A KKV szektor internetes jelenléte és tudatossága a válságban

Az adatfelvételt 2009. januárjában végezte a Publicus Research online és telefonos megkeresés formájában. Kérdéseinkre összesen 583 cégvezető adott teljes választ. A megkérdezett vállalkozások körét véletlen mintavétellel határoztuk meg. A kutatás eredményeként létrejött adatbázisban a mintavételből eredő torzulásokat a KSH adatai alapján, súlyozással korrigáltuk. Az elemzett minta így a magyarországi KKV szektor cégeire földrajzi elhelyezkedés (telephely régiója) és alkalmazottak létszáma szerint reprezentatív. A mintavételi hiba a teljes mintában +/- 4 százalékpont, de ennél nagyobb, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.

Természetesen a cégek tevékenysége is befolyásolja, hogy a céges honlap sokoldalúságára milyen mértékben van szükség, azonban a saját lehetőségeit legjobban kihasználó, a kor igényeinek megfelelő site azonban minden körülmények között vonzóbb, és vonzóbbá teszi a céget, mint egy régóta „porosodó”, statikus honlap. Saját környezetében komoly versenyelőnyhöz juthat bármilyen cég, amely hajlandó versenytársainál nagyobb energiát fordítani internetes megjelenésére.

A Kutatás szerint a KKV szektor vállalatainak 87%-a rendelkezik internet hozzáféréssel. Ezen eredmények olvasásakor azonban figyelembe kell venni, hogy a megkérdezés részben eleve online történt, így ebbe az irányba „húznak” az adatok.
Az összes megkérdezett kis- és közepes vállalkozás közül 68%-nak van saját honlapja. E téren a budapesti cégek állnak a legjobban, 85 százalékuk rendelkezik honlappal, a megyei jogú városokban 76%, míg az ezeknél kisebb településeken csupán 64% ez az arány.

Nem meglepő, hogy az egyéb infrastrukturális különbségekhez hasonlóan a fővárosból a vidék felé haladva egyértelmű az ellátottságban mutatkozó csökkenő tendencia. Hasonlóan látványos különbségek mutatkoznak az árbevétel szerinti megosztás mentén. Míg a 10 millió forintnál kevesebb éves bevétellel rendelkező cégek közül 38% rendelkezik honlappal, addig a 10 és 25 millió forint közötti árbevételű cégek esetében 63%-os ez az arány, majd az árbevétel növekedtével egyenletesen nő.
Pedig a korábban említett újrarendeződés szempontjából is fontos, hogy az internetes megjelenés kifejezetten olyan terület, ahol nem a méret a lényeg. A nagyokhoz képest rugalmasabb, sokszor kreatívabb és nagyobb innovációkra képes kis cégek ebben lekörözhetnék a nagyokat, mint azt számtalan példa mutatja.