Az internetet 15 férfi nevéhez köthetjük akiből most párat bemutatok nektek.

J.C.R. Licklider
Posztumusz címzett

1962-ben Dr. Joseph Carl Robnett Licklider a globális hálózatépítés legkorábbi gondolatait megfogalmazta egy „Intergalaktikus számítógépes hálózat” című emlékeztető sorozatban. Mind kedvelt, mind tiszteletben tartott személy, sokszor demonstrálta a csodálatos lelkiismeretét. Eredeti és hosszú távú elképzelései felvázolták az interneten manapság kínált számos funkciót: grafikus számítástechnika, felhasználóbarát felületek, digitális könyvtárak, e-kereskedelem, online bankolás és felhőalapú számítástechnika.

1963-ban, miközben az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának Fejlett Kutatási Projektek Ügynökségében (ARPA) volt igazgató, dr. Licklider meggyőző és részletes leírása volt a számítógépek időmegosztó hálózatának kiépítésével kapcsolatos kihívásokról, amelyek végül a létrehozáshoz vezettek. az ARPAnet. 1968-ban „A számítógép mint kommunikációs eszköz” című tanulmánya bemutatta a hálózati alkalmazásokról alkotott elképzelését, és megjósolta a számítógépes hálózatok kommunikációs célú használatát. Addig a számítógépeket általában a számítások felgyorsítására szolgáló matematikai eszközöknek tekintették.

Az ARPAnet végül az Internet elsötétítette, és abban az évben, amikor az ARPAnet hivatalosan leállt – 1990 – Dr. Licklider 75 éves korában meghalt.

Douglas Engelbart

Douglas Carl Engelbart (Portland, Oregon, 1925. január 30. – Atherton, Kalifornia, 2013. július 2.) amerikai mérnök és feltaláló. Legendás informatikai és internetes szakember volt, aki az ember és számítógép közötti interakciókra irányuló kutatásaival vált ismertté. Nevéhez fűződik a számítógépeknél használt egér feltalálása, a hiperszöveg rendszerek alapjainak fejlesztése és a grafikus felhasználói felületek előfutárainak kidolgozása.

Engelbart, hogy megkönnyítse a számítógépek használatát, úgy gondolta, hogy kell egy olyan eszköz, amellyel az emberek kényelmesebben tudnak dolgozni, egy eszköz amellyel a mutatót a képernyőn mozgatni lehet. Akkor már létezett a botkormány és a fényceruza, de ezeket nem tartotta elég hatékonynak. Ez az új eszköz, amely nélkül ma szinte nem is lehetne számítógépet használni, az általa tervezett egér lett, amelyet kezdetben “x-y pozicionálónak” nevezett. Az első egerek még fémkarikával működtek, és csak később cserélték ezt golyóra. Később az az igény is felmerült, hogy az egeret ne kelljen vezetékkel kapcsolni a géphez. Ma már az infravörös és a vezeték nélkül egerek a legelterjedtebbek.

Donald Davies
Posztumusz címzett

Donald Davies volt a találmány a csomagkapcsoló számítógépes hálózatok feltalálására. Megalkotta a „csomag” kifejezést, és a mai internet közvetlenül erre az eredetre vezethető vissza. Más tudósok is ugyanerre a következtetésre jutottak.

1947-ben, miután megismerte az automatikus számítástechnikai motort (ACE), belépett az Országos Fizikai Laboratórium (NPL) laboratóriumába, mint egy kis csapat tagja, amelyet Alan Turing vezette a Bletchley Park hírnevéből. A csoport munkája, amely Turing tervezésén alapult, végül a Pilot ACE számítógéphez vezette. Ez volt az első négy vagy öt elektronikus tárolt programmal rendelkező digitális számítógép a világon. Davies fontos szerepet játszott a gép, valamint utódja, a teljes léptékű ACE részletes kidolgozásában és fejlesztésében.

1966-ban visszatért az NPL-hez, és részt vett egy olyan ötlet kidolgozásában, amely 1965-ben származott: hogy a számítógépek közötti kommunikáció eléréséhez gyors üzenetváltó kommunikációs szolgáltatásra van szükség, amelyben a hosszú üzeneteket darabokra osztják és külön-külön elküldik a minimalizálja a torlódások kockázatát. A darabokat, amelyeket csomagoknak hívott, a technikát csomagváltásnak hívták. Az Amerikai Fejlett Kutatási Projekt Ügynökség (ARPA) és az ARPANET lelkesen fogadta el hálózati terveit, és az NPL helyi hálózat lett a világ első két számítógépes hálózata, amely ezt a technikát használja.

Davies csapata a csomagcserét vizsgálta laboratóriumában, ám Donald nem tudta meggyőzni a briteket, hogy támogassák a szélessávú hálózati kísérletet. A tanulmányai azonban megmutatták a csomagváltás fontosságát a számítógépes kommunikációban.

Davies 1974-ben megkapta a British Computer Society díjat. Könyvei között szerepel a Kommunikációs Hálózatok Számítógépek számára 1973-ban, A Számítógépes Hálózatok és azok Protokolljai 1979-ben, A Biztonság a Számítógépes Hálózatokban pedig 1984-ben.

Donald Watts Davies Treorchy-ban született a walesi Rhondda-völgyben. A londoni Imperial College-ban 1943-ban fizikai és 1947-ben matematikai diplomát szerzett.

75 éves korában 2000. május 28-án halt meg.