Otthoni Munka

Otthoni munka

A munkaadók nagy része nem mert eddig távmunkában gondolkozni, aki mégis megtette, jó tapasztalatokról számol be, miközben munkavállalói oldalról egyre nagyobb az igény az irodán kívüli munkavégzésre.

A Profession.hu által végzett kutatásból kiderül, hogy munkavállalói oldalról a távmunkát elsősorban a 40-49 évesek, valamint a szellemi munkát végzők támogatják és az is, hogy bár félünk az elszigeteltségtől, mégis szívesebben dolgozunk otthonról.

 

A megkérdezett munkavállalók 80%-a szívesebben cserélné le az öltönyét köntösre, az irodát pedig saját otthonára. A felmérés 3238 résztvevője közül elsősorban a szellemi munkát végzők (83%), az államigazgatásban dolgozók (86%) és a saját tulajdonú céggel rendelkező munkavállalók (91%) támogatják a távmunkát, ezzel szemben mindössze 15%-uk, elsősorban felsővezető (27%) és középvezető (23%) beosztású dolgozó kapott eddig erre lehetőséget.

A munkahelyek még nem nyitottak

Míg Finnországban, Hollandiában és Amerikában a munkavállalók 25 százaléka távmunkában dolgozik, addig itthon a válaszadók 63%-a nyilatkozott úgy, hogy munkahelyén nincs és a jövőben nem is tervezik a távmunka bevezetését, míg 12%-uknál már van lehetőség az otthoni munkavégzésre. A több mint 100 főt foglalkoztató cégek munkavállalói nagyobb eséllyel dolgozhatnak irodán kívül, míg a kis, 30 fő alatti cégeknél, valamint az államigazgatás, egészségügy és oktatás területén dolgozók nem látnak esélyt a változásra. Míg utóbbiak szerint ezeken a területeken a cég tevékenységéből adódóan (67%), valamint adatbiztonsági kérdések miatt (23%) nincs és nagy valószínűséggel nem is lesz lehetőség a távmunka bevezetésére, addig egy korábbi kutatás szerint a munkáltatók elsősorban a vállalati kultúra hiányát, az adatbiztonság kérdését és a munkavállalók feletti kontroll csökkenését sorolják a legfontosabb visszatartó okok közé.

A Profession.hu kutatásából az is kiderül, hogy az otthoni munkavégzéshez szükséges technikai feltételek biztosítása munkavállalói oldalról nem jelentene gondot.

Félünk az elszigeteltségtől

A távmunka egyik legnagyobb előnye a munkáltatók (73%) és a munkavállalók (75%) szerint is az, hogy a szokásos munkaidőtől eltérő időszakban is dolgozhatunk.

A munkavállalók pozitívumként említették azt is, hogy csökkennek a közlekedéssel járó kiadások (72%), valamint könnyebb összehangolni a munkával és a magánélettel járó teendőket (63%).

PROBLÉMA: Ellenőrzés, időbeosztás, magánélet összemosódása

Míg a munkaadók 60 százalékát a távmunkával kapcsolatban elsősorban az aggasztja, hogy kevésbé tudja ellenőrizni alkalmazottait, addig a munkavállalók 59 százaléka szerint inkább a távmunkában betölthető pozíciók alacsony száma aggasztó, de hátrányként említették az elszigeteltség érzését is (51%), valamint a munka és a magánélet határainak összemosódását (50%).

forrás:divany.hu profession.hu

Tartalom megosztási tippek

Nemrég találtam egy nagyon érdekes oldalt ahol nagy forgalmú oldalak többnyire hirportálok cikkeit nézhetetd meg melyik volt a legnépszerübb a Social Médiában azaz melyiket osztották meg a legtöbben.

Buzzsumo a oldal neve ahol beírtam a cosmopolitan.hu oldalát és látom melyik cikket osztották meg a legtöbben az elmúlt hónapban.

Természetesen ha előfizetsz rá sokkal több infót kapsz a megfigyelt oldalakról akár emailben

buzzsumo

Online zenei költés

Online zenei költés

ONLINE ZENE Robbanás következik a piacon

Az internetes zenei szolgáltatások előfizetőinek száma két év alatt a duplájára nőtt az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában. A tavalyi 1,9 milliárd dollár után az idén már 3 milliárd dollárért fizethetnek elő a felhasználók netes zenei tartalmakra, a piacot pedig tovább pörgetheti a YouTube új kezdeményezése.

Az idén az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában átlépi a 20 milliót az online zenei szolgáltatások – mint például a Spotify vagy a SoundCloud – előfizetőinek száma a Futuresource Consulting előrejelzése szerint. Ez azt jelenti, hogy 2012-höz képest megduplázzák az előfizetőik számát ezek a kezdeményezések.

