Magyar Tartalomipari szövetség – Ki dönti el?

A MATISZ szerint a Felhasználóbarát Honlap minősítés általános szempontjai az alábbiak:

A) MEGFELELÉS A MŰKÖDTETŐ INTÉZMÉNY CÉLJAINAK

B) JOGSZABÁLYI MEGFELELTETHETŐSÉG

C) ELÉRHETŐSÉG

A honlap “beszédes” URL címmel rendelkezik
Google találati lista, metaadatok megfelelősége
A tartalom normál sebességgel letölthető

D) AKADÁLYMENTESSÉG

W3C Validator megfelelés

E) BIZTONSÁG

F) FOGYASZTÓVÉDELEM

Adatvédelmi nyilatkozat
A fizetett, szponzoralt tartalom jól elkülönített
Szerzői jogi nyilatkozat
Az előállító / fenntartó szervezet bemutatása
Ügyfélszolgálat
Ügyfél bejelentés, vélemények

G) DESIGN (tartalom és forma egysége)

Pályamű általános megjelenése
A navigáció nehézségi foka
Multimédia alkalmazása
Böngésző, végkészülék kompatibilitás
A tartalom bemutatása

H) TARTALOM (felhasználhatóság, aktualitás, mennyiség, minőség)

Első benyomás
Információ
Információ frissessége
Elérhető-e más nyelveken, a fordítások mennyisége, minősége

I) TARTALOMSZOLGÁLTATÁS SZERVEZÉSE

Regisztráció (azonosítás) kezelése
Űrlapok kitöltése, információk feltöltése
Termékek és szolgáltatások megjelenítése
Keresés
Szabványos honlap fejlesztés (web standardok alkalmazása)
Tiltott, káros tartalmak, szolgáltatások kezelése
Reklámok kezelése

Észrevételeim ezzel a minősítéssel:
Kik döntik el ? Ezt csak komoly szakember tudja megmondani és ez a weboldalon nincs feltüntetve
Az oldal súlyon ergonómiai hibákkal rendelkezik és ők adják a “Minősítést”

AJÁNLOTT könyvek ebben a témában profiktól: Jacob Nielsen Web Usability, Steve Krug Ne törd a fejem
web-design-usability

10 Tipp Álláskeresőknek a Facebookon

facebook

Nem árt tudni, hogy a toborzással és kiválasztással foglalkozó szakemberek 91 százaléka futja át rendszeresen a pályázók Facebook profilját is, amikor új munkaerőt keres – derül ki az online marketinggel foglalkozó amerikai Reppler cég tavaly év végi, 300 személyzeti szakember körében végzett kutatásból, és nem valószínű, hogy Magyarországon sokkal alacsonyabb ez az arány. A fejvadászok és HR-munkatársak 76 százaléka a Facebook-, míg 53 és 48 százaléka a pályázó Twitter- és LinkedIn-profiljából is vont le következtetéseket Amerikában.

1. Egy-egy túl jól sikerült buli illetve annak utóhatásai szinte minden álláskeresővel előfordulhatnak. A görbe este dokumentálásával ennek ellenére csínján kell bánni. Kompromittáló felvételek kiposztolásával könnyen elvághatjuk magunkat a munkaadók előtt. Aki mégsem tudja megállni, hogy időnként ne szórja tele a profilját bulijainak fotóival, az a nyilvánosságra hozatal előtt, óvintézkedésként csak ismerőseivel ossza meg az információkat. A legbiztosabb persze, ha ki sem kerül. A lenge öltözetű fotókra ugyanez érvényes.

2. Nem bizalomgerjesztő és nem tünteti fel jó színben a pályázót az sem, ha nagy a kontraszt a pályázati anyag (CV, motivációs levél, saját honlap) és a saját Facebook-adatlap által sugallt kép között. Visszatetszést kelthet, ha a pályázatában tudatosan visszafogottnak, konszolidáltnak mutatkozó jelölt közösségi megjelenése másról árulkodik.

