1. Tartós befektetési/betéti számla (TBSZ)

A befektetéseiket aktívan és hosszú távon kezelő, tudatos befektetők számára a TBSZ a legjobb eszköz arra, hogy részben vagy egészben elkerüljék a bankbetéteket és befektetéseket sújtó 16%-os kamatadó és 6%-os egészségügyi hozzájárulás (eho) megfizetését a hozam után. TBSZ-en elhelyezett megtakarításunk időszaka egy (csonka) gyűjtőévvel kezdődik, amikor elhelyezhetjük a minimum 25 ezer forintos megtakarításunkat a számlán (igazán év végén érdemes ezt megtenni). A TBSZ-en elhelyezett összeg hozamára a gyűjtőévet követő 3. év elteltével már csak 10%-os kamatadót kell fizetnünk, az 5. év elteltével ez 0%-ra csökken, az eho-fizetési kötelezettségünk pedig már a 3. év végén megszűnik. A befektetés formája nem kötött, de az értékpapír típusú megtakarításokat tartós befektetési számlán, a betétünket pedig tartós betéti számlán tudjuk elhelyezni. Akkor érdemes ezt megtenni, ha 3 vagy 5 naptári évig biztosan nem akarunk hozzányúlni az összeghez. Ha mégis erre kényszerülünk, sokat azért nem vesztünk: meg kell fizetnünk az elért hozam után a szokásos kamatadót és ehót. A következő néhány hónap egyébként izgalmas lesz a TBSZ szempontjából a pénzügyi intézmények számára, ugyanis idén év végén lejár a 2010-ben érkezett első TBSZ-es megtakarítók 5 éves megtakarítási időszaka, így egy részük biztosan új helyet fog keresni a pénzének.

2. Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

Az aktív befektetési döntéseket szabadon választott időpontokban saját maguk meghozó, nyugdíjra készülő megtakarítók kedvelt érték-papírszámlája a NYESZ. Arra jó, hogynyugdíjcélú megtakarításunkat a piacon elért hozamon felül minden évben 20%-os (az előző évi befizetéssel arányos) személyijövedelemadó-jóváírással egészítsük ki, a jóváírás ugyanis a számlára kerül. Az adójóváírás maximális éves összege 100 ezer forint (ami tehát 500 ezer forintos éves befektetés mellett használható ki), a 2020-ig nyugdíjba vonulók esetén pedig 130 ezer forint. Legalább 5000 forintos kezdeti befizetéssel indítható el a NYESZ, amelynél arra kell ügyelni, hogy idő előtti felvétele sokba fájhat: ha 10 évnél korábban használjuk fel a megtakarítást (a 2013 előtt nyitott számlák esetében ez 3 év), akkor a hozam után 16%-os személyi jövedelemadót és 27%-os ehót kell fizetnünk. A már igénybe vett állami adókedvezmény 20%-kal növelt értékét (is) vissza kell fizetnünk, amennyiben nyugdíjba vonulás előtt nyúlunk hozzá a megtakarításunkhoz. Teljes adó- és elvonás-mentességet csak akkor élvez a NYESZ-en lévő megtakarítás felhasználása (kivéve az esetlegesen felvett osztalékot), ha az legalább 10 év után és nyugdíjba vonulást követően történik.

3. Önkéntes nyugdíjpénztár

A befektetésüket inkább egy szakértő (pénztár) gondjaira bízó, rendszeres, nyugdíjcélú megtakarítást választó ügyfelek kedvelt megtakarítási formája, amely ugyancsak évi 20%-os adójóváírást biztosít minden befizetés után, az adójóváírást pedig automatikusan befekteti, ezzel gyarapítva a nyugdíjba vonulás után igénybe vehető nyugdíj-kiegészítést. Az adókedvezmény éves maximális mértéke 150 ezer forint, amit évi 750 ezer forint befizetése esetén lehet teljesen kihasználni. Minél többet fizetünk be tagdíjként, arányosan annál több marad az egyéni számlánkon, ugyanis a befizetések tartalékok közötti felosztása sávosan történik (törvényi szabály szerint az éves befizetésből 10 ezer forintig annak 90%-át, a felett pedig a befizetett összeg 94%-át köteles a pénztár az egyéni számlánkon jóváírni, a többi a működési és likviditási tartalékba megy). Nyugdíjkorhatár előtt nem nagyon érdemes hozzányúlni önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításunkhoz: a szerződéskötéstől számított 10 éves várakozási időt követően vehetjük csak fel a befizetéseinket a tőkére (illetve annak később évente csökkenő arányára) vetített 16%-os szja és 27%-os eho megfizetésével. Nyugdíjkorhatár után a 2013 előtt szerződést kötők 3 éves, a később szerződést kötők pedig 10 éves várakozási idő leteltével vehetik fel adómentesen a nyugdíjpénztári megtakarításukat.

