Facebook újítások


Feliratkozás (Subscribe) gomb

Mostantól nem csak az ismerőseink bejegyzéseit olvashatjuk és nem csak rajongói oldalakat like-olhatunk. Ezentúl lehetőségünk van feliratkozni bizonyos emberek hírfolyamára, a Twitterhez hasonlóan.
subscribe facebook

Láthatóvá váltak a megosztások

Szintén a múlt hét újdonsága, hogy mostantól látható, ki osztotta meg (share) a bejegyzésünket. Ez előnyös változás annak, akinek megosztották a tartalmát, hisz lehetősége van megköszönni a személynek, vagy oldalnak a megosztást.

megosztas

Mostantól nem kell 25 rajongó egy egyedi URL-hez http://www.facebook.com/fashionawards
facebook usernames

Nem kell rajongónak lenni az oldalon, hogy hozzászóljunk

Online piaci körkép FMCG A nők vásárolni itt is

“Az online piac bővülésének ütemét is meghaladta a napi fogyasztási cikkek online kereskedelmének növekedése, annak ellenére, hogy egyedül a kozmetikumok és piperék kategóriája erősödött 2010-hez képest – derült ki a KutatóCentrum 2011-es E-Shopping FMCG Reportjából. Bár a megelőző évhez képest a vásárlások értéke emelkedett, továbbra is spórolósan költünk.

Az elmúlt évben nőtt az online napi fogyasztási cikkeket vásárlók aránya, a bővülés üteme a teljes online piac növekedését is meghaladta – derült ki a KutatóCentrum évente megismétlődő kutatássorozatának, az E-Shopping FMCG Reportnak az adataiból.
Míg ugyanis 2010-ben még csupán az aktív internetezők 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egy év alatt legalább egy alkalommal vásárolt napi fogyasztási cikket online, addig idén ez az arány elérte a 15 százalékot.
Ez 36 százalékos növekedést jelent, míg a teljes online piac 27 százalékos növekedést könyvelhetett el. Ennek köszönhetően az online FMCG vásárlók aránya az internetes vásárlókéhoz képest is emelkedett valamelyest, így 2011-ben már az online vásárlók egynegyede számít online FMCG vásárlónak is egyben.

A bővülést a piperék és kozmetikumok piacának erősödése eredményezte, ugyanis ez volt az egyetlen kategória, amiben az előző évhez képest növekedés figyelhető meg. „Ez az eredmény nem meglepő annak ismeretében, hogy a napi fogyasztási cikkeket is elérte a kuponláz, ám egyelőre főként csak az illatszerekhez lehet olcsóbban hozzájutni a közösségi vásárlást kínáló oldalakon” – jegyezte meg Györfi Anna, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere.

A második legnépszerűbb kategória a háztartási és vegyiáruk csoportja, míg az italokat, a zöldséget és a gyümölcsöt szinte mindenki hagyományos módon szerzi be.
Spórolósan költünk

A napi fogyasztási cikkeket online vásárlók között a hagyományos boltok közönségéhez hasonlóan a nők vannak többségben.
Ugyanakkor nem csupán az FMCG szektorban jeleskednek a gyengébbik nem képviselői: az E-Shopping Report adatai szerint a nők aránya jelentősen megnőtt az internetes vásárlók csoportjában is. „Így az előző évekkel ellentétben a női online vásárlók aránya meghaladja a férfiakét, ami a webes boltokat arra késztetheti, hogy az új trendnek megfelelően átgondolják a megjelenésüket” – emelte ki a KutatóCentrum szakembere.

Egy-egy online bevásárlás alkalmával nem költünk sokat: a napi fogyasztási cikkeket online vásárlók a legutolsó vásárlásuk alkalmával legnagyobb arányban 10 000 forint alatti összeget költöttek el (84%), ezen belül is legjellemzőbb az 1000 forint alatti költés (26%).

A webes boltok számára ugyanakkor kedvező tendenciát jelez, hogy 2010-hez képest jelentősen nőtt az 5000 és 10 000 forint közötti értékben vásárlók aránya (12 százalékról 20 százalékra), és a több mint 20 000 forintot elköltők aránya megduplázódott.

