
Kültéri világítás története
A kültéri világítás története Budapesten a 18. században kezdődött. A kezdeti időszakban olajlámpákat használtak a legfontosabb csomópontokban, illetve azokon a helyszíneken, ahol a közbiztonság szempontjából fontosnak ítélték. Az olajlámpákat fokozatosan cserélték le a korszerűbb gázlámpákra.
Majd a gázlámpákat a legújabb kori vívmányra az elektromos izzókra cserélték. A kezdeti elmaradások után Budapest nagyjából lépést tudott tartani a fejlődéssel.
A mai értelemben vett közvilágítás Párizsban született meg. 1558-ban, az első olajlámpák 1569-ben jelentek meg a francia fővárosban.
Pesten 1790. január 1-jén gyulladt ki első alkalommal a bádogos céh által gyártott 300 darab olajlámpa.
Tehel Lajos gázlámpája volt az első, amely a Nemzeti Múzeum falán 1816-ban világított első alkalommal. Több kísérlet és bemutató volt szükséges ahhoz, hogy a városvezetőket meggyőzzék arról, hogy az új világítási módszert bevezessék.
A világítógáz első közcélú megvalósítására 1856-ban került sor első alkalommal, amikor a mai Rákóczi úton első alkalommal gyúltak ki a gázlámpák. Az olajlámpás rendszernél jóval korszerűbb volt, a költségei azonban a háromszorosára növekedtek. Az energiahordozó anyagot nem kellett utántölteni, a lámpák ki és bekapcsolását továbbra is egyenként kellett végezni.

Az elektromos izzólámpák a 19. század végén jelentek meg. Az első utcai elektromos közvilágítást 1881-ben New York-ban valósították meg, a Broadway-en gyúltak ki az első Brush-féle elektromos ívlámpák.
Kültéri lámpák | LED Lámpák | Mennyezeti lámpák