3. Legalább ennyire hitelrontó lehet a megpályázott állás jellege és a közösségi portálon mutatott aktivitás közötti ellentmondás. Nem hiteles például egy értékesítési pozícióra jelentkezve azt állítania a pályázónak, hogy mindene a kapcsolatépítés – és teremtés, ha mindössze 10 fős kapcsolati hálóval rendelkezik a közösségi portálon.

4. A munkaidő letelte után folytatott hobbik, tevékenységek nem tartoznak a munkáltatóra. A meggyőződéses Facebook-rajongóknak ennek ellenére ügyelni kell rá, mely csoportok, klubok, baráti körök tagjainak vallják magukat! Aki úgy érzi, hobbija megítélése akár negatív is lehet, ne írja ki az oldalára, vagy ügyeljen, hogy kivel osztja meg ezt az információt.

5. Szintén árulkodóak a pályázó közösségi oldalakon elérhető hozzászólásai. A tartalom és a helyesírás egyaránt számít – igaz, utóbbi összképére inkább a CV átfutásakor fektetnek hangsúlyt a szakemberek. Az ok kézenfekvő: a közösségi portálokon, rövid idő alatt, rövid mondatokban, kapkodva megfogalmazott mondanivaló több hibalehetőséget rejthet magában.

6. A közösségi portálokon közzétett hozzászólásokban a szegényes szókincs sem túl jó ajánlólevél – nem árt tehát felzárkózni a pályázónak, ha e tekintetben nyilvánvaló a lemaradása, és kihívásokkal küzd.

7. Negatív színben tüntetheti fel a pályázót jelenlegi/előző munkahelyének szidalmazása, kritizálása vagy a vele kapcsolatos, bizalmas természetű információk megszellőztetése. Januárban például egy hazai bank vezető jogtanácsosának állásába került, hogy a férfi otthon véletlenül kikotyogta egy ismert színész banktitkait, amelyeket aztán a barátnője meggondolatlanul posztolt ki a nyilvánosság elé.

8. Nem számít gyengeségnek, ha valaki nem ír a szakmájáról a közösségi oldalon. Ám jó színben tűnhet fel az az álláskereső, aki időnként hozzászól, és a Facebookon is tartja a kapcsolatot a szakmabeliekkel.

9. Nem jó ajánlólevél a túlzott, nonstop jelenlét a közösségi portálokon. Ilyenkor ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a percenként új hozzászólássokkal, poszttal, fotóval jelentkező pályázó épp a munka rovására éli aktívan virtuális életét. Vajon új munkahelyén is ez várható majd tőle? – teszi fel a kérdést a munkaadó.

10. Elképzelhető az is, hogy az említett kockázatok miatt a pályázó elzárkózik az online jelenléttől. Ennek ellenére bizonyos szakmák esetén (például informatikus, kreatív, kommunikációs szakember) érdemes saját weboldalt fenntartani, és annak linkjét eljuttatni a HR-esekhez a pályázáskor.

+1 Minden gond megelőzhető, ha profilunkat úgy állítjuk be, hogy csak ismerőseink számára legyen nyitott. Így a kíváncsiskodó HR-es felé azt is kommunikáljuk, hogy tisztában vagyunk a közösségi oldalak lehetséges veszélyeivel, és vigyázunk személyes adatainkra.

Forrás:Takács Gabriella

YOUTUBE új lehetőségek !!! Jó üzlet Kreatívoknak!

Magyar előadók és kiadók, valamint tévécsatornák is részesednek a YouTube-on lejátszott videók reklámbevételeiből, a felhasználók azonban egyelőre csak a hirdetések durva elszaporodását érzékelhetik a világ legnépszerűbb videomegosztóján. Milyen extrákat kapnak a felhasználók a reklámokért cserébe?

