Chris Anderson

A Wired magazin korábbi szerkesztőjéhez lásd Chris Anderson (író) .

Chris Anderson
Anderson 2013-ban
Született	1957 (62–63 évesek) Pakisztán
alma Mater	Oxfordi Egyetem
Foglalkozása	Újságíró, kiadó
Ismert	A TED-beszélgetések kurátora
Házastárs (ok)	Lucy Evans Jacqueline NovogratzAA( M.  2008)
Gyermekek	3 (1 elhunyt)
Chris Anderson hangjaMENÜ0:002016. szeptember 26-án rögzítették

Chris Anderson (született 1957) brit-amerikai üzletember, a TED vezetője , egy nonprofit szervezet, amely ötletalapú tárgyalásokat folytat és éves konferenciát rendez a kanadai Brit Columbia Vancouverben . Korábban ő alapította a Future Publishing-t .

Anderson brit szülőktől született Pakisztánban, 1957-ben. ^[1] Apja “szemsebész és evangélikus keresztény volt”, és mobil kórházat vezetett Pakisztán vidékén. ^[2] Két nővére van, ő a középső gyermek. ^[2]

Tanulmányait Woodstock School Himalája hegyei Mussoorie , Uttarakhand, India röviden, mielőtt a Monkton Combe School egy bentlakásos iskolába Bath , Anglia. ^[3] [4]

Az Oxfordi Egyetemen Anderson először fizikát tanult. A filozófia, a politika és a gazdaság témáira váltott, 1978-ban érettségizett

Anderson újságírói karriert kezdett, újságokban és rádióban dolgozott. Világhírszolgálatot készített a Seychelle-szigeteken . ^[1]

Miután 1984-ben visszatért az Egyesült Királyságba, Andersont elragadta az otthoni számítógép forradalma. Szerkesztője lett az Egyesült Királyság két korai számítógépes folyóiratának, a Personal Computer Games és a Zzap! 64 lapoknak . ^[6] [7] Egy évvel később megalapította a Future Publishing-t 25 000 dolláros bankkölcsönnel. Az új vállalat kezdetben a speciális számítógépes kiadványokra összpontosított, de végül más területekre is kiterjesztette, mint a kerékpározás, a zene, a videojátékok, a technológia és a tervezés. Hét éven át évente megduplázódott. ^[1]

1994-ben Anderson az Egyesült Államokba költözött. Itt fejlesztette az Imagine Media-t, a Business 2.0 magazin kiadóját és a népszerű videojáték-felhasználók IGN weboldalának megalkotóját . Anderson végül egyesítette az Imagine és a Future társaságot, és 1999- ben Londonban nyilvánosságra hozta az egyesült szervezetet Future US néven . ^[1] Tetőpontján 150 folyóiratot és weboldalt adott ki, és 2000 embert alkalmazott. ^[2]

Ezen pénzügyi siker alapján Anderson létrehozott egy nonprofit szervezetet, a Csemete Alapítványt . Új módszereket akart találni a nehéz globális problémák megoldására a média, a technológia, a vállalkozói szellem és az ötletek révén. ^[2]

2012-ben Andersont Edison Achievement Díjjal tüntették ki az egész életében az innováció iránti elkötelezettségéért.

TED 

2001-ben az alapítvány megszerezte a TED konferenciát, majd a technológiai, szórakoztató és formatervezési világítótestületek éves találkozóját, amelyet a kaliforniai Monterey-ben tartottak . Anderson otthagyta a Future-t, hogy teljes munkaidőben dolgozzon a TED-n. ^[2]

Kiterjesztette a konferenciát, hogy minden témára kiterjedjen, beleértve a természettudományt, a kultúrát, az egyetemeket és az üzleti életet, valamint a legfontosabb globális kérdéseket. Hozzátette egy ösztöndíjas programot, amelynek jelenleg mintegy 400 öregdiákja van. Megalapította a TED-díjat is, amely egymillió dollárt adományoz a kedvezményezetteknek “a világ megváltoztatásának egyetlen vágya” támogatására. ^[9] [10]

2006-ban a TED kísérletezett néhány tárgyalásának az interneten való közzétételével. Vírusos sikerük arra ösztönözte Andersont, hogy globális média-kezdeményezésként fejlessze a szervezetet, amely “terjeszteni érdemes ötleteket” szentel. 2015 júniusában a szervezet online közzétette 2.000. beszélgetését. A tárgyalások szabadon megtekinthetők. 

