Az üzleti döntéshozók számára sokan és sokféleképpen kínálják termékeiket, szolgáltatásaikat. A reklámozásra igénybe vett médiumok között előkelő helyen szerepel az internet, amelyen keresztül az üzletemberek több mint 90 százaléka elérhető. A döntéshozók internetezési szokásai kapcsán számos jellegzetesség és egyedi vonás fedezhető fel. Összességében megállapítható, hogy az átlagosnál innovatívabb és kezdeményezőbb célcsoporttal állunk szemben.

Míg otthoni internet hozzáféréssel a 18-69 éves internetezők háromnegyede rendelkezik, addig a vállalati döntéshozók körében ez az arány 95 százalék. A mobilinternet-használat szintén kiemelkedik a menedzserek esetében: mobiltelefonján csaknem 25 százalékuk internetezik, laptopon pedig valamivel több, mint 20 százalékuk használ mobil szélessávot.

Az internetes tevékenységek között az ügyfelekkel és partnerekkel való kapcsolattartás mellett fontos szerepe van a versenytársak figyelésének és a hírek közötti tájékozódásnak is.

A mindennapos informálódásra használt honlapok rangsorát toronymagasan az origo és az index vezeti. Az üzleti döntéshozók közel 80 százaléka látogatja ezeket a weboldalakat.

A domináns szerepű világháló mellett ugyanakkor helyt kapnak az offline médiumok; havi- heti- és napilapok is. A gazdasági hetilapok rangsorában első helyen szereplő HVG-t a döntéshozók közel 60 százaléka olvassa rendszeresen.

Az üzleti, gazdasági jellegű honlapokat látogató döntéshozók többsége regisztrált tagsággal is rendelkezik az olvasott weboldalon, az oldalak hírlevelére feliratkozók aránya pedig eléri a 45 százalékot.

Az NRC Piackutató által készített felmérésből az is kiderül, hogy az üzleti döntéshozók a gazdasági, üzleti jellegű portálok mely tartalmait milyen arányban olvassák. A legtöbben a pénzügyi (több mint 80 százalék) valamint a politikai hírek (közel 60 százalék) iránt érdeklődnek. A rangsorban az előbbieket a technikai rovat, majd a tőzsde és devizaárfolyamok követik. Jól látható tehát, hogy az üzletemberek fontos szerepet szánnak a tájékozódásnak és időt szentelnek a pénzügyi és politikai helyzet követésére.

Az üzleti portálok többsége a hírek közlése mellett egyéb hasznos szolgáltatásokat is kínál a látogatóknak. A mikrovállalkozások menedzserei ezek közül az adózási információkat böngészik legnagyobb arányban (60 százalék). A kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalati döntéshozók 56, illetve 57 százaléka a vállalati híreket olvassa szívesen. A rangsorban olyan szolgáltatások is szerepelnek, mint a makrogazdasági adatszolgáltatás, pályázatfigyelő, pénzváltó, angol szakszótár, csak hogy néhányat említsünk. A weblapokon használható kalkulátorok közül a bér kalkulátor, a valutaváltó és az SZJA kalkulátor a legnépszerűbbek.
Az online vásárlás témakörének is érdemes külön figyelmet szentelnünk. Míg a 18-69 éves internetezők 65 százaléka próbálta már ki az internetes vásárlást, addig az üzleti döntéshozók körében ez az arányszám 90 százalék felett van. A 18-69 éves netezők 40 százaléka legalább alkalmanként rendel online, míg az üzleti döntéshozók közel 80 százaléka.

A világhálón keresztül beszerzett termékek köre változatos. A menedzserek közel 45 százaléka vásárol online módon műszaki cikkeket. A rangsorban másodikként – 30 százalékos értékkel – a számítástechnikai termékek szerepelnek, de az üdülés, szállás valamint a repülőjegy internetes lefoglalása is a döntéshozók közel 30 százalékára jellemző.

Read more: http://netkutatasok.blogspot.com
NRC.hu

Fél év alatt 3 százalékpontot nőtt a 15-69 éves hazai lakosságon belül az internetezők aránya, így 2009 első félévében 52 százalékos az internet penetráció – több mint 3,9 millióan kapcsolódnak legalább havi rendszerességgel a világhálóra, a legalább hetente internetezők aránya pedig 47 százalék.

penetráció

Az internetet ennél többen próbálták már ki, ugyanakkor a lakosság kétötödéről még mindig elmondható, hogy gyakorlatilag semmilyen személyes tapasztalattal nem rendelkezik az internettel, illetve az ott található tartalmakkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban.

Bár az utóbbi években – néhány kisebb megtorpanástól eltekintve – dinamikus növekedést figyelhettünk meg az internetet használók számában, a jelenlegi 52 százalékos penetrációs szint nemzetközi viszonylatban még mindig relatíve alacsonynak mondható, és nem csak az USA vagy a skandináv országok kiemelkedően magas penetrációs szintjéhez képest, hanem az EU 60 százalék feletti átlagához, és néhány szomszédos ország adatához viszonyítva is.

