7 módszer a weboldal használhatósági problémák feltárására

01

A weboldal használhatósági problémák feltárásával és javításával javul a felhasználói élmény (UX), a látogatók elégedettsége és vele együtt a konverzió is nőni fog. Gyakran gondoljuk, hogy a használhatósági tesztelés az egyetlen módszer amelyet ilyenkor bevethetünk, de az igazság az, hogy vannak más módszerek is, melyek segítenek feltárni a ux problémákat.

Ezeket a módszereket empirikus (használhatósági tesztelés, felmérések és analitikák) vagy ellenőrzési (szakértői felülvizsgálat, heurisztikus értékelés, kognitív végigjárás és irányított felülvizsgálat)  csoportokba oszthatjuk fel. Mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya, de együtt alkalmazva őket egy olyan eszközt kapunk, mely feltárja a problémákat és jobb felhasználói élményt nyújt.

1. Használhatósági tesztelés

A használhatósági tesztelés a legnépszerűbb módszer a felhasználói élmény mérésére. A reprezentatív felhasználói csoportban elvégzett való életből merített feladatok feltárják a problémákat és hasznos mérőszámokat generálnak. Az adatokat összegyűjthetjük a feladatok szintjén és a vizsgálat végén is, így összehasonlítást kaphatunk a jövőbeli fejlesztésekkel és a problémák tüneteivel kapcsolatban (ha a mérőszámok alacsonyak). A moderált vizsgálatok esetében a segítő közbeléphet és további kérdéseket tehet fel, hogy megértse a magatartás okait. Ezen akciók és mérőszámok együtt bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy mi a probléma, és milyen javításra van szükség.

Hátrányok: Nehéz megtalálni a megfelelő résztvevőket vagy termék verziókat (különösen a B2B szoftverek esetében), és beállítani a tesztelést. Még az alapvető használhatósági tesztek is komoly költséggel járhatnak és sok időt vesz igénybe a tervezés, a végrehajtás és az elemzés.

Előnyök: Ha csak egy felhasználó is észleli a problémát, az gyakran elegendő bizonyíték az érintettek számára az azonnali beavatkozásra és javításra.

2. Szakértői felülvizsgálat

Szakértői felülvizsgálatnak hívjuk azt, mikor egy képzett szakember szisztematikusan átvizsgál  egy felhasználói felületet problémák után kutatva. Minél tapasztaltabb a szakértő felhasználói tesztek végzésében, minél jobban ismeri a célokat és a célközönséget, annál több problémát tud felfedezni. A szakértői felülvizsgálat a legelterjedtebb módszer a kutatók részéről.

Hátrányok: Dokumentált bizonyíték van arra, hogy a független értékelők, akik egy felhasználói  felületet vizsgálnak, rendszerint különböző problémákat azonosítanak. Sőt, a szakértők képesek valótlan problémákat is azonosítani. Végtére is, ha egy felhasználó nem ütközik bele, akkor az nem igazán nevezhető problémának. Ugyanakkor nehéz több szakértőt találni a felülvizsgálat lefolytatásához.

Előnyök: A szakértői véleményezés viszonylag gyorsan lefolytatható és a problémák átlag egyharmadát fel is fedi. Annak ellenére, hogy az azonosított problémáknál kevés átfedés mutatkozik, ha egy vizsgáló nem azonosítja azt a problémát, amelyet egy másik véleményező tett, általában megegyeznek arról, hogy ennek ellenére valós és érdemes javítani a jobb felhasználói élmény érdekében.

02

3. Heurisztikus értékelés

A heurisztikák általános alapelvek vagy ökölszabályok. A heurisztikus értékelés – egy másik vizsgálati módszer – azt jelenti, hogy egy képzett szakértő ellenőrzi a felületet egy heurisztikus rendszer alapján. A szakértői felülvizsgálathoz hasonlóan, a heurisztikus értékelések is a leghatékonyabban több, függetlenül dolgozó kiértékelővel végezhetőek el. A heurisztikus értékelés eredeti célja az, hogy az értékelő csak a heurisztika lencséjén keresztül azonosítson problémákat.

