Mint látható a Social Bakers grafikonjából és Statisztikájából több fontos időpont van egy napon amikor a legaktívabbak a felhasználók:
1: Éjjeli Bagjok 23h – 01h között
2: Délelőttiek 10h
3: EBÉD idő 12-14h
4: Hazaértem 20h
A céges posztolásoknál pedig eddig is Tudtuk hogy átlagban 1-2 poszt kell naponta a Hírportálok esetében 10-30 poszt. Én azért a CNN és a BBC példáját követném….
Megérkeztek Magyarországra is az úgynevezett crowdfunding, azaz közösségi finanszírozás alapú oldalak. Jelenleg kettő, egyelőre még gyerekcipőben járó ilyen honlap létezik, ám számuk az év végére saját bevallásuk szerint megsokszorozódhat.
A crowdfunding finanszírozási rendszert, az Egyesült Államokban a kilencvenes években találtak ki, de csak néhány éve terjedt el igazán. Lényege, hogy bárkinek lehetőséget ad arra, hogy kreatív ötletének megvalósításához támogatókat találjon, legyen szó például könyvkiadásról, lemezmegjelentetésről, zenekari turnéról vagy egy új termék kifejlesztéséről. A portálokra felkerülő projektek finanszírozásához bárki bármekkora összeggel hozzájárulhat, ha fantáziát lát az ötletben. Az ötletgazdáknak 30, 60 illetve 90 nap áll rendelkezésükre, hogy megszerezzék a kívánt támogatást.
Magyarországon ilyen módon a több milliós költségű tervezetek még megvalósítatlannak tűnnek, de a pár százezer forintos projektek már elérhetőnek lehetnek. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a segítőkész barátok és ismerősök mellett akár idegenek is hajlandóak egy-kétezer forinttal támogatni a törekvésünket.
Minden második Projekt MEGVALÓSUL
A crowdfunding az Egyesült Államokban népszerű, az egyik legismertebb amerikai oldalon, a kickstarter.comon több tízezer sikeres projekt kapta meg a támogatást, 2011-ben az oldalon leírt projektek 46 százaléka.
Az elmúlt hetekben két magyar crowdfunding-oldal is indult, üzemeltetőik szerint, ez a finanszírozási modell megfelelő médiatámogatással hamar elfogadhatóvá tehető a magyar lakosság körében, és sokakat inspirálhat kreatív gondolkodásra, cselekvésre. Ezt a szellemi szárnyalást hivatott jelképezni léggömb is, ami furcsa mód mindkettejük logójában feltűnik.
Nem pénzt, támogatást
A két oldal közül az indulj.be a korábbi kezdeményezés, november vége óta hallani róla, de csak a héten indult el. Megkeresésünkre a honlap egyik alapító tagja, Turcsán Tamás elmondta, biztatónak találta az indulásukat követő eseményeket. Már a második nap több cég felkereste a honlap üzemeltetőit, és megjelentek az első adományok a projektek oldalain.
Az indulj.be nem pénzt gyűjt, hanem támogatást. A „vásárlókat”, azaz az adományozókat az adományaik nagyságának megfelelően honorálják. Például aki egy könyv kiadásában komolyabban segédkezik, biztosan számíthat egy dedikált példányra, vagy VIP meghívásra a könyvbemutatójára. Jelenleg még csupán három projekt érhető el a honlapon, ám az alapítók reményei szerint rövid időn belül többszörösére bővül ezeknek a száma. A beérkező projekttervezeteket egy szakmai bizottság bírálja el, hogy megvalósítható, illetve létjogosultsággal bíró pályázatok kerülhessenek ki a honlapra az adományozók elé.
Amennyiben a meghatározott határidőn belül több adomány érkezik a vártnál, a fennmaradó összeget a projekt további megsegítésére fordítják. Ha a kiírt projekt mégsem váltja be a hozzáfűzött reményeket, és a meghatározott időn belül nem sikerül a megfelelő adomány összeget összegyűjteni, a beérkezett adományokat visszautalják az adományozó személyeknek.
Turcsán szerint a crowdfundingnak 2009-ben volt a felfutása, a gazdasági válság idején, ami bizakodásra ad okot. Az alapító elmondta, van olyan híres zenei előadó, aki régóta szeretné kiadni verseit a nagy közönségnek, sőt egy hegymászó és egy régészprofesszor is megkereste a csapatot terveivel.
115 százalék a siker
A másik magyar crowdfunding oldal, a kezdheted.hu december közepén hallatott magáról először, és bár a honlap már elérhető, éles projekt nincs még rajta. Kovács Tímea, a kezdheted.hu munkatársa szerint jövő héten már lehet számítani az első éles projektre, és egyszerre 10-15 pályázat is gond nélkül futtatható lesz a jövőben.
Ez az oldal támogatás helyett közvetlenül pénzt gyűjt, de a projekteket itt is megválogatják: háromlépcsős szűrőn mennek át, amelynek keretében a portál működtetői megvizsgálják például a kivitelezhetőséget, valamint a projekthez kért összeg és az adománygyűjtés idejének arányát.
forrás:index
Hiába óvjuk személyes adatainkat, hiába titkoljuk nemi identitásunkat, vallásunkat vagy politikai nézeteinket, a közösségi szájtok csoportjainak, barátlistáinak elemzésével sok olyan információ kideríthető, amelyet inkább nem kötnénk mások orrára.