Egyelőre nem aratott osztatlan sikert a hazai felhasználók körében a hónap elején elstartolt, a lemezkiadók által messiásként várt magyar YouTube: a netezőket zavarják a klipek előtt megjelenő reklámok, amelyek félbeszakítják a szórakozást például akkor, ha a netezők egy több számból álló lejátszólistát néznek-hallgatnak. Bár a videók előtt megjelenő reklámokat minden esetben át lehet ugrani, első öt másodpercüket a felhasználóknak kötelező végignézniük a megnyitni kívánt videó eléréséhez.

Youtube videó

A reklámért cserébe jobb minőségű videók

A Google magyarországi képviseleténél az [origo]-nak elmondták, a videomegosztó lokalizált változatának elindulása nyomán nagyobb mennyiségű és jobb minőségű magyar tartalom lesz elérhető a YouTube-on.

A szolgáltatás tartalomszűrő rendszere lehetővé teszi, hogy a partnerek azonosítsák azokat a videókat, zenéket, amelyeknek ők a jogtulajdonosai, még akkor is, ha azokat más felhasználók töltötték fel. Ilyenkor a partnerek választhatnak, hogy ezeket a felvételeket letiltják, vagy fent hagyják és akár engedélyezik, hogy a felvétel mellett reklám jelenhessen meg.

Ez nem a feltöltő, hanem a jogtulajdonos számára generál bevételt, aki korábban semmilyen módon nem részesedhetett a mások által feltöltött, de a saját tulajdonát képező művekből. Ezzel a lehetőséggel azonban a kiadók és tévécsatornák érdekeltté váltak tartalmaik feltöltésében, hiszen eddig a videomegosztón elérhető videókból semmilyen bevételt nem láthattak – véli Schuster Richárd, a Google magyarországi kommunikációs menedzsere.

A változások nyomán a YouTube megszűnhet “mindenki padlásának” lenni – mondta az [origo]-nak Kitzinger Dávid, az Artisjus zenei jogvédő szervezet internetes szolgáltatásokért felelős vezetője. A videomegosztón a rossz minőségű, VHS-kazettáról digitalizált felvételek jelentős részét jobb minőségű, eredeti archív felvételek fogják felváltani. Ezek megjelenése nem egyik napról a másikra történik, de a lemezkiadók és a tévétársaságok youtube-os kínálata várhatóan folyamatosan bővül majd – mondta.

A Megasztár és a Hacktion az első két befutó

A Google arra számít, hogy a YouTube lokalizált beindulásával jelentősen növekedni fog a videomegosztón a magyar tartalmak aránya: a partneri megállapodásoknak köszönhető például, hogy a Megasztár egyes műsorszámai és a Hacktion sorozat teljes epizódjai elérhetővé váltak az oldalon.

A Tv2 zenei tehetségkutatójának műsorszámait normál felbontásban lehet megnézni a YouTube-on, a lejátszás közben a képernyő alján jelenik meg reklámcsík, valamint a lejátszóablak mellett is találhatók hirdetések. A hackersorozat részei a YouTube-on HD-felbontásban jelennek meg, ami sokkal jobb minőséget eredményez a közszolgálati tévé saját videotáráénál, és e sorok írásakor csak a lejátszó mellett voltak reklámok. A zenei tehetségkutató videói között néhány több tízezres nézettségű felvétel is található, a Hacktion egy-egy részét azonban nagyjából csak ezren nézték meg a YouTube-on, így a videomegosztón való jelenlét valószínűleg nem termel komoly profitot az MTVA-nak.

TOMTOM Records

A Google partnerévé vált TomTom Records lemezkiadó hivatalos csatornáján húsznál kevesebb klipet lehet megtekinteni normál felbontásban, egyelőre a videón megjelenő reklámok nélkül, ám ezek közül csupán egyetlen felvételt, Tolvai Renáta videoklipjét nézték meg tizenötezernél több alkalommal a videomegosztón.