Gyorsan nő a zenei streaming szolgáltatások bevétele is a két régióban. Míg tavaly 1,9 milliárd dollár értékben vásároltak rajtuk keresztül zenét, addig az idén ez az összeg várhatóan 3 milliárd dollárra nő majd, ami 59 százalékos bővülést jelent.

A jelentős fejlődésben egyértelműen meghatározó szerepet játszott, hogy a szolgáltatások megjelentek okostelefonos és tabletes alkalmazásokkal, a felhasználók többsége ugyanis így hallgat streaming zenét. A piac legnagyobb szereplője jelenleg a Spotify, amelyen keresztül havi 4,99 euróért többmillió zeneszámhoz lehet hozzájutni, reklámmentesen. A szolgáltatásnak van ingyenes verziója is, amely mellé viszont el kell viselni a hirdetéseket is a zenék mellett.

Kérdés ugyanakkor, hogy a Spotify képes lesz-e megőrizni pozícióját, ugyanis a technológiai világ nagyágyúinak figyelmét is felkeltette a streaming zeneszolgáltatásban rejlő lehetőség. Az Apple, az Amazon és a Google egyaránt meghódítani ezt a szegmenst. A Google például hamarosan elindítja a YouTube Music Key nevű szolgáltatást, amelyen keresztül havi tíz dollárért több mint 20 millió dalhoz lehet hozzájutni, reklámmentesen. Az előfizetéses YouTube reklámmentes zenéket, a zenei lejátszás kizárólagos lehetőségét (hordozható eszközökön a YouTube csak bekapcsolt képernyővel futtatható) és offline visszajátszást kínál majd.

A Google több mint 20 millió, jó minőségű dallal várja az érdeklődőket – ezek között kategóriákba válogatott, diszkográfiák szerint csoportosított teljes életművek is elérhetők. A YouTube legnagyobb előnye viszont az lenne az All Accesshez képest, hogy élő koncertek, ritkaságok, feldolgozások és remixek is elérhetők rajta.

Nem tudni, hogy a YouTube Music Key mikortól lesz elérhető; a Google még nem kezdte meg a tárgyalásokat a YouTube-ra feltöltött dalok jogtulajdonosaival. Ez jelenthet némi problémát, mivel a független lemezkiadóknak nem tetszik a Google üzletpolitikáj

forrás:mmonline.hu

1368760997_google-music-online-service

YOUTUBE MUSIC KEY

A szolgáltatás a Google Play zenei részét, a Music All Accesst váltaná fel, Google Play Music Key és YouTube Music key néven. A szolgáltatás alapjait tekintve más zenei streamelési lehetőségekhez hasonlóan a reklámok eltünését kínálja, de a mostani YouTube-os zenehallgatással ellentétben videó nélkül is hallgathatnánk zenét, illetve akár offline is elérhetővé tehetnénk kedvenc dalainkat.

Mennyibe kerül majd?

A szolgáltatás egy harmincnapos próbaidőszak után tíz dollárt kóstál majd havonta, és úgy tűnik, a jelenlegi Music All Access-tulajdonosok átvihetik majd előfizetésüket a Music Keyre. A Google egyébként már le is foglalta a youtubemusickey.comdomaint, a Google Play-es megfelelőjét viszont egyelőre nem. A jelenlegi felhozatal húszmillió jó minőségű dalból áll, amikben előadók teljes diszkográfiái is megtalálhatóak.

A versenytársakhoz képest egy YouTube-os zenei szolgáltatás előnye a rengeteg koncertfelvétel, remix és feldolgozás lehet, amik közzétételéhez már most kiváló platformot nyújt a videomegosztó. A Music Key indulásának időpontja azonban kérdéses, ennek pedig főleg jogi okai vannak. A Google-nek ugyanis a zenei tartalmak jogutlajdonosainak engedélyét is meg kéne szereznie, ám sokan, főleg a független kiadók közül már most elégedetlek a nekik ajánlott feltételekkel.

forrás:gamestar.hu

WEB 2.0 – Social Média Fogalomtár

social marketing

Blogszféra:

Az interneten található blogok és bloggerek összessége

Blog:

egy -egy témában alaposabban elmélyülő, szubjektív webnapló

Delicious:

könyjelzőgyűjtő közösségi háló, amellyel bárki megjelölheti, rendezheti, megoszthatja kedvenc oldalait

DIGG:

könyjelzőgyűjtő közösségi háló, amellyel bárki megjelölheti, rendezheti, megoszthatja kedvenc hiroldalait

 Flickr:

Yahoo fotómegosztója, közösségi fotómegosztó oldal ahol megoszthatod a fotóidat, nagyon hasznos cucc minden fotósnak és sok fotóval rendelkező cégnek javaslom

Linkedin:

Szakmai közösségi oldal, amelyen a felhasználók profiljai virtuális önéletrajzokként szolgálnak. A HR szakemberek és fejvadászok kedvenc játszótere. Először itt néznek utánad és nem a facebook-on! Nagyon fontos hogy itt legyél ha jó melókat akarsz elcsípni.