4. Nyugdíjbiztosítás

Olyan megtakarítási célú (unit-linked vagy vegyes) életbiztosítás, amely a befizetett díj után évi 20%-os adójóváírást biztosít, és az alábbi négy eset valamelyike bekövetkeztével fizet: 1. a biztosított halála, 2. jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, 3. egészségi állapot legalább 40%-os károsodása, 4. öregségi nyugdíjkorhatár betöltése (másfajta felhasználás esetén 20%-kal növelten kell az adókedvezményt visszafizetni). Természetesen általában ez utóbbira készülünk egy nyugdíjbiztosítás megkötésével. A nyugdíjbiztosításokat legalább 10 évig érdemes tartanunk, ezt megelőzően ugyanis a visszavásárlási táblázat alapján tőkénk egy részét (minél előbb nyúlunk a biztosításhoz, annál nagyobbat) is elveszíthetjük. Az adókedvezmény mértéke ennél a megtakarításnál legfeljebb 130 ezer forint lehet, ami évi 650 ezer forint befizetésével használható ki. Amennyiben NYESZ-szel és/vagy önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal is rendelkezünk a nyugdíjbiztosításunk mellett, teljes adókedvezményünk legfeljebb évi 280 ezer forint lehet. Unit-linked nyugdíjbiztosítás esetén akár szabadon is összeállíthatjuk befektetési portfóliónkat (amin persze sokat nyerhetünk és bukhatunk is), a vegyes nyugdíjbiztosítások viszont biztos befektetés mellett fix hozamot ígérnek.

5. Egyéb megtakarítási kamatadó- és eho-mentességek

Amennyiben állampapírban vagy legalább 80%-ban forintban kibocsátott állampapírba fektető befektetési alapban helyezzük el a pénzünket, nem kell megfizetnünk abankbetétek és a többi befektetési alap esetében kötelező 6%-os egészségügyi hozzájárulást (eho) a hozamunk után. A hosszabb távra elhelyezett életbiztosítások esetében is élvezhetünk adókedvezményt: az egyszeri díjas (egyösszegű) életbiztosításokkamatadója és ehója 3 év után feleződik (8% kamatadót és 3% ehót kell fizetni a hozam után), 5 év után pedig eltűnik, ugyanez a rendszeres díjas életbiztosításoknál 5, illetve 10 év után történik meg.

6. Családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK)

Július 1-jétől immár használt lakás vásárlására és akár egy gyermekes családok számára is elérhető az “új szocpol”. A vissza nem térítendő egyszeri állami támogatást az alábbi célokra lehet igényelni: 1. 2008. június 30-a után kiadott építési és használatbavételi engedéllyel (vagy hatósági bizonyítvánnyal) rendelkező, összkomfortos, legalább “B” energetikai minősítéssel rendelkező új lakás vásárlásához vagy építéséhez, 2. Legfeljebb 350 ezer Ft/m2 vételárú, legalább komfortos használt lakás vásárlásához, (de a vételár maximumára területenként eltérő korlátok vonatkoznak), 3. meglévő, legalább komfortos(sá tehető) lakás jövőben megkezdődő bővítéséhez. A támogatás pontos összege a (tényleges és vállalt) gyermekszámtól, a lakás hasznos alapterületétől és energetikai minősítésétől függ, e tényezőktől függően 500 ezer és 3,250 millió forint között lehet. A lakás hasznos alapterülete 40 és 160 négyzetméter között szóródhat a gyermekszámtól függően. Főszabály szerint nem lehet lakástulajdona egyik (együttköltöző) családtagnak sem, kivéve persze a lakásbővítés esetét. A CSOK a bankoknál igényelhető hitelfelvételtől függetlenül is. Amennyiben hitellel együtt vesszük fel, sok bank önerőként számítja be a támogatást.

