Google és Jővő

A Google ellopja a show-t az Apple-től – ez volt a ki nem mondott ígéret és rajongói elvárás a cég I/O 2012 konferenciája előtt, amire jó előre óriási újdonságokat és bejelentéseket lengetett be a cég marketinggépezete. A felvezetés sikeres volt, a San Francisco-i Moscone West konferenciaközpont 5500 férőhelyére 20 perc alatt fogyott el elővételben az összes jegy a borsos, 900 dolláros (bő 200 ezer forint) ár ellenére. Bár kicsit unalmasan indult, a végére Steve Jobs legszebb napjait idéző show-vá vált a bevezető előadás. Végre akcióban láthatta a világ a Goolge intelligens szemüvegét, amit hordozható számítógépként jellemezett a színpadon Sergey Brin Google-vezér, és azt jósolta, ez a következő nagy dobás a számítástechnika világában a táblagép után.

A konferencia a menetrendhez képest jó fél óra késéssel és a Sziget nagyszínpadát idéző tömegjelenetek közepette kezdődött (a legrosszabbkor romlott el a látogatókat a második emeleti nagyelőadóba szállító egyik lift). A rendezvény 130 kisebb-nagyobb előadása és kerekasztal-beszélgetése közül a legfontosabb a szokásos önfényezéssel kezdődött, az Android sikerén keresztól mutatta be Vic Gundorta Google-alelnök, mennyire fut a cég szekere.

Szó se róla, a számok meggyőzőek, egy év alatt 100-ről 400 millióra nőtt a világszerte eladott androidos készülékek száma, és ma napi egymillió aktiválással nő tovább ez a tábor.

A növekedés motorja ma már a harmadik világ, Brazília, Thaiföld, India 500 százalékos növekedést mutat, de a legfejlettebb országok között is akad 300 százalékos adat, például Japánban és Dél-Koreában.

A konkrétumokra rátérve Gundorta az Android új, 4.1-es verziójának bemutatásával kezdte a műsort. Az operációs rendszer beceneve a Google jó szokásához híven a Gingerbread (mézeskalács), és Ice Cream Shadwich (jégkrémszendvics) után újra egy édesség, a Jelly Bean (Amerikában nagyon népszerű töltött cukorka). A szokásos kötelező fejlesztések nem maradtak el: gyorsabb lesz, jobban reagál az érintőképernyőn a mozdulatainkra, jobban használja ki a processzort, kisebb-nagyobb fejlesztések érkeznek a kezelőfelületre (például lepöckölhetünk a képernyőről ikonokat, illetve átméretezhetjük őket).
A legutóbbi iOS-hez és iPhone-hoz zárkózik fel a Google a beszédfelismerővel.

A nagy különbség az Apple Sirijéhez képest, hogy netkapcsolat nélkül is működik (és a közönség egyhangú véleménye szerint nem olyan idegesítő a hangja, sőt, akadt, aki egyenesen szexinek nevezte). A színpadi demóban a beépített szótárban szavanként keresgélő beszédfelismerő hibátlanul működött, egyelőre persze csak angolul tud, viszont beépül a teljesen újratervezett keresőbe is.

A rendszer megérti az élőszóban megadott keresőkifejezéseket, szükség visszakérdez finomításért, és úgy általában nagyjából azt tudja, mint a Siri a konkurenciánál.

nexus7 by google

Jön az Android Beam funkció is az operációs rendszerbe, ami az NFC (near field communications, két eszköz közötti rádiós kommunikáció nagyon rövid hatótávolsággal) technológia támogatását jelenti, egyszerűen leteszünk egymás mellé két androidos kütyüt, és azok tudnak fájlokat, fotókat küldeni oda-vissza, vagy akár dokumentumokat szinkronizálni.