A tévétársaságok egyébként csak olyan műsorokat tehetnek elérhetővé az interneten, amelyekhez megvásárolták az online sugárzás jogait, kivéve persze a saját gyártásúakat. Ennek nyomán nem valószínű, hogy az este sugárzott amerikai filmet a csatornák feltöltenék a YouTube-ra, ám arra van esély, hogy a Magyar Televízió régi magyar filmeket tegyen jó minőségben elérhetővé a videomegosztón – bár az MTVA-nál még nem tudtak tájékoztatást adni az ezzel kapcsolatos konkrét tervekről.

Nem akarják töröltetni a nem hivatalos videókat

A Tv2 és az MTVA sajtóosztályain egyaránt azt mondták az [origo]-nak, hogy nem tervezik a felhasználók által felvett és önhatalmúlag feltöltött műsorok tömeges törlését a YouTube-ról. A Tv2-nél elmondták, csak szélsőséges esetben – például a társaságot becsmérlő felvételek esetében – élnek a felvételek eltávolításának lehetőségével, egyébként nem érdekük eltávolíttatni a műsorokat, hiszen azok forrásuktól függetlenül segítenek a saját tartalmak elérhetőségeinek kibővítésében.

A közszolgálati csatornák YouTube-ra feltöltött műsorait sem akarja töröltetni az MTVA, a már feltöltött, az induló hivatalos csatornán kívüli felvételeket inkább igyekeznek összekötni a saját gyártású videókkal.

Nem zárják be saját videotáraikat

A Tv2-nél az [origo]-nak elmondták, a csatorna saját műsorainak népszerűsítésére kívánja használni a YouTube-ot, ennek keretében csak egyes műsorai lesznek elérhetők a videomegosztón, bizonyos tartalmakat azonban továbbra is csak a csatorna saját honlapján találhatnak meg a nézők. Hasonló megoldást tervez az MTVA is: az MTV Videotár utódjául szánt, az összes közszolgálati csatorna műsorait egyetlen felületen tartalmazó új honlap fejlesztése folyamatban van, és a youtube-os partnerségtől függetlenül fog működni.

A tévécsatornák azért tartják megkerülhetetlennek a YouTube-ot, mert azon keresztül a tévével szemben az internetet előnyben részesítő fiatalabb korosztályt is el tudják érni, amelynek tagjai nem feltétlenül keresik fel maguktól a tévécsatornák honlapjait.

Nem költöznek a YouTube-ra

Rényi Ádám kommunikációs szakember szerint nem lehet arra számítani, hogy a hazai tévécsatornák teljes egészében a YouTube-ra költözzenek: bár így üzemeltetési költségeik jelentősen csökkennének, a saját honlapjaikon működő videotárakban elhelyezett reklámok bevételein senki mással – így a csak kisebb bevételrészesedést biztosító Google-lal – sem kell osztozniuk. Egy magyar tévécsatorna számára a saját honlap hirdetései nem termelnek akkora bevételt, mint egy nagy hírportál esetében, ezért akár érdekeltek is lehetnek a cégek a YouTube-hoz hasonló alternatív bevételi lehetőségek kihasználásában. Ugyanakkor ma még kérdéses, hogy rövid távon be tudja-e hozni a saját oldal kannibalizálásából fakadó bevételkiesést egy ilyen együttműködés – véli Rényi.

A videomegosztót működtető Google egyelőre csak nagy kiadókkal és tévécsatornákkal lépett partnerségre, hamarosan azonban bárki a cég tartalomszolgáltatója lehet, ha kitölt egy erre vonatkozó internetes szerződést, ezt követően pedig saját műsorokat készít – akár az otthoni számítógépén. Az Egyesült Királyságban hasonló alapokra épített néhány év alatt komoly internetes céget egy tinédzser korú fiú, Jamal Edward. Ő kezdetben egyszerű kézikamerával rögzítette és közölte brit rapperek előadásait, amatőr projektje azonban mára SB.TV néven százmilliós nézettséggel rendelkező internetes céggé nőtte ki magát.

Forrás:AZ [origo]

Reklámtorta – Reklámköltés 2011

2011-ben a hirdetők reklámköltése 151,474 milliárd forint volt.

