
Képzeld el, hogy egy fárasztó nap után lehuppansz a kanapéra, bekapcsolod a tévét, és épp hogy csak rápillantasz a képernyőre, az máris tudja, hogy rossz napod volt. Egy pillanattal később megjelenik egy hirdetés egy nyugtató teáról, vagy egy utazási iroda ajánlata: „Lélegezz fel a Dolomitokban!” Jó kis véletlen, ugye? Csakhogy lehet, hogy ez már nem véletlen.

Az egyik nagy elektronikai vállalat most olyan okostévét fejleszt, amely mesterséges intelligenciával (MI) kombinálva képes lenne érzékelni és elemezni a néző érzelmi állapotát – mindezt otthon, a saját nappalinkban. A cél? Nem más, mint hogy a hirdetők még személyre szabottabb reklámokat küldhessenek. De vajon mennyire szabad elmennie a technológiának? Hol húzódik a határ a kényelem és a privát szféra megsértése között?
Erről kérdeztük Szinte Loránd online média szakértőt, aki nem kertelt:
– Egyértelmű, hogy az MI és az adatvezérelt marketing most új szintre lép. Az okostévék szenzorai, mikrofonjai és kamerái már ma is alkalmasak arra, hogy adatokat gyűjtsenek a nézőkről. Az, hogy ezeket az adatokat érzelemfelismerésre és célzott hirdetésekre használják, csak egy lépésre van – mondja Szinte.

Hogyan tudja egy tévé, hogy milyen kedvünk van?
Elsőre sci-fi, de a technológia már itt van.
A mesterséges intelligencia viselkedéselemzés alapján dolgozik:
- figyeli, milyen csatornákat választunk,
- mennyi ideig nézünk egy műsort,
- mikor kapcsolunk el,
- milyen típusú tartalmakat preferálunk.
Ez már most is része a legtöbb streaming szolgáltatás algoritmusának – gondoljunk csak a Netflix vagy a YouTube ajánlórendszerére. A különbség az, hogy ezek az új tévék akár a mimikánkat, hangszínünket, testtartásunkat is figyelhetik majd.
– Egy fejlett kamera vagy mikrofon képes lehet elemezni a hangulatunkat, akár a beszéd tempója, akár az arckifejezés alapján. Ha ideges vagyok és dühösen kapcsolgatok, azt a gép is látni fogja – magyarázza Szinte Loránd.
Kémkednek utánunk a tévék?
A kérdés jogos, és a válasz… nos, elég nyugtalanító.
A legtöbb mai okostévé folyamatosan gyűjt adatokat, még ha nem is mindig vagyunk ennek tudatában. Egy 2023-as nemzetközi felmérés szerint a tévék 85%-a képes adatokat továbbítani a gyártónak vagy harmadik félnek, például hirdetőknek vagy elemző cégeknek.
Néhány konkrét példa:
- Hangvezérlés – ha a mikrofon be van kapcsolva, elvileg akkor is hallgat, ha épp nem használod.
- Beépített kamera – egyes készülékeknél alapból aktív, és mozgásérzékelésre is képes.
- Felhasználói szokások gyűjtése – minden kattintás, időtartam, keresés naplózásra kerülhet.
– Jogilag persze mindenre rábólintottunk, amikor bepipáltuk a „Felhasználási feltételek” mezőt – teszi hozzá keserű humorral Loránd. – De azt már kevesen tudják, pontosan mit is engedélyeztek.
Mi van, ha egy hacker is beköszön?
A technikai fejlettséggel nő a sebezhetőség is. Egy feltört okostévé olyan, mintha valaki egy kamerával és mikrofonnal ellátott kémeszközt helyezett volna el a nappalinkba – amit mi magunk vettünk meg, jó pénzért.
– Egy ügyes hacker képes lehet behatolni a rendszerbe, és hozzáférhet kamerákhoz, mikrofonokhoz, sőt, még a hálózatra csatlakozó többi eszközhöz is. Ilyenkor nem csak a reklámokról van szó, hanem akár banki adatok, jelszavak, vagy személyes videók is veszélybe kerülhetnek.
Merre tart ez az egész?
A technológia fejlődik, a kérdés az, hogy mi, felhasználók, mennyire vagyunk erre felkészülve. Mert bár egy testreszabott reklám nem hangzik ördöginek, egy mindent látó, érzelmeinkre is ható algoritmus már igencsak Black Mirror-szintű jövő.
– Fontos lenne, hogy a felhasználók nagyobb átláthatóságot kapjanak, és döntési lehetőséget arról, mit engedélyeznek és mit nem. Jelenleg azonban sokszor csak az „igen”-t lehet választani, különben nem használhatod a funkciókat – mondja Szinte Loránd.
Mit tehetünk mi?
- Kapcsold ki a mikrofont, ha nem használod!
- Használj külön netes hálózatot a tévének, ne ugyanazt, mint a számítógépnek.
- Ellenőrizd az adatvédelmi beállításokat – néha meglepő dolgok derülhetnek ki.
- És ha teheted: olvasd el a felhasználási feltételeket (jó, ez fáj, de tényleg érdemes).
A jövő tévéje okosabb lesz, mint valaha – talán túl okos is. Ha nem vagyunk résen, hamarosan nem csak mi nézzük a tévét, hanem a tévé is figyel minket. És ki tudja, hogy a következő reklám valóban a mi igényeinkről szól… vagy inkább a MI igényeiről?
Ha eddig azt hitted, hogy csak a telefonod figyel – ideje újragondolni. És legközelebb, amikor bejön egy „tökéletesen időzített” reklám a kanapén fetrengve, jusson eszedbe: lehet, hogy valaki tényleg tudja, milyen napod volt.