A kis gömböc
A tablet és a 4.1-es Android bemutatkozása várható volt az előzetes kiszivárgott hírek alapján, és érezhető izgalom lett úrrá a közönségen, amikor ezt a két témát a kétórásra előadás felére sikerült kivégezni a színpadon egymást váltó Google-szakiknak. Az első (és akkor még mindenki azt hitte, hogy az egyetlen) meglepetés a Nexus Q nevű kütyü volt, ami Project Tungsten néven egy éve készül már. A Q egy fekete gömböc, kényelmesen elfér az ember tenyerében, és az androidos telefonunkkal vagy tabletünkkel irányíthatjuk. Rá lehet csatlakoztatni tévére, hangfalakra, és azokon lejátszani vele mindenféle médiatartalmat, amit a Google felhőszolgáltatásában (vagy éppen a Google Play kölcsönzőjében) tárol.
A nagy trükk az, hogy a gömböc közösségi kütyü, vagyis elérhetőséget adhatunk rá az ismerőseinknek is, akik a saját telefonjaikkal, a saját gyűjteményükből küldhetnek rá tartalmakat. Például egy buliban mindenki a saját zenéit dobhatja be a közösségi zenegéppé előlépett Q-ba, vagy átmehetünk egy haverunkhoz filmet nézni úgy, hogy csak a telefonunkat visszük magunkkal, és a Q-n keresztül rakunk ki valamit a tévére a felhőben tárolt sajátjaink közül. 299 dollár, július közepétől megvásárolható, egyelőre inkább tűnik jópofának mint forradalminak.
forrás:index

Végül bemutatkozott a Google Now rendszer, amivel saját Nagy Testvért nevelhetünk a telefonunkból.

Az alapötlet az, hogy minden különösebb segítség nélkül kitalálja a rendszer, hogy mire vagyunk kíváncsiak, és kérdés nélkül azt az információt tolja elénk, amire éppen szükségünk van. Ehhez szemérmetlenül felhasznál minden információt, amit csak talál a telefonban (és persze amit nem tiltunk le előle):

feltúrja a keresési előzményeinket, a határidőnaplónkat, a híváslistánkat, de még a gps-re is ránéz, és ha ott például azt látja, hogy egy buszmegállóban állunk, rögtön megkeresi, és kiteszi a képernyőre, hogy mikor indul a következő járat. Vagy éppen szól, hogy el kéne indulnunk edzésre, mert minden nap ebben az időben szoktunk, és látja, hogy késésben vagyunk.

A Jelly Bean fejlesztői környezete a konferencia nyitásával egy időben vált elérhetővé, a felhasználók júliustól frissíthetik a telefonjaikat.

Szárnyas fejvadász

A Google nem tudott ellenállni a szójátéknak, és a Szárnyas fejvadász androidjai után a Nexus 7 nevet adta a régóta pletykált, de hivatalosan a konferencián leleplezett tabletjének. Nexus, mert az Android a lelke (természetesen a most debütáló 4.1-es) és 7, mert hét hüvelyk a képátlója, vagyis pont akkora, mint a Kindle Fire.

Az ára is annyi, 200 dollár, vagyis a cég egyelőre nem az iPadeknek állít közvetlen konkurenciát a táblagéppel, hanem az olcsóbb szegmenst támadja meg. A gépet egy négymagos Tegra 3 processzor hajtja, a kijelzője 1280*800-as hd felbontást tud, kamera csak az előlapján van a videós cseteléshez. Az akku 9 órányi videólejátszást bír, és az egész gép mindössze 340 grammot nyom – összehasonlításként az iPad 65 dekás.

PAYPAL a netre költözik a pénztárcád


A netre költözik a pénztárcánk
Luca Cassina – Ügyvezető igazgató, PayPal (Észak-. Közép-, Kelet-Európa és Törökország)
2012-05-24 17:04

Az online bankkártyás fizetéseket már most tömegek használják, de gyorsan terjednek a mobilos megoldások is. Az internetes pénzmozgatás úttörőjének számító PayPal a felhőbe költözött pénztárcában hisz – árulta el a cég Magyarországért is felelős vezetője.