7. Lakás-takarékpénztár (LTP)

Olyan rendszeres megtakarítás, amelyet 4-10 éves megtakarítási időszak után kizárólag lakáscélra (ide értve a lakásvásárlás mellett többek között a felújítást, beépített szekrényt vagy lakáshitel-előtörlesztést) használhatunk fel akár hitel felvételével kiegészítve, akár anélkül. Kivételes vonzereje, hogy minden éves befizetés után 30%-os (nem kamatozódó), legfeljebb 72 ezer forintos állami támogatást biztosít a megtakarító számára. Ezzel a megtakarítási időszakban elért hozam (4 éves futamidő esetén) 10% felett lehet. A támogatás felső korlátja miatt szerződésenként évi maximum 240 ezer forintos, vagyis havi 20 ezer forintos befizetéssel érdemes elindítanunk, fontos azonban, hogy a családon belüli szerződések összevonhatók, így akár egy több mint tízmillió forintos lakás egyéb (LTP-n kívüli) önerő nélküli megvásárlását is lehetővé teszi. A megtakarítási időszak végén jellemzően kedvezményes hitelkonstrukciót ajánlanak a lakás-takarékpénztárak.

8. Lakáshitel-cafeteria

2014 eleje óta a munkáltatók adómentes vissza nem térítendő támogatást nyújthatnak munkavállalóik lakáscélú hiteleinek törlesztéséhez. 5 év alatt legfeljebb 5 millió forintnyi ilyen támogatás vehető igénybe, a támogatást a munkáltatótól lehet igényelni. Az adómentes összeg nem haladja meg a lakás vételárának, teljes építési költségének, bővítés, korszerűsítés, vagy akadálymentesítés költségének a 30 százalékát. A támogatás a munkavállaló lakáshitelét nyújtó banknál vezetett saját bankszámlára, hiteltörlesztési számlára, valamint központi elszámoló számlájára érkezhet. Előbbi esetben például a munkáltatónak kötelessége megvizsgálni, hogy az átutalt összegeket a hitel törlesztésére használták-e fel.

9. Otthonteremtési kamattámogatás

2012 óta új lakás vásárlásához és építéséhez, legalább komfortos használt lakás vásárlásához, korszerűsítéshez és bővítéséhez, illetve a Nemzeti Eszközkezelőnek átadott lakóingatlan visszavásárlásához is igényelhető. A felvett hitel összege új lakás esetén 15 millió forint, használt lakás esetén 10 millió forint lehet, a lakás vételára pedig maximum 30, illetve 20 millió forint. Ha kamattámogatott lakáshitelt veszünk fel a fenti célokra, az első 5 évben az állam kamattámogatással csökkenti az általunk fizetendő kamat mértékét. Az általunk fizetendő kamat az ÁKK által közzétett állampapírhozam vagy referenciahozam 1,3-szerese + legfeljebb 3%. Amennyiben ez meghaladja a 6%-ot (jelenleg jellemzően nem), akkor lép be a kamattámogatás: a kamattámogatott hitellel rendelkező ügyfél számára a hitel első 5 évében az állam kamattámogatást nyújt, amelynek mértéke a referenciakamathoz képest használt lakás vásárlása vagy korszerűsítése esetén 50%, új lakás vásárlása esetén pedig 60% (0-2 gyerek) vagy 70% (3 vagy több gyerek). Fontos, hogy a támogatás révén nem mehet az általunk fizetendő ügyleti kamat 6% alá, ellenkező esetben a teljes piaci kamatot meg kell fizetnünk. Manapság az amúgy is alacsony piaci kamatszintnek köszönhetően egyébként kicsi a kamattámogatott hitelek aránya a hitelfelvételekben.

10. Fiatalok és többgyermekes családok kamattámogatott hitele

2009 óta új lakások vásárlásához használható fel, a lakás ára fővárosban és megyei jogú városokban legfeljebb 25 millió forint, egyéb településeken 20 millió forint lehet. A felvehető kölcsön összege a kétféle településtípuson legfeljebb 12,5 millió, illetve 10 millió forint. Legfeljebb egy gyermeket nevelő fiatalok esetében 35 év alattiak, legalább két gyermeket nevelők esetében 45 év alattiak vehetik igénybe. A kölcsön kamatának megfizetéséhez az állam a futamidő első 20 évében ad támogatást. A kamattámogatás mértéke az állampapírhozam arányában 50-70% lehet gyermekszámtól függően. A konstrukció – mivel csak új lakásra vehető igénybe – kevésbé népszerű a fenti, újabb kamattámogatásnál.