2012 Digitális Trendek

Legfontosabb digitális trendek 2012-re

Wayne Arnold a Profero online ügynökség vezérigazgatója tíz pontba szedte a digitális média várható trendjeit. Arnold többek között a közösségi médiás kapcsolatok leválogathatóságát, a webes adattárolást illetve az egyénre szabott szolgáltatások felértékelődését említi.

Wayne Arnold, a Profero ügynökség társalapítója és vezérigazgatója az Adage.com-on megjelent cikkében a 2012-es év lehetőségeit boncolgatja. A világ egyik legnagyobb független online ügynökségének vezető szakembere tíz pontba gyűjtötte a jövő év várható online trendjeit.

1. A belső kör szerepe

Mindenki szeret megjelenni a digitális médiában, ám eddig a közeg arra kényszerített minket, hogy ne csupán a közösségi énünket, hanem a szakmai illetve a családi oldalt is együtt reprezentáljuk, egyetlen személyiséget mutatva így mindenkinek, akivel online kapcsolatot tartunk. Egy átlagos Facebook felhasználónak 130 ismerőse van a legjobb barátoktól egészen a távoli ismerősökig. Köszönhetően a közösségi hálózatok új filtereinek végre sokkal könnyebben elválaszthatjuk illetve rendezhetjük az ismerőseinket, és minden megosztásra szánt poszt esetén dönthetünk, hogy a barátok közül ki férhet hozzá.
Példák: Google körök, Facebook csoportok, Twitter listák

2. Személyre szabott hírek

Jelenleg egyetlen év alatt több információt állítunk elő, mint a történelem során összesen. Érthető módon az online információ ilyesfajta túltengése igényt ébreszt az emberekben bizonyos módszerekre, melyekkel a releváns tartalmakat könnyen irányítani, és válogatni tudják. Az RSS feed-ek korábban is átalakították a hírfogyasztást, most viszont, a Facebookon a híroldalak applikációival azonnal látható, hogy az ismerősök milyen tartalmat fogyasztanak, ez tovább alakíthatja a hírolvasási szokásokat. Ez a trend tovább erősödik a közösségi olvasás lesz az új standard az online tartalomfogyasztásban.
Példák: Percolate, News.me, Counterparties, Flipboard, Zite

3. Birtoklás helyett bérlés

Manapság több élményt kapunk kevesebb pénzért. Az átlagos Netflix felhasználók több mint 11 órányi filmet néznek egy hónapban. A digitalizáció átírta az emberi birtoklási vágyakat. Már nem csak autót és lakást bérlünk, hanem tartalmakat is. A tendencia 2012-ben csak erősödni fog. Példák: Plumgear.com, Artsicle.com

4. Pénzügyek a zsebben

Állandó igényünk a gyors ügynitézés, különösen, ha a bankszámlánkról van szó. Végre eljött az idő, amikor csak egyetlen képernyőt kell magunkkal vinnünk. Az Egyesül Államok fogyasztóinak 40 százaléka rendelkezik okostelefonnal, mely mára sokkal több, mint egyszerű telefon. A tranzakciók változatos módon alakultak a készülékekhez, az egyszerű telefonos fizetéstől egészen a komolyabb pénzügyi tranzakciókig. Várhatóan a közeljövőben újabb fejlesztések születhetnek, melyekkel a banki és pénzügyi tranzakciókat intézhetjük.
Példák: Bitcoins, Google Wallet, Monitise, Square Card, Facebook Credits

5. Önkontroll

Egyre kifinomultabb eszközökkel tudjuk vizsgálni saját testünket. San Franciscoban több mint 1700 tagja a “Quantified Self” meetup csoportnak, amely a személyes mérésre fókuszál (geotracking, life-logging vagy személyes DNA). Az emberek egyre kíváncsibbak saját testük állapotára, igénybe veszik azon szolgáltatásokat és technológiákat, amelyek ebben segítenek, és szívesen osztják meg a tapasztalatokat valamely nyílt vagy zárt közösségben. A NikePlus csak a kezdet volt.
Példák: Nest.com, Jawbone Up

6. Elérhetőség mindenütt

A Moore törvény előírja, hogy az adattár kapacitás kétévente megduplázódik, így az adatok illetve azok hozzáférhetőségének igénye óriási. A felhő, azaz cloud rendszerrel a fizikai tárolók elavulttá válnak. Az adatokhoz többféle egységen keresztül jutunk hozzá, akár otthon akár úton vagyunk. Nemrég még a digitális fájlokat lokálisan tároltuk, ám a cloud lehetővé tette számunkra, hogy nagyobb mennyiséget tároljunk online. Ez az a tárolási megoldás egyre elterjedtebbé válik, ahogy a vállaltok beárazott cloud hozzáférést és szolgáltatást biztosítanak.
Példák: Bitcasa, Drop Box, Google Docs, Instapaper, iCloud, SkyDrive

7. A megbízható előfizetés

Az ember ragaszkodik a szokásaihoz, így azokhoz a termékekhez is, amiket szeret, viszont egyre kevesebb az ideje. Ebből az következhet, hogy vásárlások során tovább erősödik az előfiztés szerepe.Példák: ManPacks, PlaneRed, Lollihop, Memberly

8. Rövidtávú nosztalgiahullámok

A nosztalgia mindig is hozzá tartozott kultúránkhoz, ám annak lehetősége, hogy katalogizáljuk minden tettünket, minden megjárt helyszínt, mindenkit, akit láttunk és mindent, ahová utaztunk egy újfajta megszállottságot teremtett a közelmúltban. Ahogy egyre inkább használjuk a digitális rendszereket, egyre gyakrabban vágyunk arra, hogy újrajátsszuk a nem is oly régi múltat.

