságát. Ezalatt tanulmányokat végeztem, orvosokkal és tudósokkal találkoztam, és most itt vagyok, hogy elmondjam, hogy a produktívabb, kreatívabb és örömökkel telibb élet titka, hogy eleget aludjunk.

Mi nők mutatjuk majd az utat ebben az új forradalmi, ebben az új feminista kérdésben. Szó szerint sikeresre aludjuk magunkat.

Mert sajnos a férfiak számára az alvásmegvonás a férfiasság szimbólumává vált.

Nemrégen együtt vacsoráztam egy fickóval, aki elpanaszolta, hogy csak négy órát aludt előző este. Legszívesebben azt mondtam volna neki – de nem mondtam – azt mondtam volna neki: “Tudod mit? Ha ötöt aludtál volna, ez a vacsora most sokkal érdekesebb lenne.”

Már létezik egy fajta alvásmegvonás-verseny. Különösen itt Washingtonban, ha megpróbálsz összehozni egy reggeli találkozót és azt mondod: “Mit szólnál nyolc órához?” valószínűleg azt a választ kapod: “Nyolc óra kicsit késő nekem, de nem gond, beteszek egy teniszmeccset és néhány konferenciabeszélgetést, és utána találkozunk nyolckor.” És azt hiszik, hogy ez azt jelenti, hogy ők olyan rettenetesen elfoglaltak és produktívak, de az igazság az, hogy nem azok, mert pillanatnyilag is briliáns vezetőink vannak, akik üzleti, pénzügyi, politikai életben borzalmas döntéseket hoznak. Tehát a magas IQ nem azt jelenti, hogy jó vezető is vagy, mert a vezetés lényege, hogy képesek vagyunk meglátni a jéghegyet, mielőtt a Titanic beleütközne. És túl sok jéghegy volt eddig, amibe Titanic-jaink belefutottak.

Valójában, van egy olyan érzésem, hogy ha a Lehman Brothers (Lehman Fivérek) Lehman Fivérek és Nővérek lett volna, akkor még mindig létezne. (Taps) Amíg a fívérek a nap 24 órájában azzal voltak elfoglalva, hogy kapcsolataikat ápolják, talán a nővérek észrevették volna azt a jéghegyet, mert ők hét és fél vagy nyolc óra alvás után képesek lettek volna látni a globális képet.

És ahogy többszörös válsággal nézünk szembe itt és most személyes szinten jót tenne nekünk valami, ami több örömöt, hálát, hatékonyságot hoz életünkbe, és ami a legjobb a saját karrierünk szempontjából az a legjobb a világ szempontjából is. Tehát én arra bíztatom Önöket, hogy hunyják le a szemüket, és fedezzék fel azokat nagyszerű ötleteket, amik belül rejlenek. Kapcsoljanak ki és fedezzék fel az alvás erejét.

Mi az a Search Console Insights?

A Search Console Insights a tartalomkészítők és a megjelenítők számára készült új szolgáltatás, melynek segítségével megérthetik, hogy a közönségük hogyan fedezi fel webhelyük tartalmát, és mi tetszik nekik igazán. Az új szolgáltatást a Google Search Console és a Google Analytics látja el adatokkal.Miként segíthet a Search Console Insights?

A Search Console Insights segítségével a webhelytulajdonosok, a tartalomkészítők és a bloggerek pontosabb képet kapnak a tartalmaik teljesítményéről. Választ adhat például a következő kérdésekre:

1. Melyek a legjobban teljesítő tartalmak?
2. Hogyan teljesítenek az új tartalmak?
3. Hogyan fedezik fel tartalmait a felhasználók?
4. Mire keresnek rá a felhasználók a Google-on, mielőtt eljutnak a tartalmaihoz?
5. Milyen cikk hivatkozik a webhelyére és a tartalmaira?

Ki használhatja a Search Console Insights szolgáltatást?

