Címke: online marketing

A Bankok is elkezdik a Facebookolást de nem lesz könnyű

Megjegyzés hozzáfűzése

Kiemelkedő szerepet szánnak a közösségi médiának az ügyfélkapcsolatokban a német pénzintézetek – derült ki a stuttgarti központú IFUA Horváth & Partners felméréséből.

A szervezeten belüli kommunikációból sem maradhat ki a közösségi média: a munkatársak közötti információcserére, tudásmenedzsmentre például intranetes wikit alakítanának ki.

A vállalatirányítási tanácsadással foglalkozó IFUA Horváth & Partners 50 bankot, biztosítót és más pénzügyi szolgáltatót kérdezett meg az értékesítés gyakorlatáról Németországban, Ausztriában és Svájcban. A válaszok feltűnően nagy különbséget mutattak a közösségi média jelenlegi használata és aközött, hogy milyen nagy jelentőséget kívánnak adni a jövőben a Facebooknak, a Twitternek és társaiknak.

Használni szeretnék ezeket az eszközöket piackutatásra, piac- és márkaépítésre, az ügyfélszolgálat optimalizálására. A szervezeten belüli kommunikációból sem maradhat ki a közösségi média: a munkatársak közötti információcserére, tudásmenedzsmentre például intranetes wikit alakítanának ki.

Eddig nem különösebben törődtek azzal, hogy összhangba hozzák az értékesítési stratégiával a közösségi média használatát, illetve az ezzel kapcsolatos terveiket, most viszont már szeretnének ezen változtatni.

Az IFUA felmérése kimutatta azt is, hogy a német nyelvterületen működő bankok és biztosítók kiemelt figyelmet fordítanak a szolgáltatás minőségének javítására, valamint a folyamatok standardizálására és automatizálására. E két utóbbi tényező egyébként ahhoz is szükséges, hogy a jelenleginél intenzívebben tudják használni a közösségi médiát.

Kellemes Karácsonyt Kívánok Minden Blog olvasómnak!

Megjegyzés hozzáfűzése

Internet 50 fölöttiek

Megjegyzés hozzáfűzése

Az ötvenen túli netezők csaknem ugyanannyit chatelnek, mint a fiatalok, online telefonálásában pedig még náluk is aktívabbak. Csaknem kétharmaduk rendszeres látogatója a közösségi oldalaknak, ebben még amerikai társaikon is túltesznek – derül ki a UPC megbízásából az Ithaka kutatóközpont által készített felmérésből.

Magyarországon az ötven év felettiek közel egyötöde internetezik rendszeresen. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számít. Bizonyos online kapcsolattartási formákban a netet használó hazai szeniorok viszont a nemzetközi átlagnál, sőt még amerikai társaiknál is aktívabbnak bizonyulnak. Miközben például az internetező amerikai 57-65 évesek csupán 43 százaléka látogat közösségi oldalakat, addig a magyar időskorúak csaknem kétharmada él online közösségi életet.

Már körükben is népszerűbb a Facebook mint az Iwiw, sokan azonban mindkét oldalon regisztrálták magukat. A megkérdezettek 10 százaléka „always on” életmódot folytat, azaz szinte állandóan online üzemmódban van. A regisztrációval rendelkezők 64 százaléka naponta ellátogat kedvenc oldalára, fele pedig több mint száz ismerőssel áll kapcsolatban. Bár otthonosan mozognak ebben a közegben, keveset foglalkoznak az adatbiztonság kérdésével. Míg a fiatalok 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy közösségi médiás profilja nyitott, azaz mindenki számára látható, az idősebbek 69 százaléka nem használ semmilyen szűrőbeállítást, így például gyakran telefonszámuk, más elérhetőségük is publikus. 45 százalékuk soha nem is foglalkozott a biztonsági beállítások módosításával.

A felmérés szerint az internetező szeniorok a rokonokkal, ismerősökkel való kapcsolattartás területén használják ki legjobban az információs technológiák nyújtotta lehetőségeket. Sokszor éppen tőlük tanulják meg az internet és a számítógép használatát. A tanár szerepét leggyakrabban a közvetlen családtagok, közülük is a fiatalabb rokonok töltik be: az 50 év felettiek 46%-a tőlük tanult meg internetezni.

Vagyis sok esetben ma már megfordul a hagyományos szocializáció és a gyerekek tanítják a szülőket, nagyszülőket a világ megértéséhez szükséges ismeretekre. A szeniorok 17 százaléka szervezett képzésen vagy tanfolyamon sajátította el az online készségeket, harmada pedig autodidakta módon tanult bele a netezésbe.

Az internetnek a kapcsolattartásban betöltött kiemelt szerepét jelzi az idősek körében az online kommunikációs lehetőségek aktív használata is.

Az ötven év feletti válaszadók csaknem negyede használ rendszeresen internetes telefonszolgáltatást, ez 4 százalékkal nagyobb arány, mint a fiatalabbak esetében. Több mint egynegyedük (28 százalék) pedig azonnali üzenetküldő segítségével chatel. Körükben ugyanakkor az online csatornák és a mobiltelefon mellett továbbra is nélkülözhetetlen eszköz a hagyományos, vonalas telefon – a válaszadók több mint fele használja rendszeresen.

