A weboldal használhatósági problémák feltárásával és javításával javul a felhasználói élmény (UX), a látogatók elégedettsége és vele együtt a konverzió is nőni fog. Gyakran gondoljuk, hogy a használhatósági tesztelés az egyetlen módszer amelyet ilyenkor bevethetünk, de az igazság az, hogy vannak más módszerek is, melyek segítenek feltárni a ux problémákat.

Ezeket a módszereket empirikus (használhatósági tesztelés, felmérések és analitikák) vagy ellenőrzési (szakértői felülvizsgálat, heurisztikus értékelés, kognitív végigjárás és irányított felülvizsgálat)  csoportokba oszthatjuk fel. Mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya, de együtt alkalmazva őket egy olyan eszközt kapunk, mely feltárja a problémákat és jobb felhasználói élményt nyújt.

1. Használhatósági tesztelés

A használhatósági tesztelés a legnépszerűbb módszer a felhasználói élmény mérésére. A reprezentatív felhasználói csoportban elvégzett való életből merített feladatok feltárják a problémákat és hasznos mérőszámokat generálnak. Az adatokat összegyűjthetjük a feladatok szintjén és a vizsgálat végén is, így összehasonlítást kaphatunk a jövőbeli fejlesztésekkel és a problémák tüneteivel kapcsolatban (ha a mérőszámok alacsonyak). A moderált vizsgálatok esetében a segítő közbeléphet és további kérdéseket tehet fel, hogy megértse a magatartás okait. Ezen akciók és mérőszámok együtt bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy mi a probléma, és milyen javításra van szükség.

Hátrányok: Nehéz megtalálni a megfelelő résztvevőket vagy termék verziókat (különösen a B2B szoftverek esetében), és beállítani a tesztelést. Még az alapvető használhatósági tesztek is komoly költséggel járhatnak és sok időt vesz igénybe a tervezés, a végrehajtás és az elemzés.

Előnyök: Ha csak egy felhasználó is észleli a problémát, az gyakran elegendő bizonyíték az érintettek számára az azonnali beavatkozásra és javításra.

2. Szakértői felülvizsgálat

Szakértői felülvizsgálatnak hívjuk azt, mikor egy képzett szakember szisztematikusan átvizsgál  egy felhasználói felületet problémák után kutatva. Minél tapasztaltabb a szakértő felhasználói tesztek végzésében, minél jobban ismeri a célokat és a célközönséget, annál több problémát tud felfedezni. A szakértői felülvizsgálat a legelterjedtebb módszer a kutatók részéről.

Hátrányok: Dokumentált bizonyíték van arra, hogy a független értékelők, akik egy felhasználói  felületet vizsgálnak, rendszerint különböző problémákat azonosítanak. Sőt, a szakértők képesek valótlan problémákat is azonosítani. Végtére is, ha egy felhasználó nem ütközik bele, akkor az nem igazán nevezhető problémának. Ugyanakkor nehéz több szakértőt találni a felülvizsgálat lefolytatásához.

Előnyök: A szakértői véleményezés viszonylag gyorsan lefolytatható és a problémák átlag egyharmadát fel is fedi. Annak ellenére, hogy az azonosított problémáknál kevés átfedés mutatkozik, ha egy vizsgáló nem azonosítja azt a problémát, amelyet egy másik véleményező tett, általában megegyeznek arról, hogy ennek ellenére valós és érdemes javítani a jobb felhasználói élmény érdekében.

3. Heurisztikus értékelés

A heurisztikák általános alapelvek vagy ökölszabályok. A heurisztikus értékelés – egy másik vizsgálati módszer – azt jelenti, hogy egy képzett szakértő ellenőrzi a felületet egy heurisztikus rendszer alapján. A szakértői felülvizsgálathoz hasonlóan, a heurisztikus értékelések is a leghatékonyabban több, függetlenül dolgozó kiértékelővel végezhetőek el. A heurisztikus értékelés eredeti célja az, hogy az értékelő csak a heurisztika lencséjén keresztül azonosítson problémákat.

Hátrányok: A gyakorlatban tulajdonképpen minden heurisztikus értékelés általában csak egyfajta szakértői áttekintés, heurisztikával vagy anélkül. Nem világos, hogy a heurisztikák valóban javítják-e a felülvizsgálat minőségét. Nehéz több szakértőt találni az értékelés elvégzéséhez.

Előnyök: A heurisztikus értékelések, mint a szakértői vélemények általánosságban többnyire gyorsak és segíthetnek az ismert, problémás területek kiértékelésében.

4. Kognitív végigjárás

A kognitív végigjárásnál – mely  szintén egy ellenőrzési módszer – a hangsúly azon van, hogy a felhasználók miként teljesítenek egy feladatok. A lényege az, hogy azonosítsuk a felhasználók céljait, és azt, hogy hogyan próbálják ezeket a célokat a felhasználói felületen (weboldalon) elérni. A kiértékelő ezután gondosan azonosítja azokat a problémákat, amelyekkel a felhasználók a felület  használa során találkoznak. A kiértékelő megválaszol egy sor kérdést minden olyan műveletre vonatkozóan, amelyet a felhasználó a folyamat végéig elvégez.

