Én mindig nézem a TED -et és már megint egy kincsre leltem, amit most megosztanék veletek mert minden szava aranyat ér.
Az előadó: Ethan Hawke (eredeti neve: Ethan Green Hawke) (Austin, Texas, 1970. november 6. –) amerikai színész, író.
Ma igyekszem mondani egyet s mást a kreativitásról. Tudjátok, sokan küszködnek azzal, hogy vajon szabadon engedhetik-e a kreativitásukat.
Ami teljesen érthető. Néha ugye kétkedünk, ha a saját tehetségünkről van szó. Eszembe jut egy eset, még huszonegy-két éves koromból, ami sokat jelentett a számomra.
Nagyon bírtam Allen Ginsberget, és az ő verseit olvastam. Rengeteg interjút adott, az egyiket William F. Buckley tv-műsorában, aminek a címe “Tűzvonal” volt, és Ginsberg az adásban elénekelt egy Hare Krisna-dalt, amit harmóniumon kísért. Azután visszatért New Yorkba az értelmiségi barátaihoz, akik azt mondták neki: “Azt felfogtad, hogy mindenki hülyének néz, és az egész ország rajtad röhög?” Mire ő: “Ez a dolgom, költő vagyok, és eljátszom a hülyét. A legtöbb ember egész nap dolgozik, aztán hazamennek, és a párjukkal civakodnak, aztán kajálnak, és bekapcsolják a világító dobozt, amiben épp rájuk akarnak sózni valamit, mire én felrúgtam az egészet. Bementem és Krisnáról dalolásztam, és most az ágyukban ücsörögve azt találgatják, hogy ki ez a hülye költő. És nem tudnak elaludni, ugye?” És költőként valóban ez a dolga.
És ezt igazán felszabadítónak tartom, mert szerintem a többségünk tényleg igyekszik a világot gazdagítani valami kiváló teljesítménnyel, valamivel, amit a világ is jónak és fontosnak tart. És valójában itt a gond, mert nem rajtunk áll, hogy a tetteink tényleg érnek-e valamit, mert ha a történelemnek van tanulsága, akkor az az, hogy a világ egy igazán pocsék zsűri. Nem igaz?
Tedd fel a kérdést magadnak: Vajon számít az emberi kreativitás? Hát, lássuk csak. A legtöbb ember nem sokat foglalkozik költészettel, nem igaz? Élik az életüket, és nem igazán hatják meg őket Allen Ginsberg versei vagy bárki más versei, egészen addig, amíg meg nem hal az apjuk, el nem mennek egy temetésre, el nem veszítik a gyermeküket. Valaki összetöri a szíved, mert már nem szeret, és egyszeriben, bármit megtennél azért, hogy adj valami értelmet az életnek, “Átélte már más is ezt a kínt? Hogy mászott ki ebből a veremből?”
Vagy pont fordítva – szárnyalsz. Találkozol Vele, és a szíved majd’ kiugrik. Annyira szereted, hogy nem is látsz tisztán. Forog veled a világ. “Érezte már más is ugyanezt? Mi történik velem?”
És ekkor a művészet már nem luxus, hanem létszükséglet.
Kell nekünk.
Oké. Akkor mi is a helyzet? Az emberi kreativitásban a természet maga nyilvánul meg bennünk. Vegyük például a… a sarki fényt, rendben? Gyerekként játszottam a “Fehér Agyar” c. filmben, Alaszkában forgattunk, és mikor éjszaka kimentünk, az ég bíborban, rózsaszínben és fehérben tündökölt, gyönyörűbb dolgot soha a világon nem láttam. Valóban úgy tűnt, hogy az ég játszadozik. Gyönyörű. A napnyugta a Grand Canyonnál. Gyönyörű. Tudjuk, hogy gyönyörű. De szerelembe esni? A szerelmed is magával ragadó. Négy gyerekem van. Nézni, ahogyan játszanak? Nézni, ahogyan lepkének hiszik magukat, és fel-alá szaladgálnak a házban játszadozva, olyan szép.
És azt hiszem, mi azért vagyunk pont ezen a csillagon a világmindenségben, hogy egymásnak segítsünk, nem igaz? Először is túl kell élnünk, aztán gyarapodnunk. Hogy gyarapodjunk és kifejezzük magunkat, ahhoz, hát, itt a trükk: meg kell ismernünk önmagunkat. Mit szeretsz? És ha közelébe kerülsz annak, amit szeretsz, lelepleződsz önmagad előtt, és innen nincs megállás.
Nekem ez ment, mint a karikacsapás. Első profi alakításomra 12 éves koromban került sor. A “Szent Johanna” c. darabban, amit George Bernard Shaw írt, a McCarter színházban, és – bumm! – szerelembe estem. Kinyílt a világ előttem. És ez a szakma – lassan 50 éves leszek -, ez a szakma mindig energiával tölt el, egyre több és több energiával, főképp, furcsamód, a szereplőkön keresztül, akiket alakítok.
