Reklámköltések elosztása – Reklámtorta

A nettó onlinereklám-költések 27 milliárd forintot értek el 2010-ben Magyarországon,

Ami a teljes reklámpiac 16 százalékát jelenti az MRSZ-adatok szerint.

A globális piacon az internetreklámok aránya ennél alacsonyabb, 11 százalék volt.

“Az MRSZ 10 év után a piac változásainak megfelelően módosította a kutatásba bevont médiumok körét, így a korábbiaknál teljesebb képet ad a magyarországi valós nettó reklámköltésről. Ez azt is jelenti, hogy a korábbi évekkel való sematikus összehasonlítás nem értelmezhető. Az MRSZ minden egyes medium típusra külön, esetenként más-más módszerrel végezte el a változás becslését.”

A teljes nettó reklámköltés 171 milliárd Ft volt 2010-ben Magyarországon.

Az egyes médiumok nettó bevételei és piacrészesedései:

Televízió – 69 milliárd Ft (40 százalék),
Sajtó – 46 milliárd Ft (27 százalék),
Internet – 27 milliárd Ft (16 százalék),
Közterület – 19 milliárd Ft (11 százalék),
Rádió – 7 milliárd Ft (4 százalék),
Ambient – 3 milliárd Ft (2 százalék),
Mozi – 1 milliárd Ft (0,4 százalék)

A magyar és a globális reklámadatok összehasonlítása 2010-ben
Médiumok részesedései – magyar piacon — globális piacon

Televízió – 40 százalék — 45 százalék,
Sajtó – 27 százalék — 30 százalék,
Internet – 16 százalék — 11 százalék,
Közterület – 11 százalék — 6 százalék,
Rádió – 4 százalék — 7 százalék,
Ambient – 2 százalék — nem mért,
Mozi – 0,4 százalék — 0,5 százalék

Ki használja a Twittert?

A Twitternek 200 millió regisztrált felhasználója van.
Az emberek 88 százaléka hallott már a Twitterről.
A felhasználók 24 százaléka naponta többször megnézi üzeneteit.
Az üzenetek 75 százalékát a felhasználók 5 százaléka írja.
Délután 5 órakor küldik tovább a legtöbben az üzeneteket.

13 érdekes adat az Interneről

A HubSpot blogon új bejegyzése:
13 érdekes adattal, amik megmutatják, milyen félelmetesen nagy a internet világa.

1.A Google keresések 20%-a minden nap olyan kifejezésre vonatkozik, amiket előtte még SOHA nem keresett senki.

2.Több mint 3.5 milliárd tartalmat (linkek, új történetek, blogbejegyzések, stb) osztanak meg a Facebook-onhetente.

3.Az online fogyasztók 43%-a közösségi oldalon rajongó, vagy követő.
4.Az emberek 53%-a ajánl céget, vagy terméket a bejegyzéseiben Twitteren.

5.Az átlagos amerikai internet használó 30 perc videót néz meg online minden nap. 6.A Youtube-ra percenként 35 órányi videót töltünk fel.Figyelem ez a jövő!

7.A LinkedIn100 millió felhasználójának 56 százaléka nem az Egyesült Államokban él.

8.Naponta 2300 új Wikipedia cikk jelenik meg, hozzáadva a már meglévő 17 millióhoz, melyet 91000 aktív szerző alakít.

9.Naponta 1.4 millió új blogbejegyzés születik.

10.200 millió Facebook felhasználó éri el oldalát mobil eszközön keresztül.

11.Több, mint 5 milliárd kép van a Flickr-en.

12.Havonta 45 millió ember néz SlideShare prezentációkat.

13.3.08 milliárd dollárt költünk hirdetésekre a közösségi oldalakon 2011-ben.
Ez 55 százalékos növekedés az előző évhez képest.

OKOSTELEFON utálom de miért?

nrc mobile info

Okostelefont a 18-49 évesek 18 százaléka. 825 ezer fő használ.
Nemek szerint a nők 11 százaléka, a férfiak 25 százaléka.
Életkor szerint a 18-29 évesek 25 százaléka, a 30-39 évesek 18 százaléka, a 40-49 évesek 10 százaléka.
Az okostelefonok 30 százalékán a Symbian, 25 százalékán az Android az operációs rendszer.
Márkák szerint az okostelefonok 39 százaléka Nokia, 25 százaléka Samsung, 18 százaléka Sony-Ericsson, 17 százaléka iPhone, 7 százaléka LG.

Okostelefonján már haszálta az internetet 22 százalék – a nők 13 százaléka és a férfiak 30 százaléka.
Az érintőképernyővel 38 százalékuk NEM elégedett.

