A negatív SEO

Ha bizonyos módszerek alkalmazásáért büntet a Google, akkor sokakban felmerül a gondolat (akár ötletként, akár aggodalomként), hogy bárkivel ki lehet szúrni, amennyiben ezeket a módszereket a honlaptulajdonos tudta nélkül egy rosszakaró – mondjuk az etikátlan versenytárs – az ő weblapjára vonatkozóan alkalmazza. Például úgy, hogy rossz minőségű vagy fizetett hivatkozásnak tűnő linkeket irányít arra a weblapra, amit bajba szeretne sodorni.

Ezzel kapcsolatban a Google sokáig nyugtatgatta a kedélyeket: csak az hullhat vissza a fejedre, amit bizonyíthatóan te csináltál (vagyis elsősorban a saját oldaladon alkalmazott trükközések). Amit más csinál, az neked garantáltan nem árthat.

Az utóbbi évek során teljesen összekuszálódott helyzet odáig romlott, hogy ma már a Google is elismeri: benne van a pakliban, hogy egy weblapnak egy kívülálló árthat; azt olyan rossz színben tüntesse fel, ami potenciálisan büntetést vált ki.

Olyan szintű szubjektivitás, kétértelműség, elfogultság épült bele a rendszerbe; olyannyira eltűntek a világos határvonalak, hogy a tévedés, a hibás feltételezések, a túlságosan érzékeny szűrők, az emberi tényező jelentette kiszámíthatatlanság, és ezek eredményeképpen az igazságtalanul kapott büntetés komoly kockázati tényezővé lépett elő gyakorlatilag minden honlaptulajdonos számára.

Hogyan büntet a Google?

A trükközőnek vagy csalónak vélt honlapokkal szemben a Google mindig is fenntartotta a büntetés jogát. A razziázás fokozódásával ezeknek a büntetéseknek egészen szép skálája alakult ki:

• teljes kizárás az adatbázisból
• egyes oldalak kizárása
• 30 hellyel hátrasorolás (SEO-körökben általános nevén: mínusz 30-as büntetés)
• a találati lista végére sorolás (“mínusz 950-es büntetés”)
• ritkább esetben 5 hellyel hátrasorolás, az elsőről a hatodik helyre (“6. hely büntetés”)

Ezek nem fix értékek, tehát a 30 helyes hátrasorolás gyakran 35-40-50, és a találati lista vége is lehet mondjuk 350-nél; a lényeg, hogy az első találati oldalról (akár első helyről) a gyenge középmezőnybe vagy a teljesen reménytelen utolsó helyekre kerülnek vissza a honlap bizonyos oldalai, illetve akár az összes.

Amennyiben a büntetés a teljes honlapra vonatkozik, akkor megfigyelhető, hogy kivétel nélkül minden keresésre hátrasorolják – vagyis még az adott honlap nevére, domainnevére rákeresve is.

Utóbbi – amikor a létező legrelevánsabb keresésre, a saját nevére sem található meg az oldal – kirívóan igazságtalan és tisztességtelen büntetés. Hiszen ha egy honlap a saját nevére sem jön fel a találatok között, azzal már a találati lista relevanciája csorbul, így ez a fajta fenyítés ténylegesen semmi más célt nem szolgál, mint a Google-nál működő spamellenes csapat bosszúszomjának kielégítését – akár a felhasználók érdekeinek rovására.

A Google konkrétan sem a büntetéstípusok meglétét, sem a ténylegesen kiszabott büntetések túlnyomó többségét nem ismeri el hivatalosan. Ami nagyobb baj: ezekről az érintett honlaptulajdonos felé sem kommunikál, noha létezik egy kifejezetten a webmesterekkel való autentikált kommunikációra létrehozott felület (Webmester Eszközök – Webmaster Tools), ahol az adott honlap tulajdonjogának igazolása után legalább a büntetés tényének jelzése megtörténhetne.

A Google cselekedeteiben, döntéseiben számos esetben tetten érhető kettős mérce természetesen a büntetések terén is működik. Nagyobb kaliberű oldalak, ismert cégek, márkák honlapjai olyan – erősen véleményes – megoldásokat is megúszhatnak, melyekért kisebb weblapok büntetésbe kerülnek. Mert ugye ezek a nagyobb honlapok a “user experience” vagyis a “felhasználói élmény” szempontjából megkerülhetetlenek, így lényegében sérthetetlenek.

És ha néha-néha demonstratív céllal egy jelentősebb oldalt meg is büntetnek – ld. a BMW-honlap sokat emlegetett esete -, akkor sem az történik, ami kisebb oldalaknál (néma csönd a Google felől, a webmester részéről pedig reménytelen, válasz nélkül hagyott hivatalos kérelmek sora), hanem gyors reagálás, közvetlen kommunikáció, majd néhány héten belül visszaállított eredeti helyezések.

Magyarán minél nagyobb és fontosabb vagy, annál kockázatmentesebben spammelheted a Google-t.

Kisebb site-okra vonatkozóan azonban a Google alapállása a “guilty until proven innocent“, vagyis döntéseiket a bűnösség vélelme alapján hozzák.