Játszottam zsarut és játszottam bűnözőt, játszottam papot és játszottam bűnöst, és ennek az a varázsa egy életen át, több mint 30 év munkán túl, elkezded észrevenni, hogy az élményeim, és én magam, Ethan, messze nem vagyok olyan egyedi, ahogyan azt hittem. Annyi sok közös van bennem és ezekben az emberekben. Tehát sok a közös bennük és bennem. Észreveszed, hogy mennyi minden köt minket össze.
A dédnagyanyám, Della Hall Walker Green, a halálos ágyán, a kórházban megírta a kis életrajzát, ami úgy 36 oldal hosszúra sikerült, és kb. 5 oldalon át csak arról az alkalomról írt, amikor kosztümöket varrt egy darabhoz. Az első férjéről talán ha egy bekezdés szól. A gyapottermesztést, amit 50 évig művelt, épphogy megemlíti. Öt oldal a kosztümvarrásról. És ez nyilvánvaló – anyám nekem adta az egyik takarót, amit ő készített, és mindezt érezni lehet. Ő így fejezte ki magát, és ennek valóságos ereje van.
Emlékszem, a mostohatestvéremmel elmentünk megnézni a “Top Gun”-t, nem is tudom melyik évben. És emlékszem, hogy amint jöttünk ki a plázából, perzselő hőség volt, ránéztem, és mindketten úgy éreztük, mintha Isten szólt volna hozzánk a filmmel. Érted? Csak épp… teljesen másként. Én színész akartam lenni. Érzéseket kelteni másokban. Ebben akarok részt venni. Ő viszont a hadseregbe kívánkozott. Mindig ügynököset vagy katonásdit játszottunk, lovagosat játszottunk, amiben én a kardommal pózoltam, ő pedig számszeríjat készített, amivel nyilat lőtt a fába. Belépett a seregbe. És nemrég szerelt le ezredesként a zöldsapkásoktól. Többször is kitüntették, mint Irakot és Afganisztánt megjárt veteránt. Most elesett katonák gyerekeit tanítja egy vitorlástáborban. Az életét a szenvedélyének szentelte. A emberek vezetése volt az ő kreativitása, másokat vezetni, bátornak lenni, másokat segíteni. Ez volt az, amire hivatottnak érezte magát, és ez töltötte fel.
Tudjuk jól – az időnk véges, és ahogyan eltöltjük – valóban azzal töltjük el, ami igazán számít nekünk? A legtöbbünk nem. Tudom, ez nehéz. A szokások rabsága tényleg erős, és pont ez teszi a gyerekeket olyan bájosan kreatívvá, az, hogy nincsenek szokásaik, és nem érdekli őket, hogy vajon hasznosak vagy sem. Nem azért építenek homokvárat, mert “Szerintem én olyan remek homokvárépítő leszek”. Bátran vetik bele magukat bármibe, ami eléjük kerül – legyen az tánc vagy festés, építeni valami, bármi lehetőségük adódik, megpróbálják kifejezni magukat általa, az egyéniségüket. És ez magával ragadó.
Pont ez aggaszt engem néha akkor, amikor a kreativitásról beszélek, mert úgy tűnhet, hogy ez olyan kellemes, tudod, melegséggel tölt el, vagy épp élvezetes. Pedig nem az. Élet-halál kérdése. Így gyógyítjuk egymást. A dalainkat énekelve, a történeteinket mesélve, azt kérve, hogy mondd: “Hé, figyelj rám, és én is meghallgatlak.” Beszélgetni kezdünk, és amikor mindez megtörténik, a gyógyítás is elkezdődik, és előbújunk az odunkból, és meglátjuk egymásban a másik embert. Elkezdjük mindezt kifejezni. És amikor így cselekszünk, akkor tényleg jó dolgok történnek.
Tehát ha szeretnél jót tenni magad körül, ha a családod akarod segíteni, a barátaid segíteni, akkor fejezd ki önmagad. És hogy kifejezd önmagad, tudnod kell, hogy te ki vagy. Ez azonban pofonegyszerű. Csak kövesd a szíved. Ez egy járatlan út. Nincs ösvény, amíg ki nem taposod, néha be kell vállalnod, hogy hülyét csinálsz magadból. Szóval ne azt a könyvet olvasd, amit el kell olvasnod, azt a könyvet olvasd, amelyik érdekel. Ne azt a zenét hallgasd, amit régen szerettél. Szakíts időt arra, hogy valami újat is hallgass. Szakíts időt olyanokra, akikkel általában nem szoktál beszélgetni. Garantálom, ha így teszel, hülyének fogod magad érezni. De hát pont ez a lényeg.
Csinálj bolondot magadból.
Nézd meg a videót ami nem több mint 9 perc!
