A KKV szektor internetes jelenléte és tudatossága a válságban

Az adatfelvételt 2009. januárjában végezte a Publicus Research online és telefonos megkeresés formájában. Kérdéseinkre összesen 583 cégvezető adott teljes választ. A megkérdezett vállalkozások körét véletlen mintavétellel határoztuk meg. A kutatás eredményeként létrejött adatbázisban a mintavételből eredő torzulásokat a KSH adatai alapján, súlyozással korrigáltuk. Az elemzett minta így a magyarországi KKV szektor cégeire földrajzi elhelyezkedés (telephely régiója) és alkalmazottak létszáma szerint reprezentatív. A mintavételi hiba a teljes mintában +/- 4 százalékpont, de ennél nagyobb, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.

Természetesen a cégek tevékenysége is befolyásolja, hogy a céges honlap sokoldalúságára milyen mértékben van szükség, azonban a saját lehetőségeit legjobban kihasználó, a kor igényeinek megfelelő site azonban minden körülmények között vonzóbb, és vonzóbbá teszi a céget, mint egy régóta „porosodó”, statikus honlap. Saját környezetében komoly versenyelőnyhöz juthat bármilyen cég, amely hajlandó versenytársainál nagyobb energiát fordítani internetes megjelenésére.

A Kutatás szerint a KKV szektor vállalatainak 87%-a rendelkezik internet hozzáféréssel. Ezen eredmények olvasásakor azonban figyelembe kell venni, hogy a megkérdezés részben eleve online történt, így ebbe az irányba „húznak” az adatok.
Az összes megkérdezett kis- és közepes vállalkozás közül 68%-nak van saját honlapja. E téren a budapesti cégek állnak a legjobban, 85 százalékuk rendelkezik honlappal, a megyei jogú városokban 76%, míg az ezeknél kisebb településeken csupán 64% ez az arány.

Nem meglepő, hogy az egyéb infrastrukturális különbségekhez hasonlóan a fővárosból a vidék felé haladva egyértelmű az ellátottságban mutatkozó csökkenő tendencia. Hasonlóan látványos különbségek mutatkoznak az árbevétel szerinti megosztás mentén. Míg a 10 millió forintnál kevesebb éves bevétellel rendelkező cégek közül 38% rendelkezik honlappal, addig a 10 és 25 millió forint közötti árbevételű cégek esetében 63%-os ez az arány, majd az árbevétel növekedtével egyenletesen nő.
Pedig a korábban említett újrarendeződés szempontjából is fontos, hogy az internetes megjelenés kifejezetten olyan terület, ahol nem a méret a lényeg. A nagyokhoz képest rugalmasabb, sokszor kreatívabb és nagyobb innovációkra képes kis cégek ebben lekörözhetnék a nagyokat, mint azt számtalan példa mutatja.

2009. szeptember 4-én 5 ország előadói a Modern Üzleti Tudományok Főiskola nyílt napján!

INGYENES mini workshop azoknak, akik szeretnék bővíteni jelenlegi tudásukat az ügyfélszerzés és -megtartás technikákról és megtartani jelenlegi állásukat.

Előadók:

Alexis Ohanian, reddit com (USA)

Kovács Krisztina, Kulcs-Soft (HU)

Peresztegi Zoltán, Google magyarországi képviselője (HU)

Klenovszki János, NRC (HU)

Damjanovich Nebojsa, Senpai Consulting ügyvezetője (HU)

Amerikai, egyesült királysági, németországi, izraeli és magyarországi szakértők (élőben vagy videó üzenetben) beszélnek a legmodernebb ügyfélszerzési és -megtartási technikákról, CRM-ről, online marketingről, keresőmarketingről és piackutatásról.

A workshop-on egyben mindent megtudhat a CRM menedzser az Online marketing és Keresőmarketing specialista főiskolai képzésekről.

Forrás : D.Nebojsa hírlevél

A .com és a .hu után hamarosan akár a .gumikacsa vagy bármely másra végződő domainneveket is be lehet majd jegyezni. Ez annak köszönhető, hogy az internetes címek rendszerét felügyelő szervezet (ICANN) megreformálja a domainnevek bejegyzésének egy évtizede felállított szabályait.