Márkaevangelista:

proaktív vevő/felhasználó vagy márkahívő, aki jó hírét viszi egy-egy terméknek, cégnek vagy személynek

Slideshare:

megosztásra szolgáló közösségi háló, ahová prezentációkat és egyéb pdf-dokumentumokat lehet feltölteni és utána másokkal megosztani PL:céges prezentáció így nem felejtjük el magunkkal vinni soha és bármikor meg tudjuk mutatni

Socialoomph.com:

Tárolja a már megírt bejegyzéseket és időzíthetővé teszi megjelenésüket Facebook, Twitter, Linkedin-on

Poadcast:

A felhasználó által létrehozott videó vagy hanganyag, személyes online közvetítés amelyet más felhasználók online hallgathatnak, nézhetnek.

Twitter:

A Twitter közösségi hálózat  és mikroblog-szolgáltatás, mely lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy rövid bejegyzéseket vagy egymásnak szánt üzeneteket írjanak (formázatlan szövegként, maximum 140 karakter hosszúságban) SMS-ben, a Twitter honlapján,azonnali üzenetküldés, illetve egyéb, a Twitter API-t használó programokon (például Tritterrific) vagy webes szolgáltatásokon (például Netvibes) keresztül.

A Twitter rendszerét 2006 októberében a San Franciscó-i Obvious Corp. hozta létre.

A friss bejegyzések a felhasználó profilján jelennek meg, de azonnal láthatók az olyan felhasználók által is, akik feliratkoztak az adott felhasználó frissítéseire. A küldő meghatározhatja, hogy csak azok lássák a bejegyzéseit, akik a baráti köréhez tartoznak, vagy (alapbeállításként) mindenki. A Twitter ingyenes, de ha valaki sms-eken keresztül kommunikál a rendszerrel, akkor a mobilszolgáltatónak az SMS-küldés díját meg kell fizetnie.

VIDDLER: 

videómegosztó portál kifejezetten cégek részére, sok-sok extra szolgáltatással

Kell-e adóznia az ügynökségeknek, ha a Google-nél vásárolnak hirdetést vs médiát?

EGY kis REklámadó

– A reklámadóról szóló törvény nem magyarázza túl a reklám közzétételének megrendelőjét, így azt a személyt (szervezetet) kell annak tekinteni, aki (amely) a reklám közzétevőjével szerződést köt a reklám közzétételének megrendelésére.

Amennyiben a reklámügynökség más nevében rendeli meg a reklámokat, akkor nem kell fizetnie.

Igen ám, de legtöbbször az ügynökség (főleg a médiaügynökségek) nem a megbízója, hanem a saját nevében vásárol médiát, hiszen nagyon sok ügyfele van. Azért vásárol így, mert így tudja érvényesíteni a mennyiségi kedvezményeket. Vagyis ennek köszönhetően tud olcsóbban hozzájutni a hirdetési helyekhez. Amennyiben a közzétevők nem nyilatkoznak, és az ügynökség saját nevében rendelte meg a közzétételt, akkor nincs mese, fizetnie kell.

Erre az ügynökségek áremeléssel válaszolhatnak. 2,5 millió forint felett 20 százalékos az adókötelezettségük, az alatt viszont a társasági adóalapot képezi a 2,5 millió 10 százaléka (ugyanis a reklámköltés nem számolható el költségként). Vagyis sok esetben az ügynökségek 20 százalék feletti áremeléssel lesznek csak képesek túlélni, vagy arra biztatják az ügyfeleiket, hogy direkt szerződjenek a Facebookkal vagy a Google-lel, de az ügyfelek számára az is drágább lesz, hiszen akkor megrendelőként ők válnak az adó alanyává. Ráadásul, mivel egyenként nem tudnak olyan mennyiséget megrendelni, fajlagosan sokkal többet kell majd költeniük reklámra.

Ez a kitétel számos ügynökség életét megkeserítheti, és kérdéses, hogy milyen hatással lesz a médiavásárlással foglalkozó cégekre. 

Nem tiszta továbbá a törvény földrajzi hatálya.

Mi van akkor, ha egy hirdető ezen túl úgy dönt, hogy a magyar közvetítőt kihagyja és direktben fog vásárolni?PL:Írországi Googletól és Facebook-tól vesz majd a XBank hirdetést…

Számos cég van, amelyik nemzetközi központján keresztül is bőven 500 millió forint felett tudna reklámozni itthon. Ilyen esetben hogy fogják elérni, hogy a külföldi cég befizesse a reklámadót? És fordítva is igaz: számos magyar vállalat külföldön, külföldi médiumban is reklámoz, ilyen például egy fesztivál, vagy mondjuk egy külföldi leánycégekkel is rendelkező bank. Ebben az esetben hogy lesz az adó számítva?

forrás :kreatívonline