A VEGYIPAR MINT AZ ÉLELMISZERINFLÁCIÓ
LEGFONTOSABB MEGHATÁROZÓJA.

A vegyipar távlati szemszögből nézve nem kiemelkedően fontos ágazat Magyarországon, hiszen
a bruttó hozzáadott érték alig másfél százalékát állította elő 2021-ben ( magasabb értékről van szó, mint
az EU-s átlag, de nem kirívóan).

A gazdaságban betöltött szerepét illetően viszont unikális: a mezőgazdaság és
az élelmiszeripar 6. legnagyobb beszállítója a vegyipar (86 ágazat közül), elsősorban a növénytermesztésben használt műtrágya és vegyszerek révén.

Ennek megfelelően ha ebben az ágazatban termelői árnövekedés
történik az gyors átgyűrűzéssel bír az élelmiszerárakra. Ráadásul az ágazat a legjobban kitett iparág a földgázárak alakulásának annak következtében, hogy számos terméke gáz alapú, kiemelten a mezőgazdaságban széles körben használt ammónia és az abból készülő pétisó.

A műtrágya gyártó ágazatról az inflációs folyamatok szemszögéből vizsgálva felfelé mutató információk jelentek meg az elmúlt időszakban. Egyrészt a legnagyobb gyártó vállalat, a Nitrogénművek az év során többször is jelezte, hogy leálltak a termeléssel, valamint a KSH ágazati termelési adatai is arról tanúskodnak, hogy például augusztusban a tavalyi mennyiség alig 10 százalékát
gyártotta le az ágazat.

A gázárak következtében az árnövekedés is természetesen érdemi az ágazatban.
Mindezen információk akár egy hamarosan megszűnő tevékenységet vetíthetnének előre,
ami kínálat szűkülést, következésképpen magasabb árakat eredményezne.
Másrészt viszont az ágazat alig csökkentette foglalkoztatotti állományát, emellett
valószínűsíthetően a vállalat jó évet fog zárni.

Ez az információ azt mutatja, hogy a gyár időszakosan termel, a keresletnek megfelelően, ami azt jelenti,
hogy a felvevőpiac árelfogadó. A jelenlegi gyártáshoz felhasznált gáz beszerzése
valószínűleg a nyári magas árakon történhetett meg, ami előrevetít egy nagyobb műtrágyaáremelést az év végén és a jövő év elején.

A műtrágya árának növekedésének irányába hat az importkínálat szűkülése is: az importált mennyiségek tekintetében is a tavalyi szintek alatt tartózkodnak a készletek, ami részben kínálati,
részben logisztikai okokra vezethető vissza. Mindezek következtében a műtrágya ára a következő 2-3 negyedévben újabb csúcsokat érhet el. Az év hátralévő részét tekintve a jelenlegi gázpiaci, határidős jegyzések alapján csak 2024 elején indulhat a mostani szintekről csökkenésnek a gázár, ami azt jelenti, hogy egészen 2023 őszéig emelkedhet a műtrágya ára. Ez főként abban az esetben lehet igaz, ha a hazai gyártókapacitások továbbra visszafogott mértékben működnek tovább. Ez utóbbi alakulása első sorban a kereslettől függ, de a gázfelhasználási adatok alapján romlanak a kilátások.

Miért érdemes műtrágyát használni?

A műtrágya segíti a növények növekedését, virágzását, a terméskötődését és nagyon jó hatással van a növények általános egészségi állapotára. Ma már rengeteg típusú, formájú, összetevőjű műtrágya létezik a piacon, így sokszor nehéz lehet a választás, ezért is fontos, hogy úgy vásároljunk, hogy tudjuk, mit akarunk trágyázni és miért, illetve pontosan milyen összetevőkre van szüksége a növényünknek.

E-book mint hatékony marketing csalogatóeszköz!

Az e-könyv mint csali az online marketing egyik hatékony eszköze. Az e-könyv egy olyan digitális könyv, amelyet az interneten keresztül lehet elérni és letölteni. Az e-könyvök általában ingyenesek vagy alacsony áron kínáltak fel a potenciális ügyfeleknek.

Az e-könyvök létrehozásával a vállalkozások értékes és hasznos tartalmat nyújtanak az embereknek, amely segít nekik megoldani egy adott problémát vagy kielégíti az érdeklődésüket egy adott témában. Az e-könyv általában egy adott termékre vagy szolgáltatásra összpontosít, és a végén ajánlatot tesz arra, hogy hogyan lehet megvásárolni vagy igénybe venni az adott terméket vagy szolgáltatást.

Az e-könyv mint csali hatékony lehet azért, mert az értékes tartalom meggyőzheti az embereket arról, hogy további információkra és termékekre van szükségük a vállalkozástól. Az e-könyv letöltése általában az e-mail cím megadásával történik, így az e-könyv készítői kapcsolatba kerülhetnek a potenciális ügyfelekkel, és további marketing célzott üzeneteket küldhetnek nekik.

Az e-könyv mint csali hatékony lehet, ha a tartalma valóban hasznos és értékes az emberek számára, és ha a végén ajánlatot tesznek egy olyan termékre vagy szolgáltatásra, amelyre valóban szüksége lehet az embereknek. Az e-könyvöt a megfelelő közönségnek kell eljuttatni, és az ajánlatnak vonzónak kell lennie ahhoz, hogy hatékonyan működjön.

Backlink tényezők

Linkelő domain kora:

Az idős domainekről származó backlinkek erősebbek lehetnek, mint az új domainekről származóak.