Hátrányok: A gyakorlatban tulajdonképpen minden heurisztikus értékelés általában csak egyfajta szakértői áttekintés, heurisztikával vagy anélkül. Nem világos, hogy a heurisztikák valóban javítják-e a felülvizsgálat minőségét. Nehéz több szakértőt találni az értékelés elvégzéséhez.

Előnyök: A heurisztikus értékelések, mint a szakértői vélemények általánosságban többnyire gyorsak és segíthetnek az ismert, problémás területek kiértékelésében.

4. Kognitív végigjárás

A kognitív végigjárásnál – mely  szintén egy ellenőrzési módszer – a hangsúly azon van, hogy a felhasználók miként teljesítenek egy feladatok. A lényege az, hogy azonosítsuk a felhasználók céljait, és azt, hogy hogyan próbálják ezeket a célokat a felhasználói felületen (weboldalon) elérni. A kiértékelő ezután gondosan azonosítja azokat a problémákat, amelyekkel a felhasználók a felület  használa során találkoznak. A kiértékelő megválaszol egy sor kérdést minden olyan műveletre vonatkozóan, amelyet a felhasználó a folyamat végéig elvégez.

Hátrányok: Az eredeti módszer szerint, amelyet a Polson és munkatársai 1990-ben fejlesztettek ki, 8 kérdésre kell válaszolni a feladat minden egyes lépésénél (pl. a felhasználó első lépései, miként fogja elkezdeni a felhasználó a műveletet, hogyan fogja végrehajtani a műveletet stb.), ami a kognitív folyamatot fárasztóvá és időigényessé teheti.

Előnyök: A feladatokon történő gondolkodás segíthet azoknak a problémáknak a feltárásában, amelyeket egy általánosabb ellenőrzés alkalmával nem lehet felfedezni, így segíti a kiértékelőt a felhasználói fejjel való gondolkodásban. A kognitív végigjárás újabb változata, az úgynevezett átlátható kognitív végigjárás, csökkenti a felhasználók felé intézett kérdések számát kettőre. A felhasználó tudja-e mit kell tennie ebben a lépésben? A felhasználó a cél felé halad-e?

5. Irányelv felülvizsgálata

Az irányelv felülvizsgálata egy másik típusú ellenőrzési módszer, melyben a kiértékelő felülvizsgál egy felületet az iránymutatások és a legjobb praktikák ajánlásai alapján. Az irányelvek részletesebbek, mint a heurisztika és már jó ideje alkalmazzuk őket. Az irányelveknek a bevált gyakorlatokon, elveken és adatokon kell alapulniuk, és nem a véleményünktől kell függeniük.

Hátrányok: Az irányelv dokumentációknak van egy olyan tendenciája, hogy az idő múlásával egyre növekedve igyekeznek lefedni a felület minden aspektusát. Fárasztóak és időigényesek lehetnek, vagy – ami még rosszabb – az új technológiák megjelenésével irrelevánssá válhatnak. Még a részletezéssel együtt is, az irányelvek valószínűleg nem terjednek ki mindenre és még mindig szükség van az értelmezésükre.

Előnyök: Az irányelvek részletes jellege azt jelenti, hogy a kiértékelő alaposabb lehet a felülvizsgálat során. Az egyéb ellenőrzési módszerekhez hasonlóan az irányelvek felülvizsgálata viszonylag gyors, és különösen hasznos lehet olyan termékek esetében, melyeknél a költségvetési korlátok vagy a logisztika tesztelése miatt nem került sor használhatósági tesztelésre.

6. Használhatósági felmérés

A szabványosított használhatósági kérdőívek a felmérésben szereplő egyéb kérdésekkel együtt remek visszajelzést adnak arra vonatkozóan, hogy mennyire használható vagy használhatatlan a rendszer. Maguk a kérdőívek általában nem elég részletesek ahhoz, hogy leírják, milyen konkrét problémák vannak, vagy mit kell javítani. Azonban a felmérésben résztvevők ösztönzése, hogy megosszák tapasztalataikat és beszámoljanak az általuk észlelt problémákról, hatékony módja annak, hogy felfedezzük a legfőbb problémákat.