Gyerekek és az Internet

Az EU Kids Online kutatás Magyarországra vonatkozó fontos eredményei —

A magyar gyermekek közel háromötöde (58%) naponta, egyharmaduk (35%) heti egyszer-kétszer, 7 százalékuk ennél is ritkábban használja az internetet.

A magyar gyermekek – az EU-átlagnak megfelelően – átlagosan 9 éves korukban kezdik el használni a világhálót.
A 25 európai ország 9-16 éves nethasználó fiataljai közül a magyaroknak van a legtöbb ismerőse valamelyik közösségi oldalon (pl. Iwiw, Facebook). A magyarok 45 százaléka 100-nál is több visszaigazolt kapcsolattal rendelkezik – ezt csak Nagy-Britannia (43%) közelíti meg, míg az uniós átlag mindössze 29 százalék.

A bejelölt kapcsolatok számától függetlenül is átlagon felüli közösségi aktivitást mutatnak a magyar netező gyerekek: kétharmaduknak van saját profilja valamelyik közösségi oldalon.

Az internetező magyar 11-16 éves gyermekek ugyanakkor az uniós átlagnál valamivel gyengébb készségekkel rendelkeznek a digitális írástudásra és a biztonságos internet-használatra vonatkozóan: a magyar 2,7-es érték ugyan látszólag nem sokkal marad el a 25 ország 3,1-es átlagától, azonban Magyarország ezzel az eredménnyel – Olaszország (2,6), Románia (2,6) és Törökország (1,9) után – mégis hátulról a negyedik csupán a sorban.

A magyar netező 11-16 éves fiatalok európai összehasonlításban kevéssé tapasztalják a túlzott internet-használat jeleit: ritkábban érzik úgy, hogy az internetezés a családi és baráti együttlétek, az evés vagy az alvás rovására menne, emellett kevésbé tapasztalják a net hiányára visszavezethető zaklatottságot.
A túlzott internethasználatnak a kutatásban vizsgált megnyilvánulásai közül legalább egyet a magyar válaszadók ötöde (20%) tapasztalt magán gyakran – ez a 25 ország átlagának (30%) csupán csak a kétharmada.

Az interneten keresztül megvalósuló zaklatásban (bullying) a 9-16 éves magyar internetező gyermekeknek és fiataloknak az uniós átlagnak megfelelő mértékben volt részük az elmúlt egy év során: 100 megkérdezettből 6 tapasztalt ilyet.
A szülők száz esetből azonban mindössze négyben (4%) tudnak a gyermeküket ért online zaklatásról – és ebben viszont Magyarország sereghajtónak bizonyult az Unióban. Ez az arány a kontinens 25 országában átlagosan ugyanis majdnem egyharmad (30%).

Hasonló a helyzet a weben látható szexuális tartalmakkal: a mintába került magyar gyermekek az EU-átlagnak (13%) megfelelően találkoztak ilyesmivel (11%) az elmúlt egy évben, szüleik közül azonban fele annyian tudnak minderről (10%), mint Európa többi részén (22%).
——————————–
Az EU Kids Online kutatásról
A kutatási jelentés annak az új és teljességgel egyedülálló kérdőíves kutatásnak az eredményeit mutatja be, amely az EU Kids Online kutatói hálózata által kidolgozott szigorú elvek szerint került megtervezésre és lebonyolításra. A kutatást az Európai Bizottság Biztonságos Internet Programja (Safer Internet Program) támogatta, annak érdekében, hogy erősítse az empirikus eredményekkel támogatott szakpolitikákat az online biztonság területén.

A kutatás során 2010 tavaszán és nyarán 25 európai országban rétegzett, véletlen mintavétel segítségével összesen 23,420 9 és 16 év közötti internethasználó gyermek és szülő töltötte ki a kérdőívet. A kutatási jelentés 23 ország eredményeit tartalmazza.

A kutatás az alábbi online kockázatokkal kapcsolatosan tett fel kérdéseket: pornográfia, zaklatás (bullying), szexuális tartalmú üzenetek, ismeretlen emberekkel való kommunikáció és találkozás, potenciálisan ártalmas felhasználói tartalmak és személyes adatokkal való visszaélés.

A jelentésben gyermekek és fiatalok alatt továbbiakban 9 és 16 év közötti internethasználó gyerekeket értjük. Az internethasználat kifejezés minden olyan eszköz használatára vonatkozik, amely segítségével a gyerekek használják a világhálót, bármely helyszínen.