Azt gondolhatják, hogy ez egyetlen kicsi nép volt 100 évvel ezelőtt. Vannak azonban hasonló dolgok a nyugati világban is, és a yapok még mindig használnak ilyen köveket. 

1932-ben a Bank of France azt kérte az Egyesült Államoktól, hogy váltsa át a jegybank devizakészletét aranyra. Túl nehézkes lett volna azonban az arany átszállítása Európába. Ezért inkább odament valaki arra a helyre, ahol az aranyat tárolták, és egyszerűen megcímkézték, hogy ez mostantól Franciaország tulajdona. Mindenki elfogadta, hogy az arany Franciaországé. Ahogy ez a Rai köveknél is volt. 

Azt akarom ezzel a két példákkal érzékeltetni, hogy eredendően nincs semmi értéke egy dollárnak, kőnek vagy érmének. Csak azért van értékük, mert mi így döntöttünk. És mivel így döntöttünk, van értékük. A pénz az egymás közötti cserékhez és ügyletekhez kötődik. A pénznek nincs semmi objektív alapja. Egy kollektív történetről szól, amit az értékről mondunk el egymásnak. Egy kollektív fikció. Ez nagyon erőteljes koncepció. 

Az elmúlt két évtizedben elkezdtük használni a digitális pénzt. Számlára érkezik a fizetésem, átutalással fizetem a bérleti díjat, online fizetem az adómat. Minden hónapban egy kisebb összeget levonnak a fizetésemből, amit befektetési alapokba fektetnek a nyugdíjszámlámról. Ezek mind olyan műveletek, mintha a számítógépen megváltoztatnánk az egyesek és nullák kombinációját. Nincs jelen semmilyen fizikai dolog, mint a kő vagy az érme. Digitális pénzzel másodpercek alatt fizethetünk valakinek a világ bármely pontján. 

A rendszer azáltal működik, hogy vannak nagy intézmények, amelyek minden esetben kötelezettséget vállalnak az egyeseket és nullák változtatásáért. Ha pedig nem működik, az gyakran a nagy intézmények hibája. Legalábbis nekik kell megoldaniuk a problémát. Gyakran bizony nem oldják meg. Sok a bökkenő a rendszerben. Mennyi ideig is tartott, amíg az amerikai hitelkártyacégek bevezették a csip+PIN-kódot? Hitelkártyáimnak a fele még most sem használható Európában. Ez egy bökkenő. A külföldi átutalás és a devizaátutalás tényleg drága: bökkenő. Egy indiai vállalkozó percek alatt létrehozhat egy online vállalkozást, de nehezen tud szert tenni hitelre vagy az ellenértékre: bökkenő. Ezek a bénító erők korlátozzák a digitális pénzhez való hozzáférésünket, és a képességünket, hogy szabadon üzleteljünk. Számos akadály hátráltatja a rendszer működését.

Ugyanis a digitális pénz valójában nem az enyém, csupán az adatbázisokban tett bejegyzések tartoznak a bankomhoz, a hitelkártyámat kibocsátó, vagy a befektetéseimet kezelő céghez. Nekik pedig joguk van nemet mondani. Ha kereskedői PayPal számlám van, és a PayPal tévesen gyanúsnak titulál, akkor nincs tovább. Zárolják a számlámat, és nem kapom meg az ellenértéket. 

Ezek az intézmények az innováció útjában állnak. Önök közül hányan töltenek fel fotókat a Facebookra, Google Photosra, Instagramra? Az én fotóim ott vannak mindenütt. A telefonomon, a laptopomon, a régi telefonomon, a Dropboxban. Minden ilyen honlapon és szolgáltatónál. A szolgáltatók zöme nem dolgozik össze. Nincs közöttük együttműködés. Ennélfogva, a fotókönyvtáram kész káosz. 

Ugyanez a helyzet, amikor az intézmények kezében van a pénzforgalom. Sok szolgáltató között nincs együttműködés, ez pedig korlátozza, hogy mit tehetünk a pénzzel. Egyúttal növeli az ügyleti költségeket. Mostanáig a pénz két fejlődési szakaszon ment át. Az analóg világban a pénz fizikai formáját kellett használnunk, és a pénz egy bizonyos sebességgel áramlott – emberléptékű sebességgel. A digitális világban a pénz sokkal messzebbre elér és gyorsabb is, de ki vagyunk szolgáltatva a bénító intézményeknek. A pénz csak a bankok lebonyolítási sebességével tud áramolni. 

Hamarosan a pénz új fejlődési szakaszába lépünk. A pénz jövője programozható. Ha összekapcsoljuk a szoftvert és a fizetőeszközt, a pénz több lesz, mint az érték statikus egysége, és nem kell biztonsági okokból intézményekre hagyatkoznunk. A programozható világban eltávolítjuk az embereket és az intézményeket a láncolatból. Ennek során már nem is fogjuk érzékelni, hogy fizetünk. Szoftver irányítja majd a pénzt, és az biztonságosan fog áramolni. 

A fejlődés első lépése a kriptovaluták létrehozása. A kriptovaluta digitális pénz, amelyet nem kormány vagy bank bocsát ki. Arra tervezték, hogy közvetítők nélküli világban lássa el a pénz szerepét. A legelterjedtebb kriptovaluta a bitcoin, de több száz hasonló van: ethereum, litecoin, stellar, dogecoin, és ez csak néhány a népszerűbbek közül. Ezek valódi pénzek. Az utcánkban a sushi étterem elfogadja a bitcoint. A telefonomon van egy applikáció, amellyel sashimit tudok venni. De nemcsak kisebb ügyletekre való. Márciusban egy ügylet során 100 000 bitcoint mozgattak meg. Ez 40 millió USA dollárnak megfelelő összeg. 

