Magyarország — Egy évtizede rajta lóg a magyarok többsége, legtöbbünknek mégsem sikerült megtanulni jól használni a Facebookot és más közösségi oldalakat. Ugyanazokat a hibákat követik el sokan újra és újra, hiába figyelmeztetnek szakértők, rendőrök hogy veszélynek tesszük ki magunkat és másokat.

Hogy a közösségi média akár életveszélyes is lehet, azt Pásztor Anna (45)  példáján az elmúlt napokban mindenki megtapasztalhatta. Az Anna & the Barbies énekesnőjét egy éven át bombázta, zaklatta a Messengeren szerelmes üzenetekkel egy rajongója. Miután az énekesnő letiltotta, a férfi új Facebook-profilt csinált, a rémálom pedig folytatódott. Végül egy hete szombaton kis híján tragédia történt: a zaklató férfi késsel akarta megölni Annát a színpadon, de a biztonsági őrök megakadályozták a gyilkosságot.

Nyáron mindenkinek tele a Facebook-oldala a nyaralási fotóival. Az okostelefonok és a wifi elterjedésével a képeket már nemcsak utólag mutogatjuk, hanem vakáció közben, azonnal. Így viszont ország-világ tudtára adjuk, hogy az otthonunktól akár sok ezer kilométerre tartózkodunk, esély sincs, hogy váratlanul valaki betoppanjon az üres lakásba. Szabad az út a betörőnek. 

De másképp is a közösségi média áldozatává válhat bárki: újra és újra körbejárnak évekkel korábbi fotós bejegyzések, olyan tartalmakkal, hogy „vigyázat, ez a nő csaló, pénzt kér, lelép, lop”. Valóban így van-e, egyáltalán tényleg ő látható-e a képen, az nem derül ki, mégis boldog-boldogtalan terjeszti ezeket a bejegyzéseket. Pedig lehetséges, hogy bűncselekmény az üzenet továbbítása.

– A törvény nagyon szigorú ilyen esetben. Aki bizonyítani tudja, hogy visszaéltek a fotójával és ezzel erkölcsileg megtiporták, az sérelemdíjat is követelhet – hívta fel a figyelmet Kamarás Péter ügyvéd, akinek egyik régebbi ügyfele például egy szexoldalon látta viszont a saját fotóját, mintha sze­xuális szolgáltatásokat hirdetne. – Itt egyértelmű volt a rosszhiszeműség, csak épp az elkövetőt nem találta meg a rendőrség. Egy feltételezett csaló képét jóhiszeműen is meg lehet osztani, ami enyhébb elbírálás alá esik. Legjobb azonban fenntartásokkal kezelni az ilyen dolgokat, hiszen gondoljunk csak bele, amit felteszünk az internetre, azzal bárki hasonlóképp visszaélhet – magyarázta az ügyvéd.

Szinte Loránd közösségi médiaszakértő pszichológiai balekoknak hívja azokat, akik érzelmi alapon megosztanak mindent: macskás képet és elcsépelt közhelyet. Technikai baleknak pedig azt, aki semminek nem néz utána és a nyilvánvaló kamuposztokat is közzéteszi. 

– Amit látnak, azt elhiszik, megosztják, ezzel nemcsak magukat tehetik nevetség tárgyává, de másoknak is kárt okozhatnak. Még náluk is veszélyesebbek a trollok, akik kamubejegyzésekkel, -fotókkal bárkit kicsinálnak a Facebookon, akire megharagszanak. Akár úgy is, hogy zsinórban egymás után feljelentik a Facebook-adminisztrátoroknál, míg le nem tiltják a profilját – hívta fel a figyelmet a szakértő.

– Nagyon meg kell gondolni, mit írunk ki, mert évekkel később például egy állás megpályázásakor is bajunk lehet az őszinteségből, vagy épp a partifotókból, főleg, ha azt nem csak ismerősök láthatják – figyelmeztetett Szinte Loránd.

Teljes Cikk : http://www.blikk.hu/aktualis/belfold/zaklatok-betorok-csalok-ilyen-veszelyeket-rejt-a-facebook/nz0xxdv