9. Helymeghatározás-alapú felfedezés

Ugyanaz a hely valaki más szemszögéből nézve új jelentésekkel gazdagszik. Igyekszünk felfedezni és megosztani a körülöttünk lévő rejtett kincseket. Interaktív webszájtok és mobilos közösségi applikációk segítenek helyszín-alapú kreatív archívumokat létrehozni. Katalogizáljuk ezeket a felfedezéseket és földrajzilag tageljük őket, hogy részt vegyenek egy hely nyilvános megítélésének kialakításában.
Példák: MyBlockNYC, Trover, Foursquare Radar, Google Maps, Tour Wrist

10. Adatok fölötti kontroll

Számos lehetőség nyílt a személyes adatforgalom figyelésére és elemzésére a böngészéseink történetének nyomon követésétől az autó folyamatos üzemanyag-fogyasztásának monitorozásáig. Végre tudatában vagyunk a megosztott adataink értékének, és ez talána jövőben majd jobban befolyásolja a döntéseket.
Példák: Ford Sync, LastFM, Goodreads, reading.am, Voy.url

Kellemes Karácsonyt Kívánok Minden Blog olvasómnak!

Internet 50 fölöttiek

Az ötvenen túli netezők csaknem ugyanannyit chatelnek, mint a fiatalok, online telefonálásában pedig még náluk is aktívabbak. Csaknem kétharmaduk rendszeres látogatója a közösségi oldalaknak, ebben még amerikai társaikon is túltesznek – derül ki a UPC megbízásából az Ithaka kutatóközpont által készített felmérésből.

Magyarországon az ötven év felettiek közel egyötöde internetezik rendszeresen. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számít. Bizonyos online kapcsolattartási formákban a netet használó hazai szeniorok viszont a nemzetközi átlagnál, sőt még amerikai társaiknál is aktívabbnak bizonyulnak. Miközben például az internetező amerikai 57-65 évesek csupán 43 százaléka látogat közösségi oldalakat, addig a magyar időskorúak csaknem kétharmada él online közösségi életet.

Már körükben is népszerűbb a Facebook mint az Iwiw, sokan azonban mindkét oldalon regisztrálták magukat. A megkérdezettek 10 százaléka „always on” életmódot folytat, azaz szinte állandóan online üzemmódban van. A regisztrációval rendelkezők 64 százaléka naponta ellátogat kedvenc oldalára, fele pedig több mint száz ismerőssel áll kapcsolatban. Bár otthonosan mozognak ebben a közegben, keveset foglalkoznak az adatbiztonság kérdésével. Míg a fiatalok 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy közösségi médiás profilja nyitott, azaz mindenki számára látható, az idősebbek 69 százaléka nem használ semmilyen szűrőbeállítást, így például gyakran telefonszámuk, más elérhetőségük is publikus. 45 százalékuk soha nem is foglalkozott a biztonsági beállítások módosításával.

A felmérés szerint az internetező szeniorok a rokonokkal, ismerősökkel való kapcsolattartás területén használják ki legjobban az információs technológiák nyújtotta lehetőségeket. Sokszor éppen tőlük tanulják meg az internet és a számítógép használatát. A tanár szerepét leggyakrabban a közvetlen családtagok, közülük is a fiatalabb rokonok töltik be: az 50 év felettiek 46%-a tőlük tanult meg internetezni.

Vagyis sok esetben ma már megfordul a hagyományos szocializáció és a gyerekek tanítják a szülőket, nagyszülőket a világ megértéséhez szükséges ismeretekre. A szeniorok 17 százaléka szervezett képzésen vagy tanfolyamon sajátította el az online készségeket, harmada pedig autodidakta módon tanult bele a netezésbe.

Az internetnek a kapcsolattartásban betöltött kiemelt szerepét jelzi az idősek körében az online kommunikációs lehetőségek aktív használata is.

Az ötven év feletti válaszadók csaknem negyede használ rendszeresen internetes telefonszolgáltatást, ez 4 százalékkal nagyobb arány, mint a fiatalabbak esetében. Több mint egynegyedük (28 százalék) pedig azonnali üzenetküldő segítségével chatel. Körükben ugyanakkor az online csatornák és a mobiltelefon mellett továbbra is nélkülözhetetlen eszköz a hagyományos, vonalas telefon – a válaszadók több mint fele használja rendszeresen.

A felmérésből kiderül, hogy a szeniorok nemcsak a netet, de a számítástechnikai és újmédiás eszközöket is egyre magabiztosabban használják.

