Fél év alatt 3 százalékpontot nőtt a 15-69 éves hazai lakosságon belül az internetezők aránya, így 2009 első félévében 52 százalékos az internet penetráció – több mint 3,9 millióan kapcsolódnak legalább havi rendszerességgel a világhálóra, a legalább hetente internetezők aránya pedig 47 százalék.

penetráció

Az internetet ennél többen próbálták már ki, ugyanakkor a lakosság kétötödéről még mindig elmondható, hogy gyakorlatilag semmilyen személyes tapasztalattal nem rendelkezik az internettel, illetve az ott található tartalmakkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban.

Bár az utóbbi években – néhány kisebb megtorpanástól eltekintve – dinamikus növekedést figyelhettünk meg az internetet használók számában, a jelenlegi 52 százalékos penetrációs szint nemzetközi viszonylatban még mindig relatíve alacsonynak mondható, és nem csak az USA vagy a skandináv országok kiemelkedően magas penetrációs szintjéhez képest, hanem az EU 60 százalék feletti átlagához, és néhány szomszédos ország adatához viszonyítva is.

A penetráció növekedésével ugyan fokozatosan csökken az egyes társadalmi csoportok közötti különbség az internet használatát illetően, azért az internetezők aránya még mindig magasabb a férfiak, mint a nők körében: előbbiek 55, utóbbiak 48 százaléka internetezik rendszeresen.

Még jelentősebb a különbség az egyes életkori csoportok között. Az internet még mindig fiatalos médiumnak számít, amit jelez, hogy míg a 15-24 évesek 84 százaléka rendszeresen internetezik, addig a 25-34 éveseknek már csak 67 százaléka – az 50 felettiek körében pedig az átlagosnál lényegesen alacsonyabb, mindössze 21 százalékos a penetráció.

Budapesten az internetezők aránya még mindig jelentősen meghaladja az országos szintet: a fővárosban 70 százalékos a mért penetrációs szint, ugyanakkor a kisebb városokban, illetve a községekben az átlagosnál alacsonyabb az internetezők aránya. Míg 2008 második félévében 11 százalékponttal nőt a kistelepülések penetrációs szintje, addig az utóbbi fél évben megtorpant a hirtelen emelkedés és csupán egy százalékponttal nőtt ez az érték.

A 15-69 éves rendszeres internetezők 80 százaléka szokott otthonában internetezni – ez azt jelenti, hogy a teljes populáció 41 százaléka használja otthonról az internetet. Ennél valamivel többen – 46 százaléknyian – rendelkeznek otthoni internet hozzáféréssel, de nem mindenki él a lehetőséggel. Azt, hogy az otthoni hozzáférés megléte még nem jelent automatikusan internet használatot, jól mutatja, hogy az otthonukban hozzáféréssel rendelkezők egytizede egyáltalán nem használja az internetet.

Az elmúlt fél évben 50-ről 53 százalékra nőtt az otthoni számítógéppel, és 40-ről 43-ra az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkezők aránya. Az otthon internetezők arányában korábban tapasztalt erőteljes növekedés ugyanakkor megtorpant: fél év alatt mindössze 1 százalékponttal lett magasabb a világhálóra otthonukban (is) csatlakozók aránya.

2009 első félévében az otthoni internettel rendelkezők körében tovább csökkent az ADSL részaránya, míg a kábelneté tovább nőtt: 32 százalékuknak van ADSL-, 49 százalékuknak kábeltévés elérése. Azok körében, akik rendelkeznek otthonukban internet kapcsolattal, 5 százalék elsődlegesen mobilinterneten keresztül kapcsolódik otthonában a világhálóra (a mobilinternetet kiegészítő technológiaként használók aránya ennél természetesen magasabb). Betárcsázós internet kapcsolattal már csak az otthoni internetezők 7 százaléka rendelkezik.

Magyar nyelven is elérhető lett a uCoz ingyenes internetes honlapkészítő. 235 előre elkészített sablon közül lehet választani.

Magyarországon is elindította a uCoz a külföldön már bevezetett, ingyenes online webszerkesztő- és tárhelyszolgáltatását. A magyar nyelven is elérhető oldalon 235 sablon és számos beépíthető extra szolgáltatás nyújt segítséget bárki számára. A magyar mellett németül, angolul, spanyolul, franciául, oroszul, arabul elérhető szolgáltatás a web 2.0 elvei szerint működnek.

De nemcsak honlapok készíthetők és helyezhetők el, hanem a különböző modulok révén lehet blogolni, fotóalbumokat, vendégkönyveket és csevegőszolgáltatást lehet létrehozni, valamint mód van az RSS-ek importálása és exportálása is. A website-ok látogatottságát egy statisztikai rendszer méri.

A másodpercenként növekvő lemezterület 300 megabájtról indul, és minél régebb óta felhasználója valaki a rendszernek, annál nagyobbra nő a kvóta, ugyanakkor a tárhely növekedésének üteme függ a honlap látogatottságától is.

A uCoz webszolgáltatása több mint három éve jelent meg az interneten, elsőnként oroszul, amely mostanra napi 3 millió egyedi látogatóval és 50 millió letöltéssel rendelkezik.
(Forrás: Kreatív Online)

A ViewSonic Xtreme monitorcsalád a világ leggyorsabb reakcióidejét kínálja. 4ms-es teljes reakcióidejével 3-4x gyorsabb, mint a versenytársak.

A 19 collos a VX924, a 17-es a VX724. Mindkettő döccenésmentes játékot és DivX-ezést garantál. Érdekes viszont, hogy a kijelző egyéb paraméterei csupán átlagosnak mondhatóak: 1280×1024-es felbontás, 270cd/m2 fényerő és 550:1 kontraszt.

Annyi passwordöt és PIN kódot kell manapság megjegyzni, hogy nem csoda ha mindig elfejeltjük őket. Bár talán az még rosszabb, ha mindenhova a születési dátumunkat vagy a kutyánk nevét használjuk.

Az APC egy újszerű megoldást nyújt a problematikára a biometrikus, beépített ujjlenyomat-scannert tartalmazó egér jelszó-széf formájában. Érdekessége még, hogy a scanner az enyhén sérült ujjlenyomatot vagy koszos kezet is felismeri, mivel egy un. mélyscannert tartalmaz, ami nem csak a bőrfelszínt scanneli. Jakuzákon azért ez sem segít.

jelszo manager

Sajnos mindannyiunknak meg kell küzdenünk a modern kor egyik kényszer feladatával az örökös jelszó megjegyzés-elfejetés problematikájával. Többségünk ugyanzt az egyszerű szó vagy számot használja mindenhol és simán beírja új jelszónak a régit, amikor a rendszer felszólít, hogy cseréljük le. Valaki pedig megtoldja az aktuális dátummal. Aztán vannak olyanok is, akik alkoholos filccel felírják a PIN kódot a hitelkártya háttuljára. Velük most nem foglalkozunk.

Egyik opció sem igazán biztonságos értékes adataink védelmére. Erre találták ki a Mandylion jelszómenedzsert ($269) ami biztonságos módon őrzi meg jelszavainkat és generál újakat, ha kell. Úgy néz ki, mint egy autó központi zár nyitója és 50 logint és jelszót tud biztonságosan eltárolni. Önmaga pedig kriptográfialig erős, azaz nehezen visszafejthető jelszavakat generál. Elvileg csak a tulajdonos tudja bekapcsolni, de az nem derül ki a website-ról, hogy miként. Ujjlenyomat vagy íriszes azonosítás? Vagy egy hosszú jelszót kell megjegyezni tán!?