Az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) Párizsban tartott gyűlésén hozott határozatot a domainvégződések felszabadításáról – számolt be a BBC. Ennek értelmében nemsokára a szokásos .com, .hu, vagy .eu mellett szabadon választott szövegeket is lehet majd regisztrálni.
Jön a .bármilyenvégződés

Ezzel a lépéssel többek közt személy-, márka-, és városnevek is legfelsőbb szintű domainné válhatnak, így például a http://www.piros.labda, vagy mondjuk a http://www.hotel.balaton címet a böngészőbe begépelve is célba találhatnak az internetezők. A jelenleg 249-féle országkódot, illetve 21 általános célú (például .com) végződést kínáló domainnév-rendszer megreformálása az ICANN elnöke, Peter Dengate Thrush szavai szerint történelmi változást hoz majd az internet működésében.

Paul Twomey, a szervezet elnök-vezérigazgatója a Washington Postnak úgy nyilatkozott, az újfajta domainvégződések használatára irányuló kérelmek leadása várhatóan 2009 áprilisa-májusa tájékán kezdődhet meg. Optimális esetben – azaz ha egy legfelsőbb szintű domaint csak egy társaság igényel, vagy annak használati jogát nem vitatják – három-négy hónappal később már el is kezdhetik majd árusítani az adminisztrátor cégek az újfajta internetcímeket. A morálisan vagy jogi okokból megkérdőjelezhető tartalmakat hordozó domainvégződések bejegyzéséről vagy elutasításáról, illetve egy-egy többek által igényelt cím odaítéléséről vitarendező testületek fognak majd dönteni.
Tizenötmillióba kerül majd egy saját végződés

A szakember elmondása szerint az ICANN mintegy tízmillió dollárt, vagyis közel másfél milliárd forintot költött az új domainnév-rendszer kidolgozására, s ugyanennyi pénzt emészt majd fel a szabad címvégződések használatának bevezetése is. Mivel ennek költségét a regisztrációs díjakból kívánják fedezni, nem lesz olcsó mulatság egy saját legfelsőbb szintű domaint bejegyeztetni: bár a pontos díjstruktúrát még nem dolgozták ki, nagyjából 15 millió forintnak megfelelő összegbe fog kerülni egy saját végződés, noha idővel az árak mérséklődni fognak – nyilatkozta Twomey.

Bár azt, hogy milyen feltételekkel lehet majd valaki egy új végződés alá címeket regisztrálni jogosult adminisztrátor, részletesen szabályozni fogja a szervezet, a nagyobb szabadságot biztosító rendszert már most sok kritika éri: bírálói szerint sokan eredetileg védett márkanevekhez hasonlóan hangzó címeket fognak vásárolni, s az új domainvégződések megjelenése újabb lehetőséget kínál az online csalók, és a számítógépes kártevőket terjesztők számára – véli Lauren Weinstein internet-aktivista.
Megvalósítják a cirill betűs netcímeket is

Magyar ékezetes domainneveket 2004 márciusa óta be lehet jegyeztetni, azonban hamarosan nem latin betűs, vagyis például cirill, arab, vagy ázsiai nyelven írt címek regisztrálása is lehetővé válik, mivel az ICANN képviselői ezt is megszavazták. Ez azért bír nagy jelentőséggel, mert az internet közel másfél milliárdos felhasználói táborának döntő többsége nem a latin ábécé betűivel ír és olvas.

Forrás: [origo]

Minden aloldalon szerepel az Analytics követőkód?

Az Analyticsben a pontos mérésekhez elengedhetetlen, hogy a mért webhelyen belül minden aloldal forrásában megfelelően szerepeljen a követőkód. Ennek ellenőrzésére létezik egy eszköz, amely nem Google-fejlesztés, viszont sok felhasználónk dolgát könnyíti meg, ezért szeretnénk mindenki figyelmébe ajánlani. Az EpikOne szolgáltatásáról van szó, amely a www.SiteScanGA.com címen érhető el.