Ha elfogadjuk, hogy az előadó legfontosabb dolga felépíteni egy gondolatot hallgatói agyában, akkor itt van négy szempont, hogyan érdemes ezt tenni.
Egy: Az előadás egyetlen fő gondolatra szorítkozzon. A gondolatok összetett dolgok; vágjuk vissza mondandónkat annyira, hogy a számunkra legfontosabb egyetlen gondolatra tudjunk koncentrálni, lehetőséget adva magunknak ennek pontos elmagyarázására. Helyezzük el ezt a környezetben, hozzunk példákat, töltsük meg élettel. Fogjunk hát egy gondolatot, és ezt vigyük végig a teljes előadáson, hogy minden, amit mondunk, valahogy ehhez kapcsolódjon.
Kettő: Tegyük befogadóvá a hallgatóságot! Mielőtt elkezdenénk a hallgatók agyában új dolgokat felépíteni, meg kell szereznünk a hozzájárulásukat. És mi ennek a legjobb eszköze? A kíváncsiság. Piszkáljuk föl a közönség kíváncsiságát! Dobjunk be izgalmas, provokatív kérdéseket, hogy megtudjuk, mi az, ami értelmetlen, ami magyarázatra szorul. Ha nincs meg a kapcsolat valakinek a világnézetével, akkor a kapcsolatot ki kell építeni. Ha felébresztettük bennük a vágyat ez iránt, akkor sokkal könnyebb a saját gondolatunkat felépíteni.
Három: Lépésről-lépésre építkezzünk! Használjuk a közönség által már ismert elemeket. Használjuk a nyelv erejét a hallgatóság fejében már létező elemek összefűzésére! De ne a saját nyelvünket, hanem az övéket! Kezdjük a pillanatnyi helyzettel. Sokszor megfeledkezünk róla, hogy a számunkra mindennapos fogalmak teljesen ismeretlenek a közönség előtt. A hasonlatok jó hasznunkra lehetnek a darabok összeillesztésében, mert felvázolják a minta kívánt alakját, a hallgató által már birtokolt másik gondolatra építve.
Például, amikor Jennifer Kahn el akarta magyarázni a CRISPR nevű új biotechnológiai eljárást, azt mondta: “Olyan ez, mintha lenne egy szövegszerkesztőnk a DNS szerkesztésére. A CRISPR-rel genetikai “szövegeket” vághatunk ki és illeszthetünk be.” Egy ilyen szemléletes magyarázat “aha”-élményt vált ki, egy részlet a helyére kerül, amikor valami hirtelen “beugrik”. Fontos azonban, hogy az előadásunkat közeli barátainkon kipróbáljuk, és megtaláljuk a számukra nem egyértelmű részeket.
Végül a negyedik, utolsó tanács: A gondolat legyen megosztásra érdemes! Tegyük fel magunknak a kérdést: “Mi ennek a gondolatnak a haszna?” És őszintén válaszoljunk. Ha a gondolat csak magunk, vagy egy szűk csoport hasznát szolgálja, akkor, sajnos ezt kell mondanom, nem érdemes terjeszteni. A közönség rögtön átlát rajtunk. De ha úgy látjuk, hogy a gondolatban benne van a lehetőség, hogy másoknak örömet okozzon, hogy mások kilátásait jobbra fordítsa, hogy valakit másfajta viselkedésre ösztönözzön, akkor megvan a legfontosabb hozzávaló egy remek előadáshoz, amely igazi ajándék lehet számukra és mindannyiunk számára.
Szinte SEO | Online Marketing | SEO Szakértő Blog | Keresőoptimalizálás 