Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a diplomások száma, egyre kevesebb a szakmunkás, valamint a gazdasági válság is jelentősen átrendezte a munkaerőpiacot. Nagyon magas a munkanélküliség hazánkban ezért egyre több emberben merül fel, hogy fejlessze tudását, vagy tanuljon egy teljesen új szakmát.

A Szonda Ipsos februári felmérése szerint az emberek több mint fele (54 százalék) úgy gondolja, hogy a folyamatos képzés, az élethosszig tartó tanulás biztosítja a munkaerő-piaci érvényesülést. A válaszadók közel kétharmadának vannak tanulási tervei, melyek között elsősorban a szakmai tudás elmélyítése és a nyelvismeret bővítése szerepel, de minden ötödik ember valami újba kezdene.

A felnőttek 63 százaléka tervezi, hogy a következő néhány évben továbbképzi magát, 40 százalék pedig saját szakmáján belül keres majd valamilyen tanfolyamot, míg 24 százalék új szakmát tanulna. A fiatalok 32 százaléka akarja elmélyíteni mai tudását, 23 százalékuk szeretne valami teljesen új foglalkozást elsajátítani ha újra kezdhetné, 22 százalék mindkettőben gondolkodik.

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal e nagyarányú szakmaváltási szándékot folyamatosan tapasztalja, ezért a nemrégiben huszonnégy városban ingyenes életpálya-tanácsadó programot indított.

Az uniós támogatással megvalósuló kezdeményezés nem kizárólag az álláskeresést segíti, – bárkinek lehetőséget ad arra, hogy megtalálja a számára ideális pályát. Életpálya-tervezés nélkül nem valósulhat meg az élethosszig tartó tanulás sem, illetve segít a munkavállalóknak, hogy rájöjjenek, nem szabad mindig felülről várni a döntést, szakmai fejlődésükért saját maguk is felelősek.

A választás azonban nem egyszerű. Elsőként azt kell végiggondolni, hogy a jelenlegi szakmánkon belüli továbbképzéssel szeretnénk érvényesülni – ugyanis a szakmai tapasztalat nagy előnyt jelenthet –, vagy valami teljesen újba szeretnénk belevágni. Utóbbi esetében két szempontot mindenképpen érdemes figyelembe venni képzés, vagy tanfolyam választása esetén.

“Az egyik fontos tényező, hogy van-e affinitásunk a választott szakmához, és van-e kellő érdeklődés, lelkesedés, mivel ezek nélkül aligha lehetünk sikeresek az adott területen. A másik szintén lényeges kérdés, hogy a munkaerőpiacon mennyire keresett az általunk választott szakma, milyenek a várható elhelyezkedési lehetőségek. Ez a két tényező pedig sajnos sok esetben nem jár együtt, így kénytelenek vagyunk kompromisszumokat kötni” – mondja Kiss János Tamás, a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt. cégvezetője.

Mindezek mellett nem elhanyagolható az sem, hogy milyen jövedelemre számíthatunk szakmai tapasztalattal, vagy esetleg anélkül. Ma Magyarországon a sikerágazatok közé tartozik az informatika, telekommunikáció, bank és biztosítás, pénzügy, gyártás, ipar, FMCG, humánerőforrás terület. A Budapesti Műszaki Egyetem tapasztalatai szerint jelenleg az informatikusok a legkeresettebbek, őket követik a villamosmérnökök, a gépészek és a közlekedési mérnökök. De nem szabad megfeledkezni a jó szakmunkáról sem, főleg a gépiparban és az építőiparban tapasztalható tartós szakmunkáshiány.

COPYRIGHT

Itt lehet a dokumentum tartalmának copyright (szerzői jogi) adatait megadni, azt a személyét aki az oldal webhelyét autorizálja.

MADE

Itt adható meg a szerző email címe ami hasznos lehet pingelő robotok munkájának ellenőrzése során visszajelzés csatolására.
(magasabb szintű kereső robot analizis programozás)

REFRESH

A hivatkozással az oldalad automatikus továbbirányítás oldhatod meg egy másik URL-re, ideiglenes jellegel, vagy véglegesen is. Meghatározható, az oldal betöltése után hány másodperccel irányítson át a másik oldalra. Pl: ” 5 ” = 2 másodperc és jele nesetben az átirányitás helye az egyketto.hu.

Ezt az átirányitást javaslom pl. akkor ha adott oldal tartalma ideiglenesen vagy szándékosan nem érhető el pl. index.html-be a pásztázó és kiváncsiskodó belépők ellen a képek könyvtárba, vagy bárhoá ahol szükséges hogy ne landoljon véglegesen ott az ügyfél.