Pusztán facebookos ismerősei listája alapján meg lehet mondani az emberről, homoszexuális-e vagy sem, állítja két MIT-s diák, akik statisztikai elemzőszoftverrel vizsgálták a Facebookon regisztráltak barátait, majd a barátok neméből és szexuális identitásából megállapították, hogy az illető a férfiakhoz vonzódik-e, vagy a nőkhöz. A módszer a diákok szerint „meglehetősen pontos”, főleg férfiak esetében, írja a Boston Globe.
A felfedezés kihúzza a szőnyeget azok alól az érvek alól, amelyek szerint a felhasználó rendelkezik saját adataival, mert mondta a lapnak Hal Abelson professzor, a két diák, Carter Jernigan és Behram Mistree tanára az MIT-n. Hiába dönt valaki úgy, hogy óvatos lesz, és nem teszi közzé személyes adatait a közösségi szájtokon, indirekt módszerekkel kideríthető róla sok minden, amit nem szeretne nyilvánosságra hozni.
Tévedés is lehet
„Még ha az ember nem közöl is magáról árulkodó információt, egyszerűen a barátok listájának közzététele kényes dolgokat árulhat el róla, vagy téves következtetések levonására késztethet másokat” – mondta Kevin Bankston, az EFF szabadságjogi szervezet jogásza a Boston Globe-nak. „Nyilvánvaló, hogy ha az ember barátai bizonyos vallási, politikai vagy nemi csoportba tartoznak, mások arra következtethetnek, hogy az illető is része annak a csoportnak, még ha ő nem is állítja ezt magáról.”
A két diák projektje, amelyet Gaydarnak (melegradar) neveztek el, nem egyedülálló, mások is kísérleteztek már azzal, hogy a facebookos adatok, ismerőslisták segítségével osztályozzák a közösségi szájt tagjait. A Texasi Egyetem egyik tanára Dallas-Fort Worth-i hálózat 167 000 tagjának politikai hovatartozását igyekezett megállapítani a köztük létesített hárommillió kapcsolat alapján, és arra jutott, hogy a csoportjaik vagy akár kedvenc együtteseik alapján egészen jól megjósolható, milyen nézeteket vallanak.
Egy másik kísérletben a Marylandi Egyetem kutatói négy szájtot (Facebook, Flickr, Dogster, BibSonomy) vizsgáltak abból a szempontból, hogy mi minden deríthető ki a felhasználókról anélkül, hogy ők közölnék adataikat. A Flickr-fotók alapján például megjósolható a képek feltöltőjének lakóhelye, a Facebookról a regisztráltak neme, a kutyás közösségi szájton a kutyák fajtája, a BibSonomy könyves szájton pedig hogy kik szpemmelik előszeretettel a többieket, írja a Boston Globe.
forrás:index
A márkák a közösségi médiában sem figyelnek oda arra, mit akarnak a felhasználók, nem véletlen, hogy a közösségi média kezdeti időszakával szemben az emberek egyre kevésbé akarnak reklámokkal, hirdetőkkel találkozni itt – áll a TNS Digital Life csütörtökön nyilvánosságra hozott kutatásában.
Hiába ölnek bele a hirdetők egyre több pénzt a közösségi médiában való hirdetésekbe, minél nagyobb az erőlködés, az embereket annál jobban bosszantják a márkaüzenetek – így lehetne összefoglalni a TNS Digital Life 2012 kutatás legfőbb tanulságát.
A 60 ország 72 ezer fogyasztója körében végzett felmérés azt mutatja, hogy a fejlett piacokon az emberek 57 százaléka nem kíván semmilyen kapcsolatba kerülni márkákkal a közösségi médiában, és kifejezetten magas, 60 és 61 százalékos az elutasítottság az USA-ban és az Egyesült Királyságban.
Válaszd meg jól a célcsoportot!Nem mennyiség A lényeg, HANEM A MINŐSÉG
A TNS úgy találta, hogy ez csak tetőzi azt a bajt, hogy a hirdetők rendkívül rosszul választanak stratégiát és célcsoportot is, így lesz a rengeteg magányos facebookos márkaszájtból, blogból, bejegyzésből óriási digitális hulladékhegy – amelyért a hirdetők sokszor ügynökségeknek pénzt fizetnek. A TNS szerint azért is kellene jobban megválogatniuk a hirdetőknek az online kommunikációt, mert az emberek 47 százaléka szívesen beszél a márkákról a közösségi médiában. De nem a márkákkal.
A TNS arra is felhívja a figyelmet, hogy az emberek többsége csak akkor szeretne kapcsolatba kerülni a márkákkal, ha kedvezményeket kínálnak fel nekik.
Online dicsérni és panaszkodni az emberek alig több mint tíz százaléka szokott.
FORRÁS:http://www.kreativ.hu/interaktiv/cikk/ertelmetlen_a_kozossegi_mediaban_hirdetni
Feliratkozás (Subscribe) gomb
Mostantól nem csak az ismerőseink bejegyzéseit olvashatjuk és nem csak rajongói oldalakat like-olhatunk. Ezentúl lehetőségünk van feliratkozni bizonyos emberek hírfolyamára, a Twitterhez hasonlóan.
Láthatóvá váltak a megosztások
Szintén a múlt hét újdonsága, hogy mostantól látható, ki osztotta meg (share) a bejegyzésünket. Ez előnyös változás annak, akinek megosztották a tartalmát, hisz lehetősége van megköszönni a személynek, vagy oldalnak a megosztást.
Mostantól nem kell 25 rajongó egy egyedi URL-hez http://www.facebook.com/fashionawards
Nem kell rajongónak lenni az oldalon, hogy hozzászóljunk
Szinte SEO | Online Marketing | SEO Szakértő Blog | Keresőoptimalizálás 