– Melyek az online vásárlás nemzetközi és magyar trendjei?

Jelenleg a legfontosabb trendek a vásárlások mikéntjét érintik: az emberek egyaránt vásárolnak hagyományos módon, közösségi vásárlói oldalakon és mobiltelefonon keresztül is. Természetesen ezek hatnak egymásra, és néha összemosódik az online és az offline vásárlói élmény – gondoljunk csak a QR kódok elterjedésére a promóciók során. Az elmúlt 5 évben világosan látszik, hogy az online vásárlás piaci részesedése emelkedett a hagyományos, offline vásárlás rovására. A hagyományos piac nagy szereplői számára elérkezett az idő, amikor ráeszméltek, hogy az online értékesítés volumene elérte a kritikus szintet, így számukra is lépni kell. Persze egy korábban offline értékesítő nagyvállalat számára sokkal több eszköz áll rendelkezésre, mint egy kis webshop számára, mind a tanulást, mind pedig a marketinget tekintve, tehát a közeljövőben az várható, hogy a nagy offline szereplők a jelenleginél is nagyobb hangsúlyt fektetnek majd az online értékesítésre.

– Melyek a potenciális fejlődés irányok?

Új sztenderdek születésének lehetünk tanúi. A vásárlás, mint tevékenység éjjel-nappal és bárhol megtörténhet, nem csupán a boltokban vagy akár a weboldalakon. Az okostelefonok és a közösségi média terjedése rengeteget segített a fogyasztóknak, hogy az irányítás az ő kezükbe kerüljön.

– Milyen változások, innovációk várhatók az Önök közvetlen működési környezetének számító online fizetések terén?

Mi a PayPal-nél a “digitális pénztárcában” hiszünk. A digitális pénztárca egy felhő alapú szolgáltatás, amely eszközfüggetlen, és bármikor, bárhonnan hozzáférhető – akár mobiltelefonról, akár táblagépről, akár az internetes navigációval ellátott autóból. A jövőt mindössze mobiltelefonokra leszűkíteni azonban minimum naívság. Az olyan gépek, mint például az iPad, már újraértelmezték az emberek vásárlási szokásait, pedig még csak 2 éve léteznek. Mi jöhet még 2020-ig?!

– 2020 nagyon messze van még…

Ha a kicsit közelebbi jövőbe tekintünk, mondjuk 2015-be, akkor szinte biztos, hogy a digitális valuták kerülnek majd előtérbe. Ezeket 3 éven belül mindenhol elfogadják majd az Egyesült Államokban a sarki boltoktól kezdve a Wal-Martig. A pénztárca fogalma addigra megváltozik, és nem a kis bőrből készült tárgyat jelenti majd, amit a zsebünkben tartunk, hanem a digitális, bárhol hozzáférhető felhőt, amit akármelyik eszközünkről elérhetünk.

– Hogyan alakulnak a mobilfizetések a közeljövőben?

Már tanúi lehetünk az online bankkártyahasználat tömeges elterjedésének, mi pedig abban hiszünk, hogy az általunk nyújtott hozzáadott szolgáltatások és biztonság további online pénzforgalmat generál. Egyre inkább látható, hogy a mobilfizetések is terjednek, nálunk például ezek volumene az ötvenszeresére nőtt 2009 óta, 141 millió dollárról több mint 7 milliárd dollárra.

A felhasználók olyan gyorsan szoknak hozzá a mobilos fizetésekhez, mint annak idején a magához a mobiltelefonhoz. Nem várjuk, hogy a növekedési trend a közeljövőben lassuljon.