Egyszerűbb leugrani a boltba

Azok, akik az elmúlt egy évben nem vásároltak napi fogyasztási cikket online, elsősorban arra hivatkoztak, hogy jobban szeretik személyesen megvizsgálni a terméket, emellett 21 százalék azt is kiemelte, hogy gyorsabb és egyszerűbb leugrani a közeli boltba.

„Ez összecseng azzal, amit általában az aktív internetezők az online FMCG vásárlásról gondolnak: a legnagyobb hátránynak ugyanis évek óta a kézzelfoghatóság hiányát tartják. Az előnyök között a legtöbben a sorban állás és cipekedés megspórolását, valamint a „rugalmas nyitva tartást” emelték ki” – monda el Györfi Anna.”

Forrás: KutatóCentrum (sajtóanyag)

Reklámköltések elosztása – Reklámtorta

A nettó onlinereklám-költések 27 milliárd forintot értek el 2010-ben Magyarországon,

Ami a teljes reklámpiac 16 százalékát jelenti az MRSZ-adatok szerint.

A globális piacon az internetreklámok aránya ennél alacsonyabb, 11 százalék volt.

“Az MRSZ 10 év után a piac változásainak megfelelően módosította a kutatásba bevont médiumok körét, így a korábbiaknál teljesebb képet ad a magyarországi valós nettó reklámköltésről. Ez azt is jelenti, hogy a korábbi évekkel való sematikus összehasonlítás nem értelmezhető. Az MRSZ minden egyes medium típusra külön, esetenként más-más módszerrel végezte el a változás becslését.”

A teljes nettó reklámköltés 171 milliárd Ft volt 2010-ben Magyarországon.

Az egyes médiumok nettó bevételei és piacrészesedései:

Televízió – 69 milliárd Ft (40 százalék),
Sajtó – 46 milliárd Ft (27 százalék),
Internet – 27 milliárd Ft (16 százalék),
Közterület – 19 milliárd Ft (11 százalék),
Rádió – 7 milliárd Ft (4 százalék),
Ambient – 3 milliárd Ft (2 százalék),
Mozi – 1 milliárd Ft (0,4 százalék)

A magyar és a globális reklámadatok összehasonlítása 2010-ben
Médiumok részesedései – magyar piacon — globális piacon

Televízió – 40 százalék — 45 százalék,
Sajtó – 27 százalék — 30 százalék,
Internet – 16 százalék — 11 százalék,
Közterület – 11 százalék — 6 százalék,
Rádió – 4 százalék — 7 százalék,
Ambient – 2 százalék — nem mért,
Mozi – 0,4 százalék — 0,5 százalék

Mitől jó egy Weboldal? A Google szerint


Mi számít minőségi webhelynek?

A webhelyek minőségével foglalkozó algoritmusaink célja az, hogy “kiváló minőségű” webhelyeket jelenítsünk meg azáltal, hogy a gyengébb minőségű tartalmak a rangsorban lejjebb helyezkednek el. Most szeretnénk bemutatni az algoritmusaink fejlesztése mögött alló ötleteket és kutatást.

Az alábbi kérdések segítségével bárki felmérheti egy oldal vagy cikk “minőségét”. Mi is ilyen jellegű kérdéseket teszünk fel magunknak azoknak az algoritmusoknak az írásakor, amelyek célja a webhelyek minőségének felmérése. Más szóval, a felhasználóink preferenciáit igyekszünk kódként leírni.

Természetesen nem áruljuk el az algoritmusainkban használt tényleges rangsorolási jeleket, mert nem akarjuk, hogy bárki kijátssza a keresési rangsorolásunkat, de az alábbi kérdések némi betekintést nyújtanak a Google megközelítésébe:

Megbízol a cikkben leírt információkban?
A cikket olyan szakértő vagy rajongó írta, aki jól ismeri a témát, vagy esetleg a cikk ennél felszínesebb?

Vannak a webhelyen ismételt tartalmak, átfedésben lévő vagy felesleges cikkek ugyanabban vagy hasonló témakörben, némileg eltérő kulcsszavakkal?

Szívesen megadnád hitelkártyád adatait ezen a webhelyen?

Vannak a cikkben helyesírási, stilisztikai vagy ténybeli hibák?