A kriptovaluta a matematika egyik speciális területén, a kriptográfián alapszik. A kriptográfia a biztonságos kommunikáció kutatását jelenti, és két nagyon fontos feladata van: az információ elrejtése, hogy az rejtve maradjon illetéktelenek elől, és egy adott információ forrásának hitelesítése. A kriptográfiát számos, körülöttünk lévő rendszer alkalmazza. Olyan jelentőségű, hogy az USA kormánya időnként fegyvernek minősítette. 

A II. világháborúban a rejtjelrendszerek, – pl. az Enigma – feltörése nélkül nem lehetett volna dekódolni az ellenség adásait, és megfordítani a háború menetét. Manapság bárki, aki modern webböngészőt használ, egy kifinomult rejtjelrendszert alkalmaz. Ezáltal lesz biztonságos az internetes kommunikációnk . Ezáltal adhatjuk meg nyugodtan jelszavunkat, és küldhetünk pénzügyi információkat különböző oldalakra. Amit korábban a bank nyújtott számunkra – megbízható digitális pénzátutalást –, azt ma megoldhatjuk a kriptográfia okos alkalmazásával. Ez azt jelenti, hogy nem kell többé bankokra támaszkodnunk az ügyletek biztonsága érdekében. Mi magunk gondoskodhatunk róla. 

A bitcoin ugyanarra az ötletre épül, mint amit a yapok alkalmaztak, az átutalások történetének kollektív, világméretű ismeretére. A bitcoin-rendszerben bitcoin átutalásával fizetek, és nekem is úgy fizetnek, hogy bitcoint utalnak. 

Képzeljék el, hogy van egy ilyen mágikus papírunk. Úgy működik, hogy adok önnek egy ilyen lapot, és ha ön ráír valamit, az mágikus módon megjelenik az én papíromon is. Tegyük fel, hogy mindenki megkapja ezt a papírt, arra ráírja a bitcoin-rendszerben végrehajtott átutalásait. Minden átutalás megjelenik a többiek papírján. Megnézem az enyémet, és látom a teljes bitcoin-hálózatban végrehajtott összes átutalás listáját. Pontosan ez történik a bitcoin-blokkláncban, ami a bitcoin-hálózatban végrehajtott összes ügylet listája. Leszámítva, hogy nem papíralapú. Számítógépes kóddal rögzítik, a hálózatra világszerte csatlakoztatott több ezer számítógépen. Minden egyes számítógép kollektíven megerősíti, hogy ki mennyi bitcoinnal rendelkezik. A bitcoin-blokklánc tehát a bitcoin működésének alapja. 

De hogyan hozzák létre az új bitcoinokat? Nos, a kódot úgy tervezték, hogy egy mechanizmus alapján új bitcoint hozzon létre. Ez pedig úgy működik, hogy a bitcoin megszerzéséhez egy – véletlenszerű kriptografikus – feladványt kell megoldani. Képzeljék el, hogy van 15 kockánk, és ezekkel kell újra és újra dobni. Ha minden kockával hatost dobunk, akkor nyerünk. A számítógépek nagyon hasonló dolgot tesznek. Újra és újra megpróbálják a megfelelő számot kidobni. Amikor sikerül, akkor megoldották a feladványt. 

Milyen világot hoz létre a programozható pénz? Képzeljenek el egy olyan világot, ahol az egészségügyi adataimat kiadhatom egy gyógyszercégnek. Ők széleskörű adatelemzést készíthetnek, és kriptografikus bizonyítékot adnak, igazolva, hogy az adataimat csak arra használják fel, amiben megegyeztünk. Fizethetnek is nekem a kutatási eredményekért. Ahelyett, hogy előfizetünk streaming szolgáltatásokra, és kapunk egy számlát, mi lenne, ha a tévém elemezné a nézési szokásaimat, és ajánlana jó áron zsebemhez illő tartalmat, amit szívesen néznék. Képzeljenek el egy hirdetések nélküli internetet, mert ahelyett, hogy figyelmünkkel fizetnénk valamilyen tartalmat nézve, csak fizetnénk érte. 

A programozható pénz új korszakába lépünk. Nagyon izgalmas, de kissé ijesztő is. A kriptovaluta ugyanúgy használható illegális ügyletekre, mint napjainkban a pénz bűncselekményekre. 

Ha minden ügyletünk online felületen történik, mit jelent ez a felügyelet szempontjából – ki látja, mit teszünk? 

Ki van előnyös helyzetben ebben az új világban, és ki nincs? 

Kell-e majd fizetnem olyan dolgokért, amelyekért eddig nem? 

Mindannyian algoritmusok és hasznossági függvények rabjai leszünk? 

Minden új technológia hátrányokkal is jár. Az internet használatával rengeteg módon pazaroljuk az időnket. Ugyanakkor jelentősen növelhettük a termelékenységet. A mobiltelefon bosszantó, mert úgy érzem, állandóan elérhetőnek kell lennem munkaügyben. De jó is, mert elérhető vagyok a barátaim, családom számára. Az új közösségi gazdaság fel fog számolni néhány állást, de létre fog hozni új, alkotó és rugalmas foglalkoztatási formákat. A programozható pénzzel kiiktatjuk a nagy, megbízható intézmények iránti igényt a hálózat felépítéséből. Ez értelemszerűen kiterjeszti a pénz innovációját. A programozható pénz demokratizálja a pénzt. Ennélfogva olyan változások, fejlemények történhetnek, amelyeket megjósolni sem tudunk.