Mennyibe kerül pereskedni 2022-ben?


BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS ILLETÉKE – TÁJÉKOZTATÁS

Utolsó módosítás dátuma: 2022-03-04 12:12:22, http://www.magyarorszag.hu

Az egyes bírósági eljárások során törvényben meghatározott összegű illeték megfizetése szükséges az eljárások megindításához, különböző kérelmek benyújtásához. Az egyes bírósági eljárásokért törvényben meghatározott összegű illetéket kell fizetni.

Jogosultak köre

Az illetéket az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve, ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni. Az utóbbi esetben az illetéket az viseli, akit a bíróság erre kötelez.

Mit kell tennie

A leggyakoribb költség az eljárás megindításakor a keresetlevélen lerovandó eljárási illeték, amelynek mértékéről az 1990. évi XCIII. törvény – a továbbiakban: az Illetéktörvény – rendelkezik.

Polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke.

Abban az esetben, ha eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja:

  • a járásbíróság előtt
    • peres eljárásban 350 ezer forint,
    • nemperes eljárásban 200 ezer forint;
  • a törvényszék előtt
    • első fokon indult
      • peres eljárásban 600 ezer forint,
      • nemperes eljárásban 350 ezer forint,
    • fellebbezési eljárásban
      • peres eljárás esetén 300 ezer forint,
      • nemperes eljárásban 170 ezer forint,
  • az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban
    • peres eljárás esetén 600 ezer forint,
    • nemperes eljárásban 300 ezer forint;
  • a Kúria előtt
    • fellebbezési eljárásban 500 ezer forint,
    •  felülvizsgálati és jogegységi panasz eljárásban 700 ezer forint.
Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke

A fentiekben meghatározott illetékalap utánperes eljárásban 6%, de legalább 15 ezer forint, legfeljebb 1 500 ezer Forint;bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 750 ezer forint;egyezségi kísérletre idézés iránti kérelem esetén 1%, de legalább 3 ezer forint, legfeljebb 15 ezer forint;a végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 350 ezer forint,a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 15 ezer forint;a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 18 ezer forint;egyéb nemperes eljárásokban – a közigazgatási nemperes eljárás kivételével – az eljárás tárgya értékének 3%-a, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 250 ezer forint.Ha a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul – ideértve azt az esetet is, ha a felperes a keresetlevelet a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet visszautasító, illetve az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a bírósághoz benyújtja –, az a) pont szerinti mértékű illetéket kell fizetni, amelybe a fizetési meghagyásos eljárásért fizetendő díj – esetleges kedvezményekkel csökkentett – összegét be kell számítani.

A birtokháborítás megszüntetése iránti perben a közigazgatási hatóság eljárásáért fizetett illetéket a bírósági eljárás illetékébe be kell számítani.Ha a felek a polgári eljárást megelőzően külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt, az eljárás illetékének a közvetítő általános forgalmi adóval növelt – az illetékfizetésre kötelezett fél által viselt – díjával, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett összegét, de legalább az egyébként fizetendő illeték 50%-át kell megfizetni.Az eljárási illeték az egyébként fizetendő illeték 50%-a, ha a polgári pert – akár közjegyző, akár bíróság előtt lefolytatott – előzetes bizonyítási eljárás előzte meg. 

Tételes illetékek a polgári eljárásban
A házassági bontóper illetéke 30 ezer forint.A munkaügyi perek illetéke – ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg – 10 ezer forint.A csődeljárás, a felszámolási eljárás, továbbá a természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárása során benyújtott kifogás, valamint a végrehajtási kifogás illetéke 15 ezer forint.Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásba való bejegyzésének illetéke 15 ezer forint. 

Az elsőfokú közigazgatási bírósági eljárás illetékeA közigazgatási jogvita elbírálása iránti közigazgatási per és egyéb közigazgatási bírósági eljárás illetéke főszabály szerint 30 ezer forint.Az illeték alapjára és mértékére az elsőfokú polgári eljárás illetékét kell alkalmazni a marasztalási perben, valamint akkor, ha az eljárás tárgya adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel, versenyfelügyeleti üggyel, sajtótermékkel és a panaszügyek kivételével médiaszolgáltatással, továbbá elektronikus hírközléssel vagy közbeszerzéssel kapcsolatos.A kisajátítási kártalanítási határozat jogalapjának vitatása tárgyában kezdeményezett eljárás illetéke 10 ezer forint.A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per illetéke – ha az eljárás tárgyának az értéke nem állapítható meg – 10 ezer forint.A közigazgatási nemperes eljárás illetéke 10 ezer forint. 