Fokasz Oresztész

Mobil hirdetés tapasztalatok – Cseh Balázs

Mobil hirdetés tapasztalatai, inmobi.com és admob.com
2012.06.08. 06:43 Cseh Balázs – Balee
Kb. 3 hónapja (mióta a divízió digitális :)) használunk két mobil hirdetési rendszert. Najó, az inmobi.com-ot valójában 1 hónapja, de a tapasztalatok már gyűlnek mindkét rendszer esetén 🙂

Admob http://www.google.com/ads/admob/promote.html

A Google tulajdonában lévő mobil hirdetési rendszer hirdetés más appokon belül
banner méretek: ios és Android esetén

elsődleges tapasztalat az, hogy nagyon jó elérést biztosít területi szűréssel Magyarországra is, értsd: sok a felhasználó, sok adview, és megfelelő számú CT is akad 🙂
alacsony, tartalmi hálózatokhoz hasonló CTR értékek, 0,3-0,8%, de a volumen miatt ez sok-sok CT-t is jelent(het)
általunk hirdetett szolgáltatás: iPad app, könyvek iBooks-ban
magas letöltésszám az app-ra
kevés konverzió az iBooks-ban

Inmobi

független hirdetési rendszer
hirdetés más appokon belül
elsődleges tapasztalat az, hogy kevés elérés, de bizonyos esetekben jobb a CTR, mint az Admob-ban (van olyan kampány, amelynél 2-3%-os CT van, szemben az Admob-os 0,3-0,8%-os CTR-rel) érdekes megoldás (amit átvehetne a Google ide-oda): ha feltölt az ember egy összeget, utána a kampányoknál ebből az összegből lehet hozzárendelni a kampányhoz költési keretet + a napi limit, stb. ez utóbbi mint a többi cpc rendszerben.

Az egyedi a költségkeret, ugyanis pl. ha feltöltünk 50 dollárt, és 25 dollárt hozzárendelünk egy kampányhoz, a másik kampányra már csak a fennmaradó 25 dollár keretből lehet költeni. Sokkal kulturáltabb keret-kezelés szerintem, mint az Adwords, vagy Admob esetén, ahol van ugyan költési keret, de ott nem a feltöltött keretet osztja el a hirdetési rendszer, hanem egy össz-költés, de nem ellenőrzi, hogy a feltöltött keretet ez kimeríti vagy marad belőle, stb.

általunk hirdetett szolgáltatás: iPad app, könyvek iBooks-ban
viszonylag jó konverzió az iBooks-ban
alacsony letöltésszám az app-ra

Könyvajánló : Digitális Gazdaság

Eszes István Digitális Gazdaság, Lektorálta Nebojsa

A könyv
Közöljük a könyvhöz érkezett szakmai ajánlásokat, a könyv tartalomjegyzékét, valamint egy mintafejezet olvasható a nyomtatott változatból. Megadjuk a könyv megírásánál felhasznált szakirodalmi hivatkozások teljes jegyzékét, valamint lehetőség nyílik a könyv online megrendelésére is.

A szerző
Röviden bemutatkozik a szerző, az érdeklődők megnézhetik szakmai életrajzát, valamint publikációs jegyzékét.

Marketing tanszékek
Megadjuk a hazai felsőoktatásban marketinget oktató tanszékek fontosabb adatait és elérhetőségeit, valamint összegyűjtöttük, hogy hol és milyen tárgyakat oktatnak az internet üzleti alkalmazásával kapcsolatban a magyar felsőoktatási intézményekben.

E-könyvtár
A könyv szerzője itt elérhetővé teszi több, az internet üzleti alkalmazásával foglalkozó korábbi cikkét és oktatási anyagát.

Hasznos linkek
Összegyűjtöttünk több hasznos webcímet, melyek segítséget nyújtanak a digitális gazdaság különböző témakörei iránt érdeklődőknek. A könyv szövegének online hivatkozásaiból is közlünk egy válogatást.

Oktatóknak
A könyv egyik megcélzott területe a felsőoktatás, ebben a részben a könyvet tananyagként felhasználó kollégák részére nyújtunk szakmai támogatást oktatási tematikák, prezentációs anyagok (PowerPoint), esettanulmányok és ellenőrző kérdések biztosításával. A webhely ezen része csak regisztrált oktatók részére érhető el.