A penetráció növekedésével ugyan fokozatosan csökken az egyes társadalmi csoportok közötti különbség az internet használatát illetően, azért az internetezők aránya még mindig magasabb a férfiak, mint a nők körében: előbbiek 55, utóbbiak 48 százaléka internetezik rendszeresen.

Még jelentősebb a különbség az egyes életkori csoportok között. Az internet még mindig fiatalos médiumnak számít, amit jelez, hogy míg a 15-24 évesek 84 százaléka rendszeresen internetezik, addig a 25-34 éveseknek már csak 67 százaléka – az 50 felettiek körében pedig az átlagosnál lényegesen alacsonyabb, mindössze 21 százalékos a penetráció.

Budapesten az internetezők aránya még mindig jelentősen meghaladja az országos szintet: a fővárosban 70 százalékos a mért penetrációs szint, ugyanakkor a kisebb városokban, illetve a községekben az átlagosnál alacsonyabb az internetezők aránya. Míg 2008 második félévében 11 százalékponttal nőt a kistelepülések penetrációs szintje, addig az utóbbi fél évben megtorpant a hirtelen emelkedés és csupán egy százalékponttal nőtt ez az érték.

A 15-69 éves rendszeres internetezők 80 százaléka szokott otthonában internetezni – ez azt jelenti, hogy a teljes populáció 41 százaléka használja otthonról az internetet. Ennél valamivel többen – 46 százaléknyian – rendelkeznek otthoni internet hozzáféréssel, de nem mindenki él a lehetőséggel. Azt, hogy az otthoni hozzáférés megléte még nem jelent automatikusan internet használatot, jól mutatja, hogy az otthonukban hozzáféréssel rendelkezők egytizede egyáltalán nem használja az internetet.

Az elmúlt fél évben 50-ről 53 százalékra nőtt az otthoni számítógéppel, és 40-ről 43-ra az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkezők aránya. Az otthon internetezők arányában korábban tapasztalt erőteljes növekedés ugyanakkor megtorpant: fél év alatt mindössze 1 százalékponttal lett magasabb a világhálóra otthonukban (is) csatlakozók aránya.

2009 első félévében az otthoni internettel rendelkezők körében tovább csökkent az ADSL részaránya, míg a kábelneté tovább nőtt: 32 százalékuknak van ADSL-, 49 százalékuknak kábeltévés elérése. Azok körében, akik rendelkeznek otthonukban internet kapcsolattal, 5 százalék elsődlegesen mobilinterneten keresztül kapcsolódik otthonában a világhálóra (a mobilinternetet kiegészítő technológiaként használók aránya ennél természetesen magasabb). Betárcsázós internet kapcsolattal már csak az otthoni internetezők 7 százaléka rendelkezik.

Magyar nyelven is elérhető lett a uCoz ingyenes internetes honlapkészítő. 235 előre elkészített sablon közül lehet választani.

Magyarországon is elindította a uCoz a külföldön már bevezetett, ingyenes online webszerkesztő- és tárhelyszolgáltatását. A magyar nyelven is elérhető oldalon 235 sablon és számos beépíthető extra szolgáltatás nyújt segítséget bárki számára. A magyar mellett németül, angolul, spanyolul, franciául, oroszul, arabul elérhető szolgáltatás a web 2.0 elvei szerint működnek.

De nemcsak honlapok készíthetők és helyezhetők el, hanem a különböző modulok révén lehet blogolni, fotóalbumokat, vendégkönyveket és csevegőszolgáltatást lehet létrehozni, valamint mód van az RSS-ek importálása és exportálása is. A website-ok látogatottságát egy statisztikai rendszer méri.

A másodpercenként növekvő lemezterület 300 megabájtról indul, és minél régebb óta felhasználója valaki a rendszernek, annál nagyobbra nő a kvóta, ugyanakkor a tárhely növekedésének üteme függ a honlap látogatottságától is.

A uCoz webszolgáltatása több mint három éve jelent meg az interneten, elsőnként oroszul, amely mostanra napi 3 millió egyedi látogatóval és 50 millió letöltéssel rendelkezik.
(Forrás: Kreatív Online)

A ViewSonic Xtreme monitorcsalád a világ leggyorsabb reakcióidejét kínálja. 4ms-es teljes reakcióidejével 3-4x gyorsabb, mint a versenytársak.

A 19 collos a VX924, a 17-es a VX724. Mindkettő döccenésmentes játékot és DivX-ezést garantál. Érdekes viszont, hogy a kijelző egyéb paraméterei csupán átlagosnak mondhatóak: 1280×1024-es felbontás, 270cd/m2 fényerő és 550:1 kontraszt.

Annyi passwordöt és PIN kódot kell manapság megjegyzni, hogy nem csoda ha mindig elfejeltjük őket. Bár talán az még rosszabb, ha mindenhova a születési dátumunkat vagy a kutyánk nevét használjuk.

Az APC egy újszerű megoldást nyújt a problematikára a biometrikus, beépített ujjlenyomat-scannert tartalmazó egér jelszó-széf formájában. Érdekessége még, hogy a scanner az enyhén sérült ujjlenyomatot vagy koszos kezet is felismeri, mivel egy un. mélyscannert tartalmaz, ami nem csak a bőrfelszínt scanneli. Jakuzákon azért ez sem segít.