Hátrányok: Nem valószínű, hogy feltárja a részletesebb problémákat, és a megfigyelés helyett az önismereti viselkedésre támaszkodik.

Előnyök: A használhatósági felmérés gyors módja annak, hogy feltárja a főbb kérdéseket, és szisztematikus referenciaértéket mutasson számos termék számára. Nagyon hatékony első lépést jelenthet egy olyan vállalkozásnál, ahol több tucat vagy több száz terméket kell mérni.

7. Analitikai szoftverek

Egy szoftver könnyedén nyomon tudja követni, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalakon. Az analitikai szoftverek meg tudják mondani, hogy az emberek milyen funkciókat használnak (vagy nem használnak), milyen linkekre kattintanak vagy nem kattintanak, és honnan érkeznek vagy hova mennek tovább. Ha tudod, hogy mit keresel, akkor valós időben észleled a problémákat vagy tüneteit.

Hátrányok: Nehéz kitalálni, hogy a felhasználók miért látogatnak az oldalra, miért töltenek kevés időt egy oldalon, vagy miért nem használnak egy bizonyos funkciót. Az összes adatot használva szükséged lesz egy kis tapasztalatra, hogy kiszűrd a zajokat és megtaláld a problémákat. A szoftver beállítása és kezelése technikai segítséget is igényelhet.

Előnyök: Beállítás után az analitikai szoftverek sok információt gyűjtenek a webhely vagy a szoftver minden felhasználójára vonatkozóan. Mivel tényleges felhasználókkal operál, nem kell aggódnod nem reprezentatív felhasználók vagy kiértékelők miatt.

Összefoglalás

Ezeket a módszereket együtt lehet használni, sőt együtt is kell használni. Gondolj az ÉS-re a VAGY helyett, ha használhatósági problémákat keresel. Sok sikert a munkához!

Írta:Tusnádi István

Hogyan készíts A/B tesztet Facebook hirdetéseidhez?

facebook-advertising
Az A/B teszt a web marketing összes területén fontos stratégiai lépés. Különböző variációkat tesztelhetünk vele- például a webolalunkat, e-maileket, vagy hirdetés változatokat- melyből kiderül, melyik változat teljesít a legjobban. Az A/B teszt, vagy split teszt segítségével növelhetjük a kattintásokat, letöltéseket, a feliratkozók számát, vagy a vásárlásokat. Ez összességében azt jelenti, hogy kevesebbet kell költenünk hirdetésekre, így magasabb lesz a ROI  azaz a megtérülés.

 

Bár néhány marketinges úgy véli, hogy elegendő egy kiváló anyag, és a vásárlói körünk alapos ismerete, ez nem minden esetben igaz. Ez különösen a Facebook hirdetésekre vonatkozik. A józan ész, és a közönség ismerete nagyszerű, de nem mindig elég ahhoz, hogy hirdetéseinkkel optimális eredményt érjünk el.

 

Összegyűjtöttünk néhány stratégiát, melyeket érdemes kipróbálnod a jövőbeni Facebook hirdetéseidnél, hogy a lehető legjobb eredményeket érhesd el.

 

  1. A hirdetésednek csak egy elemét változtasd meg:

Az A/B teszt minden formája esetén fontos, hogy a hirdetésnek egyszerre csupán egy változóján változtassunk. Ez a Facebook esetében azt jelenti, hogy egyforma hirdetéseket tesztelünk és hasonlítunk össze, melyek csupán egyetlen elemben különböznek. Ezek a változó elemek lehetnek:

  • A hirdetés képe: Tudtad, hogy többnyire a vidám nőket ábrázoló hirdetések teljesítenek a Facebookon a legjobban? Más lehetőség az olyan képek használata, melyek cselekvésre ösztönöznek; vagy a meglepő, furcsa képpel futó hirdetések, de jó lehet egy olyan kép is, ami megragadja a figyelmet, vagy használhatod a logódat (ez különösen akkor működik, ha a logódat a felhasználó már ismeri)
  • A hirdetés címsora: Mindig tartsd szem előtt, hogy a hirdetésed- beleértve annak címsorát- figyelemfelkeltő legyen a közönséged számára. Néhány ötlet a figyelemfelkeltő hitetéshez: egyszerű címsor, kérdés a címsorban, cselekvő igék használata főnevek helyett, és természetesen a termék, vagy ajánlat előnyeinek kiemelése.
  • A hirdetés szövege: A hirdetés szövege és a cselekvésre ösztönzés egyértelműen tartalmazza, hogy mi fog történni, ha a felhasználó a hirdetésre kattint: például kattintson a letöltés gombra, szerezze meg a kedvezményt, vagy tudjon meg többet. Az olyan kézzel fogható kifejezések, mint a ’megveszem’, ’kérem’ ’húzza át a filet’, ’letöltöm’stb. általában jól működnek, így érdemes ezeknek különböző variációit kipróbálni a cselekvésre ösztönzésben.

 

  1. A célközönségnek csak egy elemét változtasd meg:

 

A Facebook rengeteg célzási lehetőséget biztosít hirdetői számára (hely, érdeklődési kör, életkor, családi állapot, stb.). Ez nyilvánvalóan rendkívül előnyös a hirdetők számára, az A/B tesztelést viszont kicsit időigényesebbé teszi. Használd következetesen a hirdetésed képét és szövegezését, amikor különböző célzásokat tesztelsz, így optimális teszt eredményt érhetsz el.

Ki lehet próbálni a különböző hirdetések és célzások kombinációit is: például a hirdetés minden eleme ugyanaz, a képet és a célzást kivéve. Egy példa erre a hirdetés képének megváltoztatása egy mosolygós nyugdíjas képére abban az esetben, amikor 65 év felettieket célzunk meg a hirdetéssel.

 

  1. Hirdetéscsoportonként csak egy hirdetést használj

 

A Facebook hirdetések A/B tesztjénél a legnagyobb kihívás az, hogy a Facebook viszonylag hamar meghatározza, hogy mely hirdetéseink teljesítenek a legjobban. Ez általában nem probléma, de ugyanakkor rontja a több hirdetés egyidejű tesztelésének hatékonyságát. Ez azért van, mert a Facebook a megjelenések oroszlánrészét a legjobban teljesítő hirdetésnek (kattintásokban kifejezve) adja, és nem jeleníti meg a rosszabbul teljesítő hirdetéseket.

 

Az alábbi megoldásokat ajánljuk a fent említett probléma elkerülésére:

  • Egy hirdetéscsoportba csak egy hirdetést tegyél a Facebook által javasolt kampányonkénti 3-4 helyett. A hirdetéseket egymás után futtasd, és ne egyszerre.
  • A hirdetések csak 1-2 napig fussanak. Mivel a hirdetések az első néhány napban több megjelenést kapnak, legfeljebb 2 napig hagyd őket futni, majd szüneteltesd őket. Néhány héttel később ismét lehet őket néhány napig futtani az újabb megjelenés sorozat érdekében.
  • Hirdetéssorozataidat futtasd egymás ellenében: Ez természetesen felveri majd a hirdetési költségeidet (mivel ekkor lényegében önmagaddal versenyzel), de ebből kaphatod a legpontosabb képet arról, hogy mely hirdetéseid a leghatékonyabbak. Ez után a hirdetést folytathatod a leghatékonyabban működő hirdetéseddel, tudva, hogy a legtöbbet hozod ki belőle.

 

A facebook hirdetések A/B tesztje csökkenti a költségeket, növeli a kattintások és konverziók számát, és végső soron javítja a ROI-t (megtérülést). A legfontosabb dolog, amit mindvégig szem előtt kell tartani, hogy minden hirdetés legyen egyforma, kivéve a hirdetés tesztelni kívánt elemét. Nem kell azon sem stresszelni, hogy vajon a tökéletes A/B tesztet futtatjuk-e, még mindig jobb egy kevésbé hatékony tesztet futtani, mint egyáltalán nem tesztelni!

és itt egy prezentáció