Egy kapcsolódó projekt révén több mint 100 nyelvre fordították le önkéntesek ezreinek segítségével a világ minden tájáról. ^{[12] [13] A} nézőszám évente megközelítőleg egymilliárd nézettségre nőtt. ^[1]

A “radikális nyitottság” stratégiáját folytatva Anderson 2009-ben bevezette a TEDx kezdeményezést. A TED szervezete ingyenes licenceket biztosít azoknak a helyi szervezőknek, akik saját TED-szerű rendezvényeiket akarják megszervezni. A követelmények szerint az előadóknak ingyen kell megjelenniük, és az eseményeknek nonprofitnak kell lenniük, a TED-nek a Commons Media-n keresztül kell megbeszéléseket kiadniuk. ^[14] [12] Több mint 10 000 ilyen eseményt tartottak, amelyek 100 000 TEDx-tárgyalás archívumát generálták. ^[15] [16]

Három évvel később elindult a TED-Ed program. Ingyenes oktatási videókat és eszközöket kínál a hallgatók és a tanárok számára. ^[17]

2016 májusában Anderson kiadott egy könyvet TED Talks: The Official TED Guide to Public Speaking címmel, amely tippeket és tanácsokat kínál a nyilvános beszédhez. A könyv a New York Times bestsellerévé vált . ^[18]

2018 áprilisában bemutatta a TED-díj jelentős frissítését, a „The Audacious Project” címet. Jelentős finanszírozásra törekszik a merész emberbaráti projektek számára.

Ez alatt a 18 perc alatt 1200 ember, akiknek zöme soha nem találkozott a többiekkel, észreveszi, hogy agya elkezd Haley agyára, és a többiek agyára hangolódni. Szó szerint elkezdenek ugyanolyan agyhullám-mintákat produkálni. És nemcsak hogy ugyanazokat az érzéseket élik át, de valami sokkal meglepőbb dolog veszi kezdetét. 01:42

Vessünk egy pillantást Haley agyára! Milliárdnyi agysejt, hihetetlen kesze-kuszaságban. De nézzék csak, itt — pár millió közülük szépen összekapcsolódva, éppen egy gondolatot formál. És hihetetlen módon, ugyanez a minta valós időben megformálódik az összes hallgató agyában is. Igen, így van: alig pár perc alatt ez a milliónyi neuronból álló alakzat teleportálódik 1200 másik agyba, pusztán egy hang hallgatása és egy arc figyelése révén. 02:16

Na várjunk csak! Mi is egy gondolat valójában? Nos, képzelhetjük úgy, mint egy információminta, amely segít a világ megértésében és a benne való eligazodásban. Mindenféle alakú és méretű gondolatok vannak, a bonyolult, elemző típusútól az egyszerű, szép gondolatokig. 02:32

Ez csak néhány példa a TED színpadáról. Sir Ken Robinson — gyermekeink jövőjének kulcsa a kreativitás. 02:39

(Videó) Sir Ken Robinson: Meggyőződésem, hogy a kreativitás manapság olyan fontos az oktatásban, mint az írás-olvasás, és ennek megfelelően kéne is kezelnünk. 02:47

Chris Anderson: Elora Hardy — a bambuszépítmények gyönyörűek. 02:50

(Videó) Elora Hardy: Ez itt nő körülöttünk, erős, elegáns, és ellenáll a földrengésnek. 02:57

CA: Chimamanda Adichie — az ember több, mint önálló egyén. 03:01

(Videó) Chimamanda Adichie: Az egyszerű történet sztereotípiát teremt, amivel nem az a baj, hogy nem igaz, hanem hogy hiányos. 03:11

CA: Az agyunkban hemzsegnek a gondolatok, és nem csak úgy összevissza. Egymással szépen összekapcsolódva. Együttesen egy elképesztően összetett rendszert alkotnak: a személyes világnézetünket. Ez az agyunk operációs rendszere. Ez segít eligazodnunk a világban. Milliónyi egyedi gondolatból épül fel. 03:30

Ha mondjuk világnézetünk egy kis darabja az, hogy a macskák imádni valók, akkor ez a látvány ezt váltja ki belőlünk. De ha a másik ilyen kis darab az, hogy a leopárdok veszélyesek, akkor ennek láttán kicsit máshogy viselkedünk. Elég nyilvánvaló tehát, miért oly lényegesek a világnézetünket felépítő gondolatok. A lehető legmegbízhatóbbnak kell lenniük — irányt kell mutatniuk a rémisztő de csodálatos külvilágban. 04:01

