Barabási Albert László hálózatkutató matematikai eszközök segítségével vizsgálja a siker mibenlétét – az élet bármely területén érjük is el azt -, és bemutatja, mi a kapcsolat az életkor és annak esélye között, hogy sikeresek lehetünk.

És most gondolhatják azt, hogy hát a tudomány világa mégis más, 

de mi a helyzet más foglalkozásokkal, ahol szükség van a kreativitásra? 

Hadd mondjak el itt egy másik jellegzetes példát: nézzük a vállalkozásokat. 

Szilícium-völgy,  a feltörekvő ifjúság Mekkája, ugye? 

És tényleg, ha megnézzük, látjuk, hogy a legnagyobb díjakat, mint a TechCrunch-díj és egyebek, azok kapják, akik átlagéletkora alig 30, vagy csak egy kicsivel több annál. 

Nézzék meg, kiket támogatnak a kockázati tőkések és vállalataik: a 30 év körülieket. 

Ami persze azért van, ezt mind tudjuk, mert a Szilícium-völgyben úgy gondolják, a fiatalság egyenlő a sikerrel. 

Az adatok viszont nem ezt mutatják.  Mert itt nem csak magáról a cégalapításról van szó.  A cégalapítás egy teljesítmény – próbálkozunk, próbálkozunk. 

De nézzük meg, kik azok, akik valóban sikeres céget hoznak létre, vagy más módon lesznek sikeresek.  Nemrégiben néhány kollégám ennek a kérdésnek járt utána. 

És igen, kiderült, hogy a 20-as, 30-asok nagyon sok céget alakítanak, sok céget hoznak létre, 

de legtöbbjük csődbe megy. Ha megnézzük, mitől lesz valaki sikeres ebben az esetben, azt látjuk,  hogy minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye annak, hogy jegyezzék a tőzsdén, 

vagy hogy nyereségesen adja el a cégét. Ez nagyon egyértelműen megmutatkozott. 

Egy ötvenes üzletembernek kétszer akkora esélye van a sikerre, mint egy harmincasnak.