Jó szívvel ajánlom a könyvet az online értékesítés, a reklám és a marketing területén dolgozó és oktató szakembereknek, valamint az e területek iránt érdeklődő olvasóknak.

Eszes István PhD
főiskolai tanár
BGF Külkereskedelmi Kar
Marketing Intézeti Tanszék
http://www.eszes.net

Az eltelt tíz évben az üzleti világ rádöbbent, hogy az internettel olyan új értékesítési és kommunikációs csatorna nyílt meg, amely szakít a klasszikus üzleti modellekkel, valamint a tér és az idő kötöttségeivel.

Nem írtak még olyan jó papír alapú könyvet a digitális gazdaságról, illetve az elektronikus kereskedelemről, mint Eszes István „Digitális gazdaság” című műve, amely a Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában jelent meg nemrégiben. Bátran állíthatjuk, hogy ha ebből a könyvből hiányzik valami a témáról, az nincs is.

Üzleti- és tankönyv
Az olvasmányosan megírt, ám szakmailag helytálló, jól rendszerezett tudást nyújtó könyv maradandó és érvényes képet rögzít az elmúlt másfél évtized gazdaságban megfigyelhető e-folyamatairól, bár a szerző főként marketinges szemléletmóddal tálalja a mondanivalót. Olyan kérdéseket igyekszik megválaszolni, mint milyen új lehetőségeket nyit az online üzleti világ, hogyan segítheti a kis- és középvállalkozások piacszerzési és piacmegtartó munkáját az internet?
A könyv szerkezete lehetővé teszi, hogy mind az e-kereskedelmi vállalkozók, mind a felsőoktatásban és üzleti képzésben résztvevők haszonnal forgathassák.

Új modellek
Ha a digitális gazdaságot különálló ágazatnak tekintenénk, a fejlett országok gdp-jében nagyobb lenne a súlya, mint a mezőgazdaságnak vagy a bányászatnak. A könyv bevezető részében ezt az úgynevezett digitális gazdaságot járja körül a szerző, megvilágítva a gazdasági életbe való beilleszkedésének műszaki, társadalmi és gazdasági feltételeit, valamint az üzleti életre gyakorolt hatását.
Az internet jóvoltából olyan értékesítési rendszer jött létre, amelyet nem kötnek a készletezési korlátok, és amelynek potenciális piaca kiterjed az egész világra. A műben górcső alá kerül a lakossági (b2c), valamint az üzletek között kiépült (b2b) piac, továbbá az olvasó megismerheti az ebben a környezetben használható új gazdasági modelleket.
Az új gazdaság arra is módot ad, hogy jobban megismerjük meglévő ügyfeleinket, illetve új vevőket érjünk el. A könyvből megtudhatjuk, hogy az online környezet miként módosítja a fogyasztói attitűdöket, és hogyan szegmentálhatók online ügyfeleink.

Más dimenziók
Kiderül az is, hogy a marketingkommunikáció alapvető rendeltetése kettős: márkaképzés és az értékesítés támogatása. Az online marketingkommunikáció a célpiac jobb kialakítása, valamint a kétirányú kommunikáció révén teljesen más dimenzióban tudja ezeket a feladatokat ellátni, amiben fontos szerepet kap a keresőgép-marketing, valamint a reklámtevékenység hatékonyságának mérése is.
Ráadásul naponta új és új eszközök formálják a marketingesek eszköztárát. Ebből a sokaságból két lényeges elemet vizsgál a szerző részletesebben. Egyrészt a mobilinternetet, amely zsebünkbe teszi a világot és benne minket is. A másik lényeges jelenség, hogy az átlagember kilépett az információkat csak fogyasztó szerepkörből, s a mai web 2.0-s és közösségimédia-világ tagjaként maga is megosztható információkat hozhat létre.
Az üzleti tranzakciókat fizetéssel szokás lezárni, a hazai lehetőségekről a lezáró blokkban kaphat áttekintést az olvasó. Úgyszintén itt tájékozódhat az e-kereskedelem biztonsági kérdéseiről, valamint betekinthet a digitális gazdaság európai uniós és hazai jogi szabályozásába.

