Magyar Tartalomipari szövetség – Ki dönti el?

A MATISZ szerint a Felhasználóbarát Honlap minősítés általános szempontjai az alábbiak:

A) MEGFELELÉS A MŰKÖDTETŐ INTÉZMÉNY CÉLJAINAK

B) JOGSZABÁLYI MEGFELELTETHETŐSÉG

C) ELÉRHETŐSÉG

A honlap “beszédes” URL címmel rendelkezik
Google találati lista, metaadatok megfelelősége
A tartalom normál sebességgel letölthető

D) AKADÁLYMENTESSÉG

W3C Validator megfelelés

E) BIZTONSÁG

F) FOGYASZTÓVÉDELEM

Adatvédelmi nyilatkozat
A fizetett, szponzoralt tartalom jól elkülönített
Szerzői jogi nyilatkozat
Az előállító / fenntartó szervezet bemutatása
Ügyfélszolgálat
Ügyfél bejelentés, vélemények

G) DESIGN (tartalom és forma egysége)

Pályamű általános megjelenése
A navigáció nehézségi foka
Multimédia alkalmazása
Böngésző, végkészülék kompatibilitás
A tartalom bemutatása

H) TARTALOM (felhasználhatóság, aktualitás, mennyiség, minőség)

Első benyomás
Információ
Információ frissessége
Elérhető-e más nyelveken, a fordítások mennyisége, minősége

I) TARTALOMSZOLGÁLTATÁS SZERVEZÉSE

Regisztráció (azonosítás) kezelése
Űrlapok kitöltése, információk feltöltése
Termékek és szolgáltatások megjelenítése
Keresés
Szabványos honlap fejlesztés (web standardok alkalmazása)
Tiltott, káros tartalmak, szolgáltatások kezelése
Reklámok kezelése

Észrevételeim ezzel a minősítéssel:
Kik döntik el ? Ezt csak komoly szakember tudja megmondani és ez a weboldalon nincs feltüntetve
Az oldal súlyon ergonómiai hibákkal rendelkezik és ők adják a “Minősítést”

AJÁNLOTT könyvek ebben a témában profiktól: Jacob Nielsen Web Usability, Steve Krug Ne törd a fejem
web-design-usability

Az Interneten végezzük

Lassan a neten intézünk mindent

Az Ipsos kutatása szerint egyre több ügyet intéznek az emberek az interneten, de hazánk ezen a téren eléggé le van maradva, főleg munkahelykeresésre és online banki ügyintézésre használják a magyarok.

Sokan Facebookoznak vásárlás előtt
A tehetősek is árérzékenyek!!!
Az online vásárlási szokásokról készített felmérést az Ipsos, melyből kiderül, hogy a világ internetezői egyre gyakrabban vásárolnak, intézik pénzügyeiket, és keresnek munkát a világhálón.

A világ internetezőinek hattizede hívja segítségül a világhálót, ha vásárolni szeretne: információkat gyűjt a keresett termékről, majd az érdeklődők csaknem fele (48 százalék) meg is veszi a weben. Szintén 60 százalék azok aránya, akik a banki ügyeiket online intézik, és tízből négyen keresnek munkát ilyen módon.

A magyar internetezők leginkább álláskeresésre használják a webet, 58 százalékuk választja ezt a megoldást, e tekintetben csak Lengyelország előz meg bennünket 61 százalékkal. A magyarok az átlagosnál kevésbé használják az e-bankokat, 51 százalékkal a középmezőny végén vannak, és ritkábban tájékozódnak a kiszemelt termékekről (44 százalék).

SHOPPING
Az online vásárlás sem igazán elterjedt hazánkban, az internetezők 26 százalékára jellemző, ezzel az ország a sereghajtók közé tartozik.

A jó anyagi körülmények között élőkre (69 százalék), a magasan iskolázottakra (66 százalék) és az 50 és 64 év közöttiekre (65 százalék) a legjellemzőbb a netes banki ügyintézés. Az online vásárlók többsége a jó anyagi körülmények között élők (56 százalék), a magasan képzettek (55 százalék) közül kerülnek ki, míg a világhálón keresztüli munkahelykeresők inkább az alacsonyabb jövedelműek (48 százalék), a 35 év alattiak (47 százalék).
(forrás: Kreatív Online

YOUTUBE új lehetőségek !!! Jó üzlet Kreatívoknak!

Magyar előadók és kiadók, valamint tévécsatornák is részesednek a YouTube-on lejátszott videók reklámbevételeiből, a felhasználók azonban egyelőre csak a hirdetések durva elszaporodását érzékelhetik a világ legnépszerűbb videomegosztóján. Milyen extrákat kapnak a felhasználók a reklámokért cserébe?