GENERATOR

A Meta Generátor pl. wordpress esetében maga a termék neve úgy mint név és verzió szám. Nem kell kitöteni, mert a szoftverek maguk töltik ki!

Amennyiben magad irod a szoftvert vagy az oldal tartalmát működtető alkalmazás egyikét, ide beirhatod a magad nevét is.

PUBLISHER

Itt adható meg infó a publikálóról, cégről, személyről.
Maximális karakter: 64

REPLY TO

Itt adható meg a válasz email címed ami hasznos lehet pingelő robotok munkájának ellenőrzése során visszajelzés csatolására.
(magasabb szintű kereső robot analizis programozás)

PAGE-TOPIC

Weblapod témáját határozhatod meg vele.

PAGE-TOPIC

A SUBJECT-el egyenértékű fejrész ami lényegében a kategóriák elnevezését szolgálja.

PAGE-TYPE

Az oldal típusa pl. blog, webáruhaz, privát website, sok minden megadható itt.

PRAGMA
A proxyk számára dja meg, hogy ne casheljék az oldalt.

CACHE-CONTROL

Gyakran frissülő tartalom esetén minden eléréskor a webről fogja lekérni a robot a tartalmat ha no cache feliratot helyezel el ide.

CONTENT-LANGUAGE

A keresők, hibaként jelzik ha nem értik, milyen nyelvre “hegyezted ki” az oldalad. Fontos és szükséges hogy meg kitöltsd.

AUDIENCE

Milyen látogatói rétegnek szól a weboldalunk: Pl: “ALL, CHILDREN, YOUNGS, SENIOR”, mindent meghatározhatsz, amit szükségesnek vélsz.

RATING

Az AUDIENCE metatag-al megegyező tartalmú és elvárású Metatag egység.

SET-COOKIE

Egy évvel ezelőtt jelentette be a Miniszterelnöki Hivatal informatikai államtitkára, Baja Ferenc, hogy szélessávot kell vinni a legutolsó kis faluba is. A Nemzeti Digitális Közmű projekt állítólag 100 milliárd forintba kerülne, és zajlik az előkészítése.

2000-ben jelent meg Magyarországon a szélessávú internet, 2010 elején pedig már több mint 1,7 millió előfizetés volt. Sokan úgy érezhetik, hogy ezen a területen már nincs is tennivaló. Hiszen Ön is elolvashatja ezt a cikket, több száz iwiwes és facebookos ismerőse is megteheti ugyanezt, akkor mégis mi a gond?

Például az, hogy a felmérések szerint még mindig sok településen egyáltalán nincs szélessávú infrastruktúra, és ahol van, ott sem a legjobb. A Miniszterelnöki Hivatal ezért már többször bedobta a Nemzeti Digitális Közmű projekt ötletét, hogy állami pénzből épüljön ki az információs szupersztráda. Legutóbb február végén jelentette be Baja Ferenc informatikai államtitkár, hogy a falvakba is 6-10 megabites internetelérést kell vinni. Sokan persze csak azt látják, hogy a kormány már megint el akar verni 100 milliárd forintot.
Sehol nem vagyunk

Magyarországon kutatnak és fejlesztenek a világ legnagyobb távközlési cégei, az Ericsson és a Nokia Siemens Networks, nálunk gyárt mobiltelefont a Nokia és a RIM Blackberry, illetve a Huawei is itt szerel össze modemeket, és még a távközlési szolgáltatóink is hatalmas globális anyacégük tapasztalataival rendelkeznek.

Szakértelem tehát bőven van, de úgy látszik ez nem elég ahhoz, hogy az infrastruktúránk is a világ élvonalában legyen. A Nemzeti Hírközlési Hatóság legfrissebb adatai szerint – amely a 2009 júniusi állapotokat tükrözi – még mindig van 134 olyan település, ahol a szélessáv nem elérhető, és a szélessávval lefedett településeken is átlagosan a háztartások 16-20 százalékát nem érik el a szolgáltatók.

Gyorsulnak a netezők

Továbbra is óriási a különbség a szolgáltatók mézesmázos ígéretei és a valódi letöltési sebességek közt. Csupán 389 településen nyújtanak szolgáltatást garantált 4 Mbps letöltési sebességgel, de 2376 településen ígérnek 4 megabites elméleti maximumot. Hasonló az eltérés az 1 megabit esetén: 2957 településen elérhető ez a sebesség, de csak 988 településen van garantált 1 megabites hozzáférés.