A linkelő gyökérdomainek száma:

A hivatkozó domainek száma az egyik legfontosabb rangsorolási tényező a Google algoritmusában, amint azt a 11,8 millió Google keresési eredményt vizsgáló iparági tanulmányunkból láthatja.

Különálló C-osztályú IP-ről származó linkek száma:

A különálló IP-címekről származó linkek az Önre hivatkozó webhelyek szélesebb körét sugallják, ami segíthet a rangsorolásban.

A linkelő oldalak száma:

A linkelő oldalak teljes száma (akár ugyanarról a domainről is) hatással lehet a rangsorolásra.

Backlinkek horgonyszövege:

Amint azt a Google eredeti algoritmusának ebben a leírásában megjegyezzük:

“Először is, a horgonyszövegek gyakran pontosabb leírást adnak a weboldalakról, mint maguk az oldalak”.

Nyilvánvaló, hogy a horgonyszöveg kevésbé fontos, mint korábban (és ha túloptimalizálják, webspam-jelzésként működnek). De a kulcsszavakban gazdag horgonyszöveg kis adagokban még mindig erős relevanciajelzést küld.

Alt tag (képi linkek esetében):

Az Alt szöveg a képek horgonyszövegeként működik.

Linkek .edu vagy .gov tartományokból: Matt Cutts kijelentette, hogy a TLD nem befolyásolja egy webhely fontosságát. A Google pedig azt mondta, hogy sok Edu linket “figyelmen kívül hagy”. Ez azonban nem akadályozza meg a SEO-kat abban, hogy úgy gondolják, hogy a .gov és .edu TLD-knek különleges helyük van az algoritmusban.

A linkelő oldal tekintélye:

A hivatkozó oldal tekintélye (PageRank) a Google kezdete óta rendkívül fontos rangsorolási tényező, és még mindig az

link tekintélye

A hivatkozó tartomány tekintélye:

A hivatkozó domain tekintélye önálló szerepet játszhat a link értékében.

A versenytársaktól származó linkek:

Az ugyanazon SERP-ben rangsorolt más oldalakról származó linkek értékesebbek lehetnek egy oldal rangsorolása szempontjából az adott kulcsszóra vonatkozóan (mivel ezek magasan releváns oldalak).

“Várható” webhelyekről származó linkek:

Bár spekulatív, egyes SEO-k úgy vélik, hogy a Google addig nem bízik meg teljesen a weboldaladban, amíg az iparágadban “elvárt” tekintélyű webhelyekről nem kapsz linkeket.

Rossz szomszédságból származó linkek:

Az úgynevezett “rossz környékről” származó linkek árthatnak webhelyének.

Vendégposztok: Bár a vendégposztokból származó linkek még mindig értéket adnak, valószínűleg nem olyan erősek, mint a valódi szerkesztői linkek (ráadásul a “nagyszabású” vendégposztok bajba sodorhatják webhelyét).

Hirdetésekből származó linkek:

A Google szerint a hirdetésekből származó linkeknek nofollow-nak kell lenniük, vagy a rel=sponsored attribútumot kell használniuk. Valószínű azonban, hogy a Google képes azonosítani és kiszűrni a hirdetésekből származó követett linkeket.

Honlap tekintélye:

A hivatkozó oldal honlapjára mutató linkek különös jelentőséggel bírhatnak egy oldal – és így egy link – súlyának értékelésében.

Íme a legfontosabb megállapításaink összefoglalása:

1. A hosszú tartalmak átlagosan 77,2%-kal több linket kapnak, mint a rövid cikkek. Ezért a hosszú formátumú tartalom ideálisnak tűnik a backlinkek megszerzésére.
2. A közösségi megosztások tekintetében a hosszabb tartalmak felülmúlják a rövid blogbejegyzéseket. A 2000 szót meghaladó cikkek esetében azonban csökkenő hozamot találtunk.
3. Az online tartalmak túlnyomó többsége kevés közösségi megosztást és backlinket kap. Valójában az összes blogbejegyzés 94%-ának nulla külső linkje van.
4. A “Power Posts” kis százaléka aránytalanul sok közösségi megosztást kap. Konkrétan a cikkek 1,3%-a generálja az összes közösségi megosztás 75%-át.
5. Gyakorlatilag nem találtunk összefüggést a backlinkek és a közösségi megosztások között. Ez azt sugallja, hogy kevés átfedés van a nagymértékben megosztható tartalmak és az olyan tartalmak között, amelyekre az emberek hivatkoznak.
6. A hosszabb címsorok több közösségi megosztással korrelálnak. A 14-17 szavas címsorok 76,7%-kal több közösségi megosztást generálnak, mint a rövid címsorok.
7. A kérdéses címek (“?”-vel végződő címek) 23,3%-kal több közösségi megosztást kapnak, mint a kérdőjellel nem végződő címek.
8. Nincs “legjobb nap” egy új tartalom közzétételére. A közösségi megosztások egyenletesen oszlanak meg a hét különböző napjain közzétett posztok között.
9. A listás posztokat erősen megosztják a közösségi médiában. Valójában a listás posztok átlagosan 218%-kal több megosztást kapnak, mint a “hogyan kell” posztok, és 203%-kal több megosztást, mint az infografikák.
10. Úgy tűnik, bizonyos tartalmi formátumok működnek a legjobban a backlinkek megszerzésében. Azt találtuk, hogy a “Miért posztok”, a “Mi posztok” és az infografikák 25,8%-kal több linket kaptak, mint a videók és a “Hogyan kell” posztok.
11. Egy átlagos blogbejegyzés 9,7x több megosztást kap, mint egy B2B oldalon közzétett bejegyzés. A megosztások és linkek megoszlása azonban a B2B és B2C kiadók esetében hasonlónak tűnik.