Az egyes emberek világnézete drámaian különbözhet egymástól. Például, hogyan reagál az önök világnézete erre a látványra? 04:11

(Videó) Dalia Mogahed: Mit gondolnak, amikor rám néznek? “Egy hűséges asszony”, “egy szakember”, vagy “egy lánytestvér”? Vagy: “elnyomott”, “agymosott”, “terrorista”? 04:25

CA: Bármi is a válaszuk, milliónyian vannak a világon, akik teljesen más választ adnak. Ezért fontosak hát a gondolatok. Megfelelően kommunikálva, képesek örökre megváltoztatni mások világnézetét, és befolyásolni tetteiket, ma és a jövőben egyaránt. A gondolatok az emberi kultúrát formáló leghatalmasabb erők. 04:47

Ha elfogadjuk, hogy az előadó legfontosabb dolga felépíteni egy gondolatot hallgatói agyában, akkor itt van négy szempont, hogyan érdemes ezt tenni. 04:56

Egy: Az előadás egyetlen fő gondolatra szorítkozzon. A gondolatok összetett dolgok; vágjuk vissza mondandónkat annyira, hogy a számunkra legfontosabb egyetlen gondolatra tudjunk koncentrálni, lehetőséget adva magunknak ennek pontos elmagyarázására. Helyezzük el ezt a környezetben, hozzunk példákat, töltsük meg élettel. Fogjunk hát egy gondolatot, és ezt vigyük végig a teljes előadáson, hogy minden, amit mondunk, valahogy ehhez kapcsolódjon. 05:24

Kettő: Tegyük befogadóvá a hallgatóságot! Mielőtt elkezdenénk a hallgatók agyában új dolgokat felépíteni, meg kell szereznünk a hozzájárulásukat. És mi ennek a legjobb eszköze? A kíváncsiság. Piszkáljuk föl a közönség kíváncsiságát! Dobjunk be izgalmas, provokatív kérdéseket, hogy megtudjuk, mi az, ami értelmetlen, ami magyarázatra szorul. Ha nincs meg a kapcsolat valakinek a világnézetével, akkor a kapcsolatot ki kell építeni. Ha felébresztettük bennük a vágyat ez iránt, akkor sokkal könnyebb a saját gondolatunkat felépíteni. 06:01

Három: Lépésről-lépésre építkezzünk! Használjuk a közönség által már ismert elemeket. Használjuk a nyelv erejét a hallgatóság fejében már létező elemek összefűzésére! De ne a saját nyelvünket, hanem az övéket! Kezdjük a pillanatnyi helyzettel. Sokszor megfeledkezünk róla, hogy a számunkra mindennapos fogalmak teljesen ismeretlenek a közönség előtt. A hasonlatok jó hasznunkra lehetnek a darabok összeillesztésében, mert felvázolják a minta kívánt alakját, a hallgató által már birtokolt másik gondolatra építve. 06:37

Például, amikor Jennifer Kahn el akarta magyarázni a CRISPR nevű új biotechnológiai eljárást, azt mondta: “Olyan ez, mintha lenne egy szövegszerkesztőnk a DNS szerkesztésére. A CRISPR-rel genetikai “szövegeket” vághatunk ki és illeszthetünk be.” Egy ilyen szemléletes magyarázat “aha”-élményt vált ki, egy részlet a helyére kerül, amikor valami hirtelen “beugrik”. Fontos azonban, hogy az előadásunkat közeli barátainkon kipróbáljuk, és megtaláljuk a számukra nem egyértelmű részeket. 07:06

Végül a negyedik, utolsó tanács: A gondolat legyen megosztásra érdemes! Tegyük fel magunknak a kérdést: “Mi ennek a gondolatnak a haszna?” És őszintén válaszoljunk. Ha a gondolat csak magunk, vagy egy szűk csoport hasznát szolgálja, akkor, sajnos ezt kell mondanom, nem érdemes terjeszteni. A közönség rögtön átlát rajtunk. De ha úgy látjuk, hogy a gondolatban benne van a lehetőség, hogy másoknak örömet okozzon, hogy mások kilátásait jobbra fordítsa, hogy valakit másfajta viselkedésre ösztönözzön, akkor megvan a legfontosabb hozzávaló egy remek előadáshoz, amely igazi ajándék lehet számukra és mindannyiunk számára.