Szinte Romulus Loránd – Digital marketing strategist és SEO szakértő. Szakterületei a keresőoptimalizálás, Marketing stratégiák kidolgozása, PPC kampány tervezés és a E-mail Marketing. Ügyfelei között van több Nemzetközi márka és sok-sok magyar is, nagy hazai webshopok specialistája. Rendezvényszervezői múltja miatt sok Prémium rendezvényben is részt vesz. Teljes Online és Offline marketing kampányok specialistája.
A TED-et mint konferenciát eredetileg évente egyszer rendezték meg, és arra az egy alkalomra összesereglettek az információtechnológia (Technology), a szórakoztatás (Entertainment) és a formatervezés (Design) szakterületének legnagyobb alakjai. De az utóbbi években kibővültek a témakörök – ma már teret kap a TED-en minden, ami közérdeklődésre tarthat számot.
A TED előadói arra törekszenek, hogy gondolataik a laikusok szá- mára is érthetőek legyenek, ezért rövid, ám alaposan kidolgozott előadásokat tartanak. És a mi legnagyobb örömünkre, ez az elő- adás-formátum igazi netes sikernek bizonyult, olyannyira, hogy 2015 óta a TED-előadások nézettsége éves szinten meghaladja az egymilliárdot.
A retorika szó alapjelentése egyszerűen ennyi: „a hatásos beszéd művészete”. Alapvetően ennek a könyvnek is az a célja, hogy újraértelmezze, újradefiniálja a retorikát a modern kor számára; és hogy jól használható kiindulópontot adjon egy újfajta prezentációs képesség megteremtéséhez.
Nekem Ő az egyik példaképem 🙂 az összes könyvét megvettem és nagyon várom ezt is, hogy mielőbb kiolvassam 🙂
Chris Anderson a TED elnöke és vezető kurátora. Oxfordban szerzett diplomát, majd újságírónak tanult. Vállalkozóként több mint száz sikeres magazint és weboldalt indított útjára, mielőtt minden figyelmével a TED felé fordult, amelyet nonprofit szervezetével közösen 2001-ben vásárolt meg. A TED szlogenje – „megosztásra érdemes gondolatok” – mára nemzetközi jelszóvá vált. New Yorkban él.
2.
A megvalósítás
Hogy az ötlet valóra váljon
Scott Belsky a kreatív szakma egyik jelentős platformjának, a Behance-nek az alapítója, éveken keresztül különböző módszerekkel azt vizsgálta, mi lehet a titka a produktívan kreatív egyéneknek és csapatoknak, hogyan tudják megvalósítani hihetetlen ötleteiket a leginnovatívabb vállalatok, mint az IBM, az Apple vagy a Disney. Bármilyen meglepő, a sikertörténetek egyértelműen azt igazolták, hogy csupán 1% az ötlet és 99% a megvalósítás.
Vagyis legyen szó akár egy hétköznapi problémáról, vagy egy világraszóló merész ötletről, sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a megvalósításra. A szerző rendkívül sok konkrét gyakorlati példán keresztül, élvezetes stílusban összegzi, mit kell tennünk, hogy ötleteink valóra is váljanak, hogyan szervezzük ehhez a munkánkat, hogyan használjuk fel a közösségben rejlő erőt, és hogyan alakítsuk ki vezetői szokásainkat és magatartásunkat.
3.
Tedd magad eladhatóvá az interneten is! – Átdolgozott, bővített kiadás
„Énmárkánk egyenlő azzal, amit mások mondanak rólunk, amikor kilépünk a szobából.”
Jeff Bezos, az Amazon alapítója
• Hogyan építhetjük fel személyes márkánkat?
• Hogyan tehetjük kedvezőbbé mások rólunk szóló véleményét?
• Hogyan építhetünk kiváló kapcsolatokat?
• Hogyan növelhetjük ismertségünket az internet segítségével?
Inspiráló és gyakorlatias könyvükben a szerzők sokéves tanácsadói tapasztalatuk alapján mutatják be, miként menedzseljük legfontosabb termékünket: önmagunkat. Izgalmas gyakorlataik és esettanulmányaik lépésről lépésre vezetnek végig bennünket a mélyebb önismeret felé vezető úton. Ez a kötet alapmű mindazoknak, akik nagy hatást szeretnének gyakorolni másokra, jobb kapcsolatokra törekednek,éppen újragondolják karrierjüket, vagy még a jelenleginél is nagyobb sikert szeretnének elérni.
Annie Murphy Paul: Mit tanulunk meg születésünk előtt?
Egy kérdés: mikor kezdődik a tanulás? A válasz: még a születésünk előtt. Annie Murphy Paul, tudományos író arról az új kutatásról beszél nekünk, amiből kiderül, hogy milyen sokat tanulunk az anyaméhben — anyanyelvünk dallamától kezdve a később kialakuló kedvenc ételeinkig.