Az 50+ korosztály körében ugyan továbbra is az asztali számítógép a népszerűbb – 82 százalékuk rendelkezik PC-vel –, több mint egyharmaduk azonban notebookot, laptopot (is) használ.

Hetven százalékuknak van dvd-lejátszója – e tekintetben csak két százalékkal maradnak el az ötven év alattiaktól – és majdnem egynegyedüknek DVD-felvevője, amivel jócskán meg is előzik a fiatalabb korosztályt. Mindehhez tegyük hozzá azt is, hogy a műsorok rögzítéséhez a megkérdezettek csaknem fele még mindig hagyományos videómagnót használ.
Amíg azonban a fiatalabbaknak csupán 4 százaléka ugorja át a reklámokat a visszanézésénél, az idősebbek 15 százaléka áttekeri őket.

A Facebook és a Thinkdigital



A Facebook a Thinkdigitalt választotta, mint Sales House-t a közép-kelet-, és dél-kelet európai régió 6 országában. A most aláírt megállapodás értelmében a Thinkdigital Görögország és Ciprus után a jövőben Magyarországon, Romániában, Bulgáriában és Albániában is képviseli Facebook prémium hirdetési megoldásait.

Odysseas Ntotsikas, a Thinkdigital csoport ügyvezetője hozzátette “a Facebook rohamtempóban vált a mindennapok részévé Magyarországon. Havonta több mint 3,6 millió magyar tölt el átlagosan 280 percet az oldalon, és lép kapcsolatba átlagosan több mint 130 ismerősével.
A Facebook prémium hirdetési megoldásai egyedülálló lehetőséget kínálnak a hirdetőknek, hogy tömegesen és hatékonyan érhessék el célcsoportjukat videó, és más vonzó formátumok segítségével”.

A Facebook EMEA régióért felelős értékesítési igazgatója, Rick Kelley a következőket mondta a megállapodásról: “Izgatottan jelentjük be a Thinkdigitallal folytatott együttműködésünk kiterjesztését Magyarországra. Görögországban és Cipruson a Thinkdigital által nyújtott kiváló minőségű szolgáltatásoknak és az ügyfelek számára biztosított támogató munkának meghatározó szerepe van a prémium hirdetési megoldások terén elért üzleti sikereinkben.

A Thinkdigital nemcsak kiemelkedő tudással és tapasztalattal rendelkezik a platformunkról, de hathatós segítséget nyújt a hirdetők számára, hogy azok megoldásainkat (rajongói oldalak, hirdetési- és technikai megoldások) használva kapcsolatot építhessenek ki célközönségükkel. Bizonyosak vagyunk benne, hogy az eddigi sikereket Közép-Európa más országaira is ki tudják terjeszteni.”
forrás: SocialTimes

2012 a Videóhirdetések éve lesz

Az interneten hirdető cégek döntéshozóinak csaknem kétharmada (63%) nyilatkozta az IAB Hungary és a Playertise közös felmérése során, hogy jövőre növelni fogja az online videóreklámokra fordított költéseit. Van is hova fejlődnie a szegmensnek, hiszen a cégek csaknem háromnegyede (73%) online reklámbüdzséjének kevesebb mint 5 százalékát fordította digitális videóhirdetésekre.

Gyerekcipőben a hazai piac

Az Egyesült Államokban idén 2,2 milliárd dollár jut internetes videókra, ami 2015 végére 7,1 milliárd dollárra, vagyis több mint háromszorosára ugrik. “Az USA-ban már nagyon dübörög, Magyarországon még nagyon nem dübörög a szegmens” – mondta el Vocskó György, a Playertise termékmenedzsere egy keddi sajtótájékoztatón.

Az Internet Hungary 2011 rendezvényen jelen lévő hirdetői és ügynökségi döntéshozókat megszondázó kutatás arra is rávilágított, hogy a vállalatok háromnegyedénél 25 százalék fölötti volt az online reklámköltés részesedése a teljes büdzséből, és egyelőre ebből különítenek el a videókra is. A megkérdezettek 62 százaléka az internetes költségvetés 1-9, csaknem egynegyede (23%) 10-24 százalékára teszi a videókra jutó pénzt jövőre. “Ha ennek a fele megvalósulna, már az is nagyon jó lenne” – tette hozzá a szakember.

A tévébe is beleharapnak a webvideók

Nemzetközi színtéren azonban egyre inkább a televízióra szánt költésből csoportosítanak át online szpotokra, a menedzser szerint “nem is kérdés”, hogy inkább előbb mint utóbb nálunk is ez lesz a trend. Ehhez kapcsolódó mutatószám, hogy a megkérdezettek több mint kétharmada (68%) szerint a tévénél jobb ügyfél-interakcióra ad lehetőséget az online videó, illetve hogy 53 százalék inkább webes kisfilmekre, mint tévészpotokra költene.

A televízióval való konkurálás ellenére az is kiolvasható a számokból, hogy a válaszolók szerint nem érdemes tévéként használni az internetet, 51 százalék válaszolt ugyanis nemmel arra a kérdésre, hogy többet hirdetne-e netes videókkal, ha meglévő tévészpotját változtatás nélkül tudná átültetni az online felületre.