Egyelőre nem aratott osztatlan sikert a hazai felhasználók körében a hónap elején elstartolt, a lemezkiadók által messiásként várt magyar YouTube: a netezőket zavarják a klipek előtt megjelenő reklámok, amelyek félbeszakítják a szórakozást például akkor, ha a netezők egy több számból álló lejátszólistát néznek-hallgatnak. Bár a videók előtt megjelenő reklámokat minden esetben át lehet ugrani, első öt másodpercüket a felhasználóknak kötelező végignézniük a megnyitni kívánt videó eléréséhez.

Youtube videó

A reklámért cserébe jobb minőségű videók

A Google magyarországi képviseleténél az [origo]-nak elmondták, a videomegosztó lokalizált változatának elindulása nyomán nagyobb mennyiségű és jobb minőségű magyar tartalom lesz elérhető a YouTube-on.

A szolgáltatás tartalomszűrő rendszere lehetővé teszi, hogy a partnerek azonosítsák azokat a videókat, zenéket, amelyeknek ők a jogtulajdonosai, még akkor is, ha azokat más felhasználók töltötték fel. Ilyenkor a partnerek választhatnak, hogy ezeket a felvételeket letiltják, vagy fent hagyják és akár engedélyezik, hogy a felvétel mellett reklám jelenhessen meg.

Ez nem a feltöltő, hanem a jogtulajdonos számára generál bevételt, aki korábban semmilyen módon nem részesedhetett a mások által feltöltött, de a saját tulajdonát képező művekből. Ezzel a lehetőséggel azonban a kiadók és tévécsatornák érdekeltté váltak tartalmaik feltöltésében, hiszen eddig a videomegosztón elérhető videókból semmilyen bevételt nem láthattak – véli Schuster Richárd, a Google magyarországi kommunikációs menedzsere.

A változások nyomán a YouTube megszűnhet “mindenki padlásának” lenni – mondta az [origo]-nak Kitzinger Dávid, az Artisjus zenei jogvédő szervezet internetes szolgáltatásokért felelős vezetője. A videomegosztón a rossz minőségű, VHS-kazettáról digitalizált felvételek jelentős részét jobb minőségű, eredeti archív felvételek fogják felváltani. Ezek megjelenése nem egyik napról a másikra történik, de a lemezkiadók és a tévétársaságok youtube-os kínálata várhatóan folyamatosan bővül majd – mondta.

A Megasztár és a Hacktion az első két befutó

A Google arra számít, hogy a YouTube lokalizált beindulásával jelentősen növekedni fog a videomegosztón a magyar tartalmak aránya: a partneri megállapodásoknak köszönhető például, hogy a Megasztár egyes műsorszámai és a Hacktion sorozat teljes epizódjai elérhetővé váltak az oldalon.

A Tv2 zenei tehetségkutatójának műsorszámait normál felbontásban lehet megnézni a YouTube-on, a lejátszás közben a képernyő alján jelenik meg reklámcsík, valamint a lejátszóablak mellett is találhatók hirdetések. A hackersorozat részei a YouTube-on HD-felbontásban jelennek meg, ami sokkal jobb minőséget eredményez a közszolgálati tévé saját videotáráénál, és e sorok írásakor csak a lejátszó mellett voltak reklámok. A zenei tehetségkutató videói között néhány több tízezres nézettségű felvétel is található, a Hacktion egy-egy részét azonban nagyjából csak ezren nézték meg a YouTube-on, így a videomegosztón való jelenlét valószínűleg nem termel komoly profitot az MTVA-nak.

TOMTOM Records

A Google partnerévé vált TomTom Records lemezkiadó hivatalos csatornáján húsznál kevesebb klipet lehet megtekinteni normál felbontásban, egyelőre a videón megjelenő reklámok nélkül, ám ezek közül csupán egyetlen felvételt, Tolvai Renáta videoklipjét nézték meg tizenötezernél több alkalommal a videomegosztón.

A tévétársaságok egyébként csak olyan műsorokat tehetnek elérhetővé az interneten, amelyekhez megvásárolták az online sugárzás jogait, kivéve persze a saját gyártásúakat. Ennek nyomán nem valószínű, hogy az este sugárzott amerikai filmet a csatornák feltöltenék a YouTube-ra, ám arra van esély, hogy a Magyar Televízió régi magyar filmeket tegyen jó minőségben elérhetővé a videomegosztón – bár az MTVA-nál még nem tudtak tájékoztatást adni az ezzel kapcsolatos konkrét tervekről.