De miben is áll a módszertani változás?
A legfontosabb különbség az eddigiekhez képest, hogy idén nem nettó, hanem net-net, vagyis az ügynökségi jutalékot nem tartalmazó összegre vonatkozik a becslés. Ez azt jelenti, hogy nem a marketingbüdzséket elhagyó pénzmennyiség, hanem a médiához megérkező bevétel áll a középpontban. További változás, hogy az elmúlt időszakban megindult szakmai együttműködések eredményeképpen az egyes médiatípusok bevételeire vonatkozó adatokat elsősorban az egyes médiatulajdonosi szövetségek szolgáltatták, így az adatszolgáltatók között van a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE), a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME, együttműködésben az Ernst & Younggal), a Magyar Közterületi Média Szövetség (MKMSZ, együttműködésben az Ernst & Younggal), az Interactive Advertising Bureau Hungary (IAB, együttműködésben a PricewaterhouseCoopers-szel), és az Ambient Media Tagozat. A rádiós adatok gyűjtésében, összeállításában és a teljes adatsor ügynökségi kontrolljában a Berg Media segített az MRSZ-nek.

reklámtorta

Reklámköltés médiatípusonként
Tv, rádió

A tévés és rádiós reklámköltési adatokat a MEME már korábban prezentálta. A rádiós adatokról Valter Erik, a Berg Média ügyvezetője beszélt röviden. Ügynökségként a MEME, a Helyi Rádiók Országos Egyesületének és a kisebb szereplők adatait fésülték össze. A nagy rádiók úgy tűnik, beálltak egy árszintre, a teljes piac lassú, óvatos növekedésnek indult.

Mozi

A mozi növelni tudta bevételeit, ennek oka, az elhangzolttak szerint a Cinemacity által végrehajtott felvásárlás, amivel.az értékesítés és üzemeltetés is egy kézbe került.

Sajtó

A sajtó bevételeit is prezentálták korábban, az MLE kedden tette közzé adatait. Kovács Tibor, MLE elnök beszamolt az általuk először alkalmazott módszertanról. A kiadók bevételei közé számított valamennyi, az adot termékben realizált hirdetési bevétel.

Közterület

Somogyi Miklós, MKMSZ elnöke ismertette a közterületi piac számait, aki, mint elmondta, szereti a fűnyírást: ezzel arra utalt, hogy részben a szabályozás, részben a tulajdonosok saját elhatározáas alapján nagymértékű táblabontást végeztek az elmúlt évben. Közterületi adatokat 16 szereplő adott. Az egymástól vásárolt felületek bevételei nincsenek benne az összesítésben. A növekedés 7,6 százalékos volt az előző évhez képest.

Ambient

Az ambient média reklámbevétele 2011-ben 2 milliárd 763 millió forint volt, ami 8,3 százalékos növekedés 2010-hez képest, amikor ez a piac 2 milliárd 763 millió forintot jelentett.

Online és mobil

Az online és a mobilos költéseket az IAB gyűjtötte össze a PwC és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) segítségével. Ez alapján 2011-ben 30,4 milliárd forint volt az online reklámpiac, ez 12 százalékos növekedés az előző évhez képest. Igazán jelentős növekedés a 740 milliós mobil display piacon volt, ahol egy évvel korábban ez az összeg még csak 500 millió HUF volt.

Még 30 milliárd a direkt marketing

Hivatal Péter, a Direktmarketing Szövetség leköszönő elnöke prezentálta a szövetség saját becslését. 2011-ben szerintük 30,9 milliárd költődött el ilyen típusú reklámozásra. Ezt az adatot nem adták hozzá az MRSZ reklámtortájához, mert a DMSZ becslése tartalmazza az e-dm-eket is, ami szerepel az IAB adatai között is. A DM-költésekben amúgy visszaesés volt tavaly: a 2010-es 33,5 milliárd helyett 2011-ben 30,9 milliárd forint folyt be a reklámpiac ezen területére.
forrás:
kreativonline.hu Román Balázs