Legalább annyit elmondhatunk, hogy a legnagyobb letöltés sebességek nőnek. Tavaly drámaian visszaesett a legfeljebb 1 megabites előfizetések aránya, és többen választották a középkategóriás, 1-4 megabites előfizetéseket. Ebben meghatározó szerepe van annak, hogy a legnagyobb netszolgáltatók 2-5 megabitre növelték a kezdő díjcsomagok sebességhatárát.
sebessegek

Az extrém csomagok iránti érdeklődés is jelentősen nőtt, amíg 2008 nyarán még csak 2400 ember volt 20 megabites díjcsomagban, egy évvel később már 78 538 előfizető volt. A 10-20 megabites kategóriában százezerről kétszázötvenezerre nőtt a júzerek száma.
Elhanyagolt kapcsolatok

Budapesten az elmúlt egy évben már alig volt növekedés, 25,70 százalékról csupán 25,86 százalékra javult az internet elterjedtsége. A vidék viszont 14 százalékról 15,72 százalékra ugrott, vagyis lassan elkezdett felzárkózni a fővároshoz.
megyei

A vidéki helyzetet azonban mélyebben kell vizsgálni, mert a megyei jogú városok és az egyéb települések közt óriási a különbség. Veszprém például második helyezett a megyei jogú városok ranglistáján, de a megye többi települése majdnem 10 százalékkal lemarad mögötte.
nemmegyei

Komoly beavatkozásra lenne szükség az ország elhanyagolt részein, hogy bárhol elő lehessen fizetni gyors és megbízható internetelérésre. Csupán kilenc megyében van minden település lefedve, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legrosszabb a helyzet: a települések 12 százalékán nincs szélessávú internet.

Az internetelérés hiánya, illetve a rossz minőségű szolgáltatás is visszavezethető arra, hogy a települések 44 százalékán nincs aggregációs hálózat. Ez azt jelenti, hogy több előfizető adatfolyamát egy adatfolyammá alakítják át. Ahol nincs aggregáció, ott az előfizetők egy távolabbi (más településen lévő) központhoz kénytelenek csatlakozni, a nagyobb távolság pedig egyenlő a lassabb interneteléréssel.

Nagyvárosokban is úgy javítják a hálózat minőségét a távközlési szolgáltatók, hogy az utcán dobozokat helyeznek el, ezekben futnak össze a közeli lakásokban végződő kábelek. A dobozok és a központ összeköttetését pedig nagysebességű üvegszál biztosítja. (Saját példa: amikor megjelentek a szomszéd utcában a dobozok, elő tudtam fizetni IPTV-re.)
Hogyan tovább?

Éppen az a Nemzeti Digitális Közmű célkitűzése, hogy az állam vigyen üvegszálat a lefedetlen településekig, és így azokon is lesz aggregáció. A netszolgáltatóknak pedig csak a helyi eléréseket kell majd kiépíteniük. Baja Ferenc korábban azt nyilatkozta, hogy 100 milliárd forintból, feszített tempóval két éven belül felépíthető a közmű. Ez rengeteg pénz, és nagyon oda kell figyelni, hogy mire megy el. Egyáltalán nem biztos, hogy érdemes mindet a vezetékekre áldozni.

Az internetelérés ugyanis kezd személyessé válni, vagyis a mobil kezdi felváltani a vezetékest. Az NHH felmérése szerint a mobilnetezők 65 százalékának egyáltalán nincs vezetékes internetelérése.
A mobilinternet terjedését segítheti a 900 MHz-es frekvencia újraosztása, amivel 3G-s szolgáltatást indíthatnak ezen a sávon. Ezen a frekvencián könnyebben és olcsóbban lehet szélessávú mobilinternet vinni vidékre, és a mobilszolgáltatók talán piaci érdekből is folytatják az alaphálózatok fejlesztését.
mobilnetesek.png

Még nem láttam olyan tanulmányt, pedig nagyon tanulságos lenne, amely a vidéki, nem nagyvárosi lakosság internetezési igényeit mutatja be részletesen. Vidéken fontos lehet a mobilitás, hiszen sokszor a munkahely, a hivatalok, a barátok is más településen vannak.

Ha mégsem fontos a mobilitás, akkor a két legnépszerűbb vezetékes technológia, a kábelnet és az adsl terjesztését kell megoldani. Az adsl előnyösebb abból a szempontból, hogy 2655 településen van, a kábelnet csupán 1340 településen. Még itt is jelentős növekedési potenciál van, ugyanis a kábeltévés hálózatok csupán 62 százalékán adnak internetelérést. Magyarán a kábeltévés cégek is javíthatják a települések internetes lefedettségét, állami beavatkozás nélkül.

Lépéskényszerben vannak, hogy extraként bevezessék az internetet is. Két éven belül ugyanis lezárul a digitális átállás, azaz a kábeltévés szolgáltatásnak jó alternatívája lesz az ingyenes földfelszíni sugárzás, ami elviheti az ügyfeleik egy részét.