Nem akarják töröltetni a nem hivatalos videókat

A Tv2 és az MTVA sajtóosztályain egyaránt azt mondták az [origo]-nak, hogy nem tervezik a felhasználók által felvett és önhatalmúlag feltöltött műsorok tömeges törlését a YouTube-ról. A Tv2-nél elmondták, csak szélsőséges esetben – például a társaságot becsmérlő felvételek esetében – élnek a felvételek eltávolításának lehetőségével, egyébként nem érdekük eltávolíttatni a műsorokat, hiszen azok forrásuktól függetlenül segítenek a saját tartalmak elérhetőségeinek kibővítésében.

A közszolgálati csatornák YouTube-ra feltöltött műsorait sem akarja töröltetni az MTVA, a már feltöltött, az induló hivatalos csatornán kívüli felvételeket inkább igyekeznek összekötni a saját gyártású videókkal.

Nem zárják be saját videotáraikat

A Tv2-nél az [origo]-nak elmondták, a csatorna saját műsorainak népszerűsítésére kívánja használni a YouTube-ot, ennek keretében csak egyes műsorai lesznek elérhetők a videomegosztón, bizonyos tartalmakat azonban továbbra is csak a csatorna saját honlapján találhatnak meg a nézők. Hasonló megoldást tervez az MTVA is: az MTV Videotár utódjául szánt, az összes közszolgálati csatorna műsorait egyetlen felületen tartalmazó új honlap fejlesztése folyamatban van, és a youtube-os partnerségtől függetlenül fog működni.

A tévécsatornák azért tartják megkerülhetetlennek a YouTube-ot, mert azon keresztül a tévével szemben az internetet előnyben részesítő fiatalabb korosztályt is el tudják érni, amelynek tagjai nem feltétlenül keresik fel maguktól a tévécsatornák honlapjait.

Nem költöznek a YouTube-ra

Rényi Ádám kommunikációs szakember szerint nem lehet arra számítani, hogy a hazai tévécsatornák teljes egészében a YouTube-ra költözzenek: bár így üzemeltetési költségeik jelentősen csökkennének, a saját honlapjaikon működő videotárakban elhelyezett reklámok bevételein senki mással – így a csak kisebb bevételrészesedést biztosító Google-lal – sem kell osztozniuk. Egy magyar tévécsatorna számára a saját honlap hirdetései nem termelnek akkora bevételt, mint egy nagy hírportál esetében, ezért akár érdekeltek is lehetnek a cégek a YouTube-hoz hasonló alternatív bevételi lehetőségek kihasználásában. Ugyanakkor ma még kérdéses, hogy rövid távon be tudja-e hozni a saját oldal kannibalizálásából fakadó bevételkiesést egy ilyen együttműködés – véli Rényi.

A videomegosztót működtető Google egyelőre csak nagy kiadókkal és tévécsatornákkal lépett partnerségre, hamarosan azonban bárki a cég tartalomszolgáltatója lehet, ha kitölt egy erre vonatkozó internetes szerződést, ezt követően pedig saját műsorokat készít – akár az otthoni számítógépén. Az Egyesült Királyságban hasonló alapokra épített néhány év alatt komoly internetes céget egy tinédzser korú fiú, Jamal Edward. Ő kezdetben egyszerű kézikamerával rögzítette és közölte brit rapperek előadásait, amatőr projektje azonban mára SB.TV néven százmilliós nézettséggel rendelkező internetes céggé nőtte ki magát.

Forrás:AZ [origo]

Internet Penetráció 2011

2011-ben a 15-69 éves lakosságon belül az internetpenetráció elérte a 60 százalékot. A MillwardBrown-TNS-Hoffmann Nemzeti Olvasottság Kutatás (NOK) legfrissebb, harmadik negyedéves adatai szerint a korcsoport 61 százaléka internezik legalább havi rendszerességgel, ami csaknem 4,5 millió 15 évnél idősebb internetezőt jelent, derült ki az NRC 2011 3. negyedéves Internetpenetráció riportjából.

internet

A 15-24 évesek körében tízből kilencen interneteznek – így ebben a szegmensben komoly növekedés már nem várható a jövőben. Az idősebb korcsoportokban ugyanakkor van még növekedési potenciál: az 50-69 éveseknél az elmúlt 3 évben több mint másfélszeresére nőtt a penetráció, de még mindig csak egyharmaduk használja a világhálót.