A felmérésből kiderül, hogy a szeniorok nemcsak a netet, de a számítástechnikai és újmédiás eszközöket is egyre magabiztosabban használják.

Az 50+ korosztály körében ugyan továbbra is az asztali számítógép a népszerűbb – 82 százalékuk rendelkezik PC-vel –, több mint egyharmaduk azonban notebookot, laptopot (is) használ.

Hetven százalékuknak van dvd-lejátszója – e tekintetben csak két százalékkal maradnak el az ötven év alattiaktól – és majdnem egynegyedüknek DVD-felvevője, amivel jócskán meg is előzik a fiatalabb korosztályt. Mindehhez tegyük hozzá azt is, hogy a műsorok rögzítéséhez a megkérdezettek csaknem fele még mindig hagyományos videómagnót használ.
Amíg azonban a fiatalabbaknak csupán 4 százaléka ugorja át a reklámokat a visszanézésénél, az idősebbek 15 százaléka áttekeri őket.

2012 a Videóhirdetések éve lesz

Megjegyzés hozzáfűzése

Az interneten hirdető cégek döntéshozóinak csaknem kétharmada (63%) nyilatkozta az IAB Hungary és a Playertise közös felmérése során, hogy jövőre növelni fogja az online videóreklámokra fordított költéseit. Van is hova fejlődnie a szegmensnek, hiszen a cégek csaknem háromnegyede (73%) online reklámbüdzséjének kevesebb mint 5 százalékát fordította digitális videóhirdetésekre.

Gyerekcipőben a hazai piac

Az Egyesült Államokban idén 2,2 milliárd dollár jut internetes videókra, ami 2015 végére 7,1 milliárd dollárra, vagyis több mint háromszorosára ugrik. “Az USA-ban már nagyon dübörög, Magyarországon még nagyon nem dübörög a szegmens” – mondta el Vocskó György, a Playertise termékmenedzsere egy keddi sajtótájékoztatón.

Az Internet Hungary 2011 rendezvényen jelen lévő hirdetői és ügynökségi döntéshozókat megszondázó kutatás arra is rávilágított, hogy a vállalatok háromnegyedénél 25 százalék fölötti volt az online reklámköltés részesedése a teljes büdzséből, és egyelőre ebből különítenek el a videókra is. A megkérdezettek 62 százaléka az internetes költségvetés 1-9, csaknem egynegyede (23%) 10-24 százalékára teszi a videókra jutó pénzt jövőre. “Ha ennek a fele megvalósulna, már az is nagyon jó lenne” – tette hozzá a szakember.

A tévébe is beleharapnak a webvideók

Nemzetközi színtéren azonban egyre inkább a televízióra szánt költésből csoportosítanak át online szpotokra, a menedzser szerint “nem is kérdés”, hogy inkább előbb mint utóbb nálunk is ez lesz a trend. Ehhez kapcsolódó mutatószám, hogy a megkérdezettek több mint kétharmada (68%) szerint a tévénél jobb ügyfél-interakcióra ad lehetőséget az online videó, illetve hogy 53 százalék inkább webes kisfilmekre, mint tévészpotokra költene.

A televízióval való konkurálás ellenére az is kiolvasható a számokból, hogy a válaszolók szerint nem érdemes tévéként használni az internetet, 51 százalék válaszolt ugyanis nemmel arra a kérdésre, hogy többet hirdetne-e netes videókkal, ha meglévő tévészpotját változtatás nélkül tudná átültetni az online felületre.

EU netezési szokások – Romámia lemaradt

Megjegyzés hozzáfűzése

A 17 és 74 év közötti európaiak 24 százaléka még életében nem járt az interneten, derül ki az Eurostat friss felméréséből eurostat kutatása

A legrosszabbul Románia áll, ahol a vizsgált korosztály több mint fele, egészen pontosan 54 százaléka nem netezett még, a vezető helyen pedig Svédország, ahol csak 5 százalék azoknak az aránya, akik még soha nem neteztek.

Magyarország 28 százalékos nemnetező-aránnyal a középmezőnyben, a vizsgált 27 európai ország átlagához közel foglal helyet, Lettország (27%) és Szlovénia (29%) között.

A felmérés szerint, amely 149 331 háztartásban összesen 214 580 európait vizsgált, a kontinens országai sokat javultak 2006-hoz képest, amikor a lakosok 42 százaléka nem ismerte az internetet; ugyanakkor levonható az a következtetés, hogy a nethasználat szempontjából nő a szakadék a fejlett északi, illetve a kevésbé netbarát déli és keleti országok között.

A behálózott háztartások számát tekintve Holllandia vezet 94 százalékkal, aztán Svédország és Luxemburg (91%), majd Dánia (90%) következik. Ebből a szempontból Bulgária áll a legrosszabbul, ahol a háztartásoknak mindössze 45 százaléka csatlakozik a nethez, de a 47 százalékos Romániában sem sokkal jobb a helyzet. A magyar háztartások 65 százalékában van internet, ami jelentős javulást mutat – 2007-ben 38, 2009-ben 55 százalékos volt az arány.