A webhelyen megtalálható témák az olvasók tényleges érdeklődését tükrözik, vagy a webhely csak különféle tartalmakat generál, hogy megpróbálja kitalálni, mi ér el jó helyezést a keresőmotorokban?
A cikk eredeti tartalmat vagy információt, eredeti jelentéseket, eredeti kutatásokat vagy eredeti elemzéseket mutat be?

Az oldal lényeges értéket képvisel más keresési találatokkal összehasonlítva?

Végeztek minőségellenőrzést a tartalommal kapcsolatban?

A cikk az adott témát több nézőpontból is bemutatja?

A webhely elismert forrás az adott témakörben?

A tartalmat több külső közreműködő hozta létre, vagy tartalomgyárból származik?

A cikk szerkesztése megfelelő, vagy felületesen, sietősen csapták össze?

Egy egészséggel kapcsolatos keresés esetében megbíznál a webhely információiban?

A webhelyet szakmailag hozzáértő forrásként ismered el, ha megemlítik a nevét?

A cikk teljes és átfogó leírást ad a témáról?

A cikk tartalmaz alapos elemzést vagy olyan információkat, amelyek nem nyilvánvalóak?

A webhelyet betennéd a könyvjelzőid közé, megosztanád az ismerőseiddel vagy ajánlanád nekik?

A cikkben túl sok olyan hirdetés van, amelyek elvonják a figyelmet a fő tartalomról, illetve zavarják annak megtekintését?

Úgy véled, hogy a cikk megjelenhetne nyomtatott újságban, enciklopédiában vagy könyvben?
Az oldalakat gondosan, a részletekre figyelmet fordítva hozták létre, vagy nem nagyon ügyeltek a részletekre?

Panaszkodnának a felhasználók, ha erről a webhelyről látnának oldalakat?

Oldalak és webhelyek minőségét felmérő algoritmust írni nagyon nehéz feladat, de reméljük, hogy a fenti kérdések némi bepillantást engednek abba, hogyan próbálunk olyan algoritmusokat írni, amelyek meg tudják különböztetni a kiváló minőségű webhelyeket a kevésbé jó minőségűektől.

Mit tehetsz te?

Sokatoktól halljuk azt, hogy pontosabb útmutatásra lenne szükségetek Google helyezéseitek javításával kapcsolatban, különösen azoknak, akik úgy vélik, hogy a Panda frissítés befolyásolta webhelyüket.

Azt javasoljuk, hogy a fentiekhez hasonló kérdések figyelembe vételével dolgozzatok minőségi tartalmak létrehozásán, egy-egy Google-algoritmusra való optimalizációval próbálkozás helyett.
Hozzátennénk, hogy a webhely egy részén megjelenő gyengébb minőségű tartalom befolyásolhatja a teljes webhely rangsorolását, így az ilyen felszínesebb oldalak eltávolítása, javítása, esetleg összeolvasztása hasznosabb oldalakkal, áthelyezése egy másik domainre, javíthatja a minőségi tartalmak helyezését a rangsorban.

Folyamatosan dolgozunk olyan algoritmikus módosításokon, amelyek több látogatót visznek a keresésektől a minőségi webhelyekre. Amikor fejlesztitek webhelyeiteket, ahelyett, hogy egy adott algoritmus kihasználására törekednétek, inkább a fenti kérdéseket érdemes megfontolni. Webhelyeitek ily módon nagyobb valószínűséggel fognak jó helyezést elérni hosszabb távon. Addig is, visszajelzéseiteket itt, a hozzászólások között, vagy a Webmester Súgófórumon oszthatjátok meg velünk.

Írta: Amit Singhal, Google Fellow

Webshop hibák

Az online kiskereskedelmi vásárlások értéke 176 milliárd dollár volt az Egyesült Államokban 2010-ben. A teljes kiskereskedelmi forgalom 7 százaléka.Minden negyedik amerikai online kereskedőnél növekedett a megszakított vásárlások aránya.
Az amerikai vásárlók 88 százaléka nem fejezett be online vásárlást.

A megszakított vásárlások főbb okai:

1. Magas szállítási és kezelési költségek – 44 százalék,2. Még nem akarja megvásárolni a terméket – 41 százalék,
3. Árösszehasonlítás más honlapokon – 27 százalék,
4. Túl magas termékár – 25 százalék


Forrás: Kissmetrics