Fellebbezés illetéke
Ítélet elleni fellebbezés esetében 8%, de legalább 15 ezer forint, legfeljebb 2 millió 500 ezer forint.Ha a fellebbezés házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányul, az illeték 15 ezer forint.Ha a fellebbezés a házassági perben hozott ítéletnek a lakáshasználat rendezése iránti igényre vonatkozó rendelkezése ellen is irányul, ennek értékét a fellebbezési illeték megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni.A beavatkozó és az érdekelt fellebbezésének illetékére a fél által benyújtott fellebbezés illetékére vonatkozó szabályok az irányadóak.A csatlakozó fellebbezés illetéke az első pont szerint járó illeték fele, de legalább 5 ezer forint.Végzés elleni fellebbezés, valamint végzés elleni kifogás esetében az illeték mértéke 3%, de legalább 7 ezer Forint, legfeljebb 300 ezer forint.A közjegyzőnek a hagyatéki és egyéb közjegyzői eljárásban hozott határozata elleni fellebbezés illetéke 10 ezer forint.A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 30 ezer forint, minden más esetben 7 ezer forint.A természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásában az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 30 ezer forint, minden más esetben 10 ezer forint.Ha a fellebbezés kizárólag a határozat indokolása ellen irányul vagy a teljesítési határidő megváltoztatására, illetve az engedélyezett részletfizetési kedvezmény módosítására vagy mellőzésére vonatkozik, az illeték 8 ezer forint. 

A perújítás illetékeA perújítási eljárásban az Illetéktörvény szerinti illetéket kell fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban teljesített illetékfizetésre. 

A felülvizsgálati és a jogegységi panasz eljárás illetéke
Az elsőfokú polgári peres eljárás szerinti illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni felülvizsgálat és jogegységi panasz esetén 10%, de legalább 50 ezer forint, legfeljebb 3 millió 500 ezer forint.A végzés elleni felülvizsgálat illetéke az ítélet elleni felülvizsgálat szerint számított illeték fele, de legalább 20 ezer forint, legfeljebb 1 millió 250 ezer forint.A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem illetékeítélet esetén az első pontban meghatározott illetékalap után 2%, de legalább 10 ezer forint, legfeljebb 700 ezer forint,végzés esetén 15 ezer forint,Csatlakozó felülvizsgálati kérelem illetéke az ítélet elleni felülvizsgálat esetén számított illeték 50%-a, de legalább 20 ezer forint, legfeljebb 1 millió 250 ezer forint.A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni felülvizsgálat illetéke 30 ezer forint.A természetes személyek adósságrendezési eljárásaiban hozott végzés elleni felülvizsgálat, illetéke 30 ezer forint.

A cégbírósági eljárás illetéke
A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke Európai részvénytársaság esetében 600 ezer forint, zártkörűen működő részvénytársaság esetében 100 ezer forint, egyéb jogi személy esetén 100 ezer Forint, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén 50 ezer forint, külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete esetén 50 ezer forint.Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke zártkörűen működő részvénytársaság esetén 50 ezer forint, azzal, hogy amennyiben az egyszerűsített cégbejegyzésre irányuló kérelem benyújtása után megállapítást nyer, hogy a kérelmező az egyszerűsített bejegyzés igénybevételére nem jogosult, a cégbíróság felhívást bocsát ki a bejegyzésre irányadó illeték megfizetésére.Egyéb eljárások illetéke:Egyéb cégbírósági eljárás illetéke 15 ezer forint.Az átalakulás, egyesülés, szétválás, minősített többséget biztosító befolyás létrejötte, valamint az elismert vállalatcsoportként való működés, illetve a nyilvánosan működő részvénytársaság cégadataira vonatkozó változás bejegyzése iránti kérelem illetéke 50 ezer forint.Zártkörűen működő részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá történő alakulása esetén a változás bejegyzése iránti kérelem illetéke 500 ezer forint, amely magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.A cégkivonat elkészítésén ek illetéke 5 ezer forint, a cégbizonyítvány kiállításának illetéke 3 ezer forint, a cégmásolat elkészítéséért pedig 7 ezer forint illetéket kell fizetni.A cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratok elektronikus úton történő megküldéséért, illetve papír alapú másolatáért cégiratonként 2 ezer forint illetéket kell fizetni. Illetékmentes a szociális szövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzésére irányuló eljárás. 