A Search Console Insights a Google Search Console része, így bárki használhatja, aki rendelkezik igazolt Google Search Console-tulajdonnal (további információ). Kifejezetten javasoljuk, hogy társítsa (kapcsolja össze) webhelye Google Search Console- és Google Analytics-tulajdonát annak érdekében, hogy több és jobb statisztikához jusson a tartalmaival kapcsolatban. A Search Console Insights jelenleg csak a Google Analytics UA-tulajdonokat támogatja. Dolgozunk a Google Analytics 4-tulajdonok támogatásán is, hogy a Google Analytics összes felhasználója élvezhesse a Search Console Insights előnyeit.

Amit önök most csinálnak, ebben a pillanatban, az a halálukat fogja okozni. Ennek oka az a dolog, amit az autóknál, az internetnél vagy a folyton emlegetett mobileszközöknél is gyakrabban használunk mindannyian, ez pedig a fenekünk. Manapság az emberek naponta átlagosan 9,3 órán át ülnek, ami több, mint az alvással töltött 7,7 óra. 

Az ülés olyannyira hihetetlenül megszokott, hogy fel se merül bennünk, hogy mennyi időt töltünk vele. És mivel mindenki más is ül, eszünkbe se jut, hogy ez esetleg nem jól van így. Bizonyos értelemben az ülés lett számukra az, ami az előző generációk számára a dohányzás volt. Ennek persze egészségügyi következményei vannak, mégpedig sokkal ijesztőbbek, mint a derékbőség. Az olyan betegségeknek, mint a mellrák vagy a vastagbélrák, közvetlen kiváltó oka a fizikai aktivitás hiánya. E kettőnek például az esetek tíz százalékában. A szívbetegségek hat százalékában, a 2-es típusú cukorbetegségnek pedig hét százalékában. Megjegyzem, az édesapám halálát is ez utóbbi okozta. E statisztikák bármelyike meg kéne győzzön bennünket arról, hogy gyakrabban emeljük fel alsófelünket, de valamiért ezt mégsem tesszük. 

Ami engem mozgásra bírt, az egy társasági esemény volt. Meghívtak egy értekezletre, de valamiért nem jött össze a megszokott, konferenciatermi értekezlet, ezért az illető azt mondta: “Holnap le kell vinnem a kutyát sétálni. Velem tudna tartani?” Ez elsőre elég furcsán hangzott, és emlékszem, a találkozón arra gondoltam: “A következő kérdést nekem kell feltennem”, mert tudtam, hogy egész beszélgetés alatt levegőért fogok kapkodni. De mégis elfogadtam a javaslatot, sőt, az ötletet később magamévá is tettem. És a kávézós, vagy a neonfényes, konferenciatermi értekezletek helyett sétálós megbeszélésekre kezdtem hívni az embereket, akár heti 30-40 kilométert is megtéve e közben. Ettől teljesen megváltozott az életem. Pedig korábban, mielőtt ez megtörtént volna, mindig azt hittem, hogy az ember vagy az egészségével törődik, vagy a kötelezettségeivel, és az egyik mindig csak a másik rovására történhet meg. Mára azonban, több száz ilyen sétálós megbeszélés során, megtanultam pár dolgot. Az első, hogy itt van ez a csodás dolog, kilépés az iroda falai közül a szabadba, aminek eredménye a gondolatok szabad szárnyalása. 

Akár a természet, akár a testmozgás miatt, mindenesetre működik. A második, és valószínűleg szemléletesebb dolog az, hogy mennyire vagyunk képesek a problémákat elsőre nem magától értetődő szemszögből nézni. És ha problémák megoldásakor másként nézünk a világra, legyen szó akár kormányzati, akár üzleti, környezetvédelmi vagy munkahelyteremtési kérdésekről, akkor meglehet, hogy sikerül olyan megközelítést találni, amivel két legyet üthetünk egy csapásra. Amikor elkezdtem ezt a sétálós-megbeszélős technikát használni, a dolgok elkezdtek elvégezhetőkké, fenntarthatókká és élhetőkké válni. 

Az előadást a fenékkel kezdtem, és most azzal zárom, hogy e testrészünk felemelésével, életminőségünkön is emelhetünk. Ne feledjék: “sétálj és beszélj!” Ne csak beszéljenek róla! Csodálkozni fognak, hogy a friss levegő mennyi friss gondolatot hoz magával, és hogy eközben, mennyi új ötlettel színesedik az életük. Köszönöm.