További infók:http://www.eszes.net/DGkonyv.htm

TruView by Google

Tavaly mutattuk be TrueView videohirdetéseinket a YouTube-on, amelyek a döntést a néző kezébe adják. Először a videóba ágyazott TrueView formátumot teszteltük, amely lehetővé tette a néző számára a videó előtti hirdetés átugrását. Ha a hirdetést átugroják, azért a hirdető nem fizet. Az elmúlt időszakban a videóba ágyazott TrueView formátum használata Európa-szerte gyorsan terjedt: az Egyesült Királyságban a Listerine és a History Channel, Németországban pedig a Lenovo, az O2 és a Vodafone is ezt választotta. A megtekintési arány – tehát azoknak az aránya, akik úgy döntenek, hogy megnézik a hirdetést – folyamatosan 15–45 százalék között alakul. Így az átugorható reklámokat annyian nézik meg hogy a YouTube TrueView videohirdetések naponta összesen 18 évnyi videót jelenítenek meg. Ráadásul a nézőket – mivel önszántukból nézik őket – jobban leköti, érdekli egy reklám. Hirdetőink most kihasználhatják a TrueView hirdetésformátumok által nyújtott előnyöket, és csak akkor kell fizetniük, ha a néző úgy dönt, hogy megnézi a hirdetésüket.

Négy különböző formátumú megtekintési költséget kínálunk, és ezek alkotják a teljes TrueView szolgáltatáscsomagot:

1. TrueView videóba ágyazott hirdetések: a nézőnek 5 másodperc után lehetősége van átugrani a tartalom előtti, közbeni és utáni hirdetést, és a hirdető csak akkor fizet, ha a néző legalább 30 másodpercet vagy a teljes hirdetést megtekintette (amelyik rövidebb).

2. TrueView választható videohirdetések: mielőtt a hosszú videó (10 percnél hosszabb) lejátszása kezdődne el a YouTube-on, a nézők kiválaszthatják, hogy megnézik a három különböző hirdetőtől származó hirdetés egyikét, vagy a szokványos reklámszünetekkel együtt nézik meg a videót. A hirdető csak akkor fizet, ha a néző megtekinti hirdetését.

3. TrueView keresési videohirdetések: a promotált videók új neve. A hirdetők a YouTube keresési eredményei mellett vagy a Google videokeresési eredményoldalain promotálhatnak egy videót kulcsszavak használatával. A nézők kattintással tekinthetik meg a videohirdetést az egységen belül vagy a YouTube lejátszási vagy csatornaoldalán.

4. TrueView megjelenítési videohirdetések: a kattintásra lejátszott videók új neve. A hirdetők az ajánlott YouTube videók vagy a Google Display Hálózaton található egyéb kapcsolódó webhelytartalom mellett promotálhatnak egy videohirdetést. A hirdetésformátum megjelenése attól függően változik, hogy milyen hirdetésméretet és vizuális formátumot támogat az adott megjelenítő. A nézők a hirdetésre kattintva tekinthetik meg azt.

A TrueView formátum az Egyesült Államokban végzett kísérletként kezdődött, de már Európában is elérhető. Az összes TrueView-formátum kipróbálására az AdWords Videóhoz szolgáltatáson keresztül van mód, amely a hirdető vállalat méretétől függetlenül teszi lehetővé a videohirdetések egyszerű létrehozását és kezelését az AdWords-fiókon keresztül. Most, hogy a videohirdetéseket az AdWords rendszer szerves részévé tettük, megkezdjük a külön ads.youtube.com webhely felszámolását. A webhely teljes megszűnése pár héten belül várható.

A fenti TrueView formátumok bármelyikének kipróbálásához jelentkezz be AdWords-fiókodba, és kattints a videokampány létrehozására szolgáló lehetőségre.
Részletes útmutatást az AdWords súgójában olvashatsz…..