A számítógépes hekkerek a filmekben olyan figurák, akik a lehető legvarázslatosabb dolgokat művelik a számítógépekkel. Az ábrázolásukban fontos szerepet kap, hogy a készítők kiemeljék, ezek az emberek tényleg varázslók, azt tesznek a számítógépekkel, amit csak akarnak. A baj csak az, hogy ez a nagy számítógép-bűvölés egy egészen kicsit sem látványos, vagyis filmen nehezen eladható.

Ezért aztán a filmek általában egymásra licitálva próbálják a valóságtól a lehető legtávolabb álló filmes eszközökkel bemutatni, hogy is dolgoznak a hekkerek. Van pár alap dolog, ami rendszeresen előkerül. Az egyik a monitoron folyamatosan ömlő karakterek látványa, a másik meg a villámsebesen gépelő hekker. Ha hiszünk a filmeknek, mindkettő fontos dolog, sőt, fokozásukkal a hekker tudását is jellemezhetjük, minél több a villogás a képernyőn, és minél gyorsabban gépel a számítógépzseni, annál kivételesebb tehetségű emberről lehet csak szó. Ez nagyjából ebben a jelenetben csúcsosodik ki, mikor az NCIS-ben két idióta egy billentyűzeten áll neki gépelni, hogy még erősebbek legyenek. Szerencsére az okos főnökük kihúzza a gépet, puff, nesze neked, gonosz hekker.

Lehet ezt máshogy

Egészen mostanáig úgy tűnt, hogy a film- és sorozatkészítők valamiféle versenyben vannak egymással, hogy ki tudja a lehető legbénábban és legpontatlanabbul bemutatni, milyen is az, mikor számítógépes szakemberek (most hagyjuk, hogy jólelkű vagy bűnöző arcok ők) betörnek egy rendszerbe.

Az USA Network új, a héten véget ért sorozatában, a Mr. Robotban ezzel szemben olyan szintű élethűség van, hogy szinte gyanús, hogy valakik nem kifejezetten oktatni akarták a nézőket, hogy ők is képessé váljanak a sorozatban látottakra.

Biztonsági szakértők egész sora dolgozott a sorozat egyes jelenetein, és a végeredmény sokszor az lett, hogy szintre pontról-pontra végig lehet csinálni azt, amit a képernyőn látunk, és csak a legritkább esetekben kell azt mondani, hogy na jó, azért az életben ez nem egészen így megy.

A sorozat főszereplője Elliot, aki nappal egyszerű rendszergazda, éjjel viszont nagymenő hekker. Ez a nagymenő hekkerség általában kimerül abban, hogy Elliot mindenki leveleit elolvassa, mindenki gépét feltöri, és ha úgy látja, segít megoldani egy-egy problémát. Persze ez önmagában elég hamar kipörgethető alapötlet lenne, így a sorozat valójában arról szól, hogy Elliot néhány másik társával együtt hogy fekteti két vállra a világot tulajdonképpen a markában tartó mamutcéget, az E Corpot.

A dolog szépsége, hogy szinte minden, számítógépes jellegű részlet a lehető legvalóságosabb. Az egyik szakértő, a sorozat hihetőségéért felelős Michael Bazzell szerint ez pontosan azért volt, mert tudták, olyan már volt, hogy a hekkelést rosszul ábrázolták, ők azt akarták, hogy a nézők azért is maradjanak a képernyő előtt, mert tudják: ami ott történik, az kis túlzással a valóság. Sam Esmail, a sorozat rendezője külön kérte, hogy a szakemberek addig dolgozzanak a történeten, míg a megoldás valami olyan lesz, ami a valóságban is működhetne. Ezért van, hogy Elliot és társai csupa létező dolgot használnak. Sokszor fut a gépeken egy Kali nevű, létező Linux-disztribúció, a begépelt parancsok is léteznek, és az összes megoldás valós IT-biztonsági alapelvekre és azok alkalmazására épül.

Tovább a cikkre http://index.hu/tech/2015/09/08/hekkerekrol_keszult_a_legelethubb_sorozat/

A legjobb hekkerek a Románok ! 

Román hacker törte fel a NASA weboldalait kiszolgáló szervereket. Az incidens nem a hackerfilmek szabályai szerint történt, a betörő nem sodort veszélybe űreszközöket, sőt még egy egészen apró műholdat sem sikerült ellopniuk, az eset mégis komoly szégyen az amerikai űrhivatalnak.

“Egyszerű az indíték. [Azért tettem], mert megtehettem, és mert sebezhetőek voltak” – magyarázta blogján a c0de.breaker álnéven író hacker. A kíváncsi természetű biztonsági szakember nem beszélt a levegőbe, a betörésről hírt adó blogbejegyzéshez képernyőmentéseket is csatolt.

Robika a Sztár – egy Kolozsvári magyar

Butyka Róbert kolozsvári internetes kalóznak, aki feltörte az Egyesült Államok Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatala (NASA) informatikai rendszerét, a Kolozsvári Táblabíróság jogerős végzése értelmében a követelt fél millió dollár helyett csak 15 ezer dollár kártérítést kell fizetnie.

A romániai lapok szenzációként közölték, hogy a nem mindennapos hackeri teljesítményt elérő 26 éves fiatalember mindössze kilenc osztályt végzett.

A magyar származású hackert tettéért januárban három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Kolozsvári Bíróság. A per a NASA-nak fizetendő kártérítés ügyében folytatódott.