Hátrányok: Az eredeti módszer szerint, amelyet a Polson és munkatársai 1990-ben fejlesztettek ki, 8 kérdésre kell válaszolni a feladat minden egyes lépésénél (pl. a felhasználó első lépései, miként fogja elkezdeni a felhasználó a műveletet, hogyan fogja végrehajtani a műveletet stb.), ami a kognitív folyamatot fárasztóvá és időigényessé teheti.

Előnyök: A feladatokon történő gondolkodás segíthet azoknak a problémáknak a feltárásában, amelyeket egy általánosabb ellenőrzés alkalmával nem lehet felfedezni, így segíti a kiértékelőt a felhasználói fejjel való gondolkodásban. A kognitív végigjárás újabb változata, az úgynevezett átlátható kognitív végigjárás, csökkenti a felhasználók felé intézett kérdések számát kettőre. A felhasználó tudja-e mit kell tennie ebben a lépésben? A felhasználó a cél felé halad-e?

5. Irányelv felülvizsgálata

Az irányelv felülvizsgálata egy másik típusú ellenőrzési módszer, melyben a kiértékelő felülvizsgál egy felületet az iránymutatások és a legjobb praktikák ajánlásai alapján. Az irányelvek részletesebbek, mint a heurisztika és már jó ideje alkalmazzuk őket. Az irányelveknek a bevált gyakorlatokon, elveken és adatokon kell alapulniuk, és nem a véleményünktől kell függeniük.

Hátrányok: Az irányelv dokumentációknak van egy olyan tendenciája, hogy az idő múlásával egyre növekedve igyekeznek lefedni a felület minden aspektusát. Fárasztóak és időigényesek lehetnek, vagy – ami még rosszabb – az új technológiák megjelenésével irrelevánssá válhatnak. Még a részletezéssel együtt is, az irányelvek valószínűleg nem terjednek ki mindenre és még mindig szükség van az értelmezésükre.

Előnyök: Az irányelvek részletes jellege azt jelenti, hogy a kiértékelő alaposabb lehet a felülvizsgálat során. Az egyéb ellenőrzési módszerekhez hasonlóan az irányelvek felülvizsgálata viszonylag gyors, és különösen hasznos lehet olyan termékek esetében, melyeknél a költségvetési korlátok vagy a logisztika tesztelése miatt nem került sor használhatósági tesztelésre.

6. Használhatósági felmérés

A szabványosított használhatósági kérdőívek a felmérésben szereplő egyéb kérdésekkel együtt remek visszajelzést adnak arra vonatkozóan, hogy mennyire használható vagy használhatatlan a rendszer. Maguk a kérdőívek általában nem elég részletesek ahhoz, hogy leírják, milyen konkrét problémák vannak, vagy mit kell javítani. Azonban a felmérésben résztvevők ösztönzése, hogy megosszák tapasztalataikat és beszámoljanak az általuk észlelt problémákról, hatékony módja annak, hogy felfedezzük a legfőbb problémákat.

Hátrányok: Nem valószínű, hogy feltárja a részletesebb problémákat, és a megfigyelés helyett az önismereti viselkedésre támaszkodik.

Előnyök: A használhatósági felmérés gyors módja annak, hogy feltárja a főbb kérdéseket, és szisztematikus referenciaértéket mutasson számos termék számára. Nagyon hatékony első lépést jelenthet egy olyan vállalkozásnál, ahol több tucat vagy több száz terméket kell mérni.

7. Analitikai szoftverek

Egy szoftver könnyedén nyomon tudja követni, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalakon. Az analitikai szoftverek meg tudják mondani, hogy az emberek milyen funkciókat használnak (vagy nem használnak), milyen linkekre kattintanak vagy nem kattintanak, és honnan érkeznek vagy hova mennek tovább. Ha tudod, hogy mit keresel, akkor valós időben észleled a problémákat vagy tüneteit.

Hátrányok: Nehéz kitalálni, hogy a felhasználók miért látogatnak az oldalra, miért töltenek kevés időt egy oldalon, vagy miért nem használnak egy bizonyos funkciót. Az összes adatot használva szükséged lesz egy kis tapasztalatra, hogy kiszűrd a zajokat és megtaláld a problémákat. A szoftver beállítása és kezelése technikai segítséget is igényelhet.

Előnyök: Beállítás után az analitikai szoftverek sok információt gyűjtenek a webhely vagy a szoftver minden felhasználójára vonatkozóan. Mivel tényleges felhasználókkal operál, nem kell aggódnod nem reprezentatív felhasználók vagy kiértékelők miatt.

Összefoglalás

Ezeket a módszereket együtt lehet használni, sőt együtt is kell használni. Gondolj az ÉS-re a VAGY helyett, ha használhatósági problémákat keresel. Sok sikert a munkához!

Írta:Tusnádi István