2011 internet

A kereskedelmi, hirdetési szempontból leginkább általánosnak tekinthető 18-49 éves szegmensben 74 százalék az internetezők aránya. A fiatalabb vagy magasabb státuszú részszegmensekben – a fentiekből következően – még ennél is magasabb a penetráció szintje. A 18-29 évesek esetében 85, a 18-49ABC szegmensben 88, a 18-49AB célcsoportban pedig 93 százalék internetezik. Bár a 18-69 évesek körében még nem éri el a penetráció 60 százalékot (jelenleg 59 százalékon áll), a 18-69ABC szegmensnek már a 77 százaléka megtalálható – és elérhető – az interneten.

Az elemzés letöltése itt!

Internet 50 fölöttiek

Az ötvenen túli netezők csaknem ugyanannyit chatelnek, mint a fiatalok, online telefonálásában pedig még náluk is aktívabbak. Csaknem kétharmaduk rendszeres látogatója a közösségi oldalaknak, ebben még amerikai társaikon is túltesznek – derül ki a UPC megbízásából az Ithaka kutatóközpont által készített felmérésből.

Magyarországon az ötven év felettiek közel egyötöde internetezik rendszeresen. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számít. Bizonyos online kapcsolattartási formákban a netet használó hazai szeniorok viszont a nemzetközi átlagnál, sőt még amerikai társaiknál is aktívabbnak bizonyulnak. Miközben például az internetező amerikai 57-65 évesek csupán 43 százaléka látogat közösségi oldalakat, addig a magyar időskorúak csaknem kétharmada él online közösségi életet.

Már körükben is népszerűbb a Facebook mint az Iwiw, sokan azonban mindkét oldalon regisztrálták magukat. A megkérdezettek 10 százaléka „always on” életmódot folytat, azaz szinte állandóan online üzemmódban van. A regisztrációval rendelkezők 64 százaléka naponta ellátogat kedvenc oldalára, fele pedig több mint száz ismerőssel áll kapcsolatban. Bár otthonosan mozognak ebben a közegben, keveset foglalkoznak az adatbiztonság kérdésével. Míg a fiatalok 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy közösségi médiás profilja nyitott, azaz mindenki számára látható, az idősebbek 69 százaléka nem használ semmilyen szűrőbeállítást, így például gyakran telefonszámuk, más elérhetőségük is publikus. 45 százalékuk soha nem is foglalkozott a biztonsági beállítások módosításával.

A felmérés szerint az internetező szeniorok a rokonokkal, ismerősökkel való kapcsolattartás területén használják ki legjobban az információs technológiák nyújtotta lehetőségeket. Sokszor éppen tőlük tanulják meg az internet és a számítógép használatát. A tanár szerepét leggyakrabban a közvetlen családtagok, közülük is a fiatalabb rokonok töltik be: az 50 év felettiek 46%-a tőlük tanult meg internetezni.

Vagyis sok esetben ma már megfordul a hagyományos szocializáció és a gyerekek tanítják a szülőket, nagyszülőket a világ megértéséhez szükséges ismeretekre. A szeniorok 17 százaléka szervezett képzésen vagy tanfolyamon sajátította el az online készségeket, harmada pedig autodidakta módon tanult bele a netezésbe.

Az internetnek a kapcsolattartásban betöltött kiemelt szerepét jelzi az idősek körében az online kommunikációs lehetőségek aktív használata is.

Az ötven év feletti válaszadók csaknem negyede használ rendszeresen internetes telefonszolgáltatást, ez 4 százalékkal nagyobb arány, mint a fiatalabbak esetében. Több mint egynegyedük (28 százalék) pedig azonnali üzenetküldő segítségével chatel. Körükben ugyanakkor az online csatornák és a mobiltelefon mellett továbbra is nélkülözhetetlen eszköz a hagyományos, vonalas telefon – a válaszadók több mint fele használja rendszeresen.

A felmérésből kiderül, hogy a szeniorok nemcsak a netet, de a számítástechnikai és újmédiás eszközöket is egyre magabiztosabban használják.

Az 50+ korosztály körében ugyan továbbra is az asztali számítógép a népszerűbb – 82 százalékuk rendelkezik PC-vel –, több mint egyharmaduk azonban notebookot, laptopot (is) használ.

Hetven százalékuknak van dvd-lejátszója – e tekintetben csak két százalékkal maradnak el az ötven év alattiaktól – és majdnem egynegyedüknek DVD-felvevője, amivel jócskán meg is előzik a fiatalabb korosztályt. Mindehhez tegyük hozzá azt is, hogy a műsorok rögzítéséhez a megkérdezettek csaknem fele még mindig hagyományos videómagnót használ.
Amíg azonban a fiatalabbaknak csupán 4 százaléka ugorja át a reklámokat a visszanézésénél, az idősebbek 15 százaléka áttekeri őket.