Cégbírósági felügyeleti illeték
A cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásért 100 ezer forint felügyeleti illetéket kell fizetni.Kérelemre indult eljárás esetén, ha a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet jogsértés hiányában elutasítja, a kérelmezőt 15 ezer forint felügyeleti illeték terheli.A cégbíróság által lefolytatott kényszertörlési eljárásért 250 ezer forint felügyeleti illetéket kell fizetni. A felügyeleti illetéket a kényszertörlési eljárás kezdő napján a cégjegyzékbe bejegyzett tagok és vezető tisztségviselő egyetemlegesen viselik.Ha a kényszertörlési eljárást a cégbíróság a cég kérelmére megszünteti, a kényszertörlési eljárásért – az előző ponttól eltérően – a céget 50 ezer forint felügyeleti illeték terheli, amelyet az eljárásmegszüntetési kérelem benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni. 

A csőd- és felszámolási eljárás illetéke jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke 80 ezer forint,jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek csődeljárásának illetéke 50 ezer forint,jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke 30 ezer forint,jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében a csődeljárás illetéke 30 ezer forint,Magyarországon indított másodlagos fizetésképtelenségi eljárás kezdeményezésének illetéke, valamint a 2015/848 EU rendelet alapján belföldi bíróság ellen indított egyéb polgári nemperes eljárás illetéke 50 ezer forint. 

A természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásainak illetékeaz eljárás kezdeményezésének illetéke 30 ezer forint, amely magában foglalja az egyezségkötési eljárás és a mentesítési eljárás illetékét is,az egyezségmódosítás, valamint az adósságtörlesztési határozat módosítása kezdeményezésének illetéke 15 ezer forint,az adós vagy a hitelező által az eljárás megszüntetése iránti kérelem illetéke 30 ezer forint,az adós örököse (örökösei) jogutódként történő bevonása iránti kérelem illetéke 15 ezer forint,a mentesítő határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelem illetéke 30 ezer forint,a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének megállapítására irányuló kérelem, valamint a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének megállapítására irányuló kérelem illetéke 30 ezer forint. 

Hogyan lehet az illetéket megfizetni?A bírósági eljárási illetéket
A bírósági eljárási illetéket – a technikai feltételek megléte esetén – elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül vagy illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, kivéve, ha jogszabály más fizetési módot is megenged, vagy ha az illeték viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt.Az elektronikus kapcsolattartásra köteles fél az eljárási illetéket elektronikus úton, a kérelem benyújtását megelőzően köteles megfizetni. A befizetés kétféleképpen történhet.Az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren (a továbbiakban: EFER) keresztül, bankkártyával. Ebben az esetben az ügyfél a fizetést követően haladéktalanul hozzájuthat a fizetés megtörténtét igazoló fizetési ígérvényhez, amelyet kérelem elektronikus benyújtása során mellékelni kell.A Magyar Államkincstár útján. Ebben az esetben az eljárási illeték megfizetése átutalással történik az illetékes törvényszék eljárási illeték számlaszámára, feltüntetve az adós nevét és cégjegyzékszámát, valamint valamennyi azonosításra szolgáló információt. Ilyenkor a kérelemhez a terhelési értesítőt kell csatolni. 

A büntetőeljárás illetéke Magánvádas eljárásban a feljelentés illetéke 10 ezer forint,a fellebbezés illetéke 10 ezer forint,a perújítási- és felülvizsgálati indítvány, valamint a jogegységi panasz illetéke 15 ezer forint.Ha a kérelmet nem nyomban a tárgyalás befejeztével szóban, vagy nem a szabadságvesztés büntetés végrehajtása alatt terjesztették elő, 2 ezer forint illetéket kell fizetni: a szabadságvesztés, a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére irányuló halasztás, illetve a közérdekű munka félbeszakítása iránti kérelem, a pénzbüntetés, az államot illető bűnügyi költség vagy rendbírság megfizetésére irányuló halasztás, illetve részletfizetés iránti kérelem esetében.A kegyelmi kérelem, valamint a bírósági mentesítés iránti kérelem illetéke 5 ezer forint.A bűnügyi költség és a rendbírság elengedése iránt az igazságügyért felelős miniszterhez előterjesztett kérelem illetéke az elengedni kért tartozás 1%-a, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 20 ezer forint.Nem kell illetéket fizetni az eljárásnak abban a szakaszában, amelyben az ügyészség a vád képviseletét átvette.

Határidők

Az eljárás megindításakor vagy a bíróság határozata alapján.

Benyújtandó dokumentumok

A befizetést igazolni kell.  A bírósági eljárási illetéket – a technikai feltételek megléte esetén – EFER-en keresztül vagy illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, kivéve, ha jogszabály más fizetési módot is megenged, vagy ha az illeték viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt.

Fizetési kötelezettség

A fent említett eljárások függvényében.

Eljáró szerv

Az eljárásban illetékes bíróság.

Egyéb információk

Ki nem kötelezhető bírósági illeték megfizetésére?

Nem köteles az illeték előzetes megfizetésére az ügygondnok, a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnok és eseti gyám, valamint az a fél, akinek érdekében az őt megillető igény érvényesítése céljából az ügyész, vagy az erre jogosult személy vagy szervezet pert indított.

Általános illetékmentességi szabályok: illetékmentes

  • a büntetőügyeken kívül az eseti gondnok és az ügygondnok részére a bíróság által készített jegyzőkönyv- vagy egyéb iratmásolat,
  • a bírósági közvetítés,
  • a bírósági adatkezelési műveletek ellenőrzésére irányuló adatvédelmi kifogás.

Illetékmentes a polgári és közigazgatási ügyekben:

  • illetékmentes az eljárás, ha a bíróság az eljárást (ideértve a fellebbezési, a felülvizsgálati és jogegységi panasz eljárást is) megindító beadványt – cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül – visszautasítja, vagy az eljárást megszünteti, illetve az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegése miatt vagy azért szünteti meg, mert az eljárást megindító beadvány visszautasításának lett volna helye, továbbá az ezen eljárásban hozott döntés elleni fellebbezés és felülvizsgálat;
  • a költségkedvezmény tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás;
  • a bontóperben a házasság vonatkozásában indított viszontkereset;
  • holtnak nyilvánítással és a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárás, ha az eltűnés vagy a halál háborús esemény vagy természeti katasztrófa folytán következett be;
  • az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az európai területi társulás, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrehozott MRP szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás;
  • a megszűnt cég törlése iránti kérelem, ideértve az egyszerűsített végelszámolásban – a végelszámoló személyének bejelentésével együtt – előterjesztett törlés iránti kérelmet;
  • a határozat kijavítása, kiigazítása, illetve kiegészítése iránti kérelem;
  • a választói névjegyzékkel kapcsolatos eljárás;
  • az áttételt elrendelő végzés elleni fellebbezés;
  • a kárpótlási ügyekben hozott közigazgatási döntés ellen indított közigazgatási per;
  • a helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása;
  • az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása;
  • az eredményes alkotmányjogi panasz alapján induló eljárás;
  • a személyes adatok védelmével, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggésben indított per;
  • a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott közigazgatási döntés ellen indított közigazgatási per,
  • az általános meghatalmazással kapcsolatos bírósági nyilvántartási eljárás;
  • a külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt az ideiglenes megelőző távoltartó határozat elleni jogorvoslatra, valamint a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárások,
  • az áldozatsegítés tárgyában hozott közigazgatási döntés ellen indított közigazgatási per,
  • a belföldi végrehajthatóság megállapítása iránti eljárás a 44/2001/EK tanácsi rendelet, a 2201/2003/EK tanácsi rendelet és a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján,
  • a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 31/C. §-a szerint tanúsítvány, igazolás és kivonat kiállítása iránti bírósági eljárás,
  • a határon átnyúló tartási ügyekben a tartási igénnyel kapcsolatos kérelem központi hatósághoz történő továbbítása iránti eljárás,
  • a közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárás;
  • a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 6. § (5) bekezdése, 12. § (7) bekezdése, 16. § (2b) bekezdése és 16. § (10) bekezdése szerinti tanúsítvány kiállítása, valamint 17/A–17/B. §-a szerinti bírósági eljárás.
  • ha azt a cég tagja vagy képviselője kéri
    • a cég cégkivonatának, cégbizonyítványának és cégmásolatának kiállítása,
    • a cég cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratainak elektronikus úton történő megküldése.

Egyéb alkalmazások

Bírósági Fizetési Portál   a Bírósági Fizetési Portál lehetővé teszi, hogy a bírósági eljárások során keletkezett fizetési kötelezettségek kifizetésre kerüljenek. A portál csak regisztrációt követően használható, az egyes fizetési tételeket a regisztrációt követően létrejövő felhasználói profilon keresztül lehet kezelni. A regisztrációt magánszemélyként és cégként is meg lehet tenni.

Vonatkozó jogszabályok

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról44/2004. (XII. 20.) PM rendelet az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól

Fogalmak

Perköltség: A perköltség a félnél – a perben vagy azt megelőzően – a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is.

EFER: „Elektronikus fizetés megvalósítása” projekt keretében valósult meg az elektronikus fizetési és elszámolási rendszer (EFER), mely a fizetési és elszámolási folyamatok egységes államigazgatási háttérrendszerét hivatott biztosítani. Az EFER rendszer előnye, hogy nem szükséges megvárni a banki tranzakció teljes megtörténtét, hanem a forrás bankszámla terhelése már elegendő az ún. „fizetési ígérvény” kiállításához, azaz amikor a pénzügyi szolgáltató kiadja a fizetés visszavonhatatlan